/ Egyház

„Karácsony ünnepére ebben az évben talán még inkább várakoztunk, hiszen annyi minden történt velünk, környezetünkkel a világgal, ami elgondolkoztatott bennünket. A nehézségek, a bizonytalanság, a káosz mégjobban Isten felé emeli lelkünket – fogalmaz Kovács Gergely érsek.

Az első emberpár, Ádám és Éva névnapja, december 24-e még a karácsony böjtjéhez tartozik, de már ünnep.

Ünneplő testvérek, a karácsonyi evangélium így hangzik Lukács evangéliuma második részének tizedik versében, hogy: „Ne féljetek, mert íme, hirdetek nektek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz. Üdvözítő született ma nektek aki az Úr Krisztus, a Dávid városában”.

„Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal” – fogalmaz ünnepi üzenetében Koszta István, a Romániai Evangélikus lutheránus egyház püspökhelyettese.

„Kedves keresztény testvéreim, karácsony megünneplésére minden évben, szavakban megfogalmazhatatlan érzésekkel készültünk. A 2020-as esztendő karácsonyára ez a megállapítás mégjobban jellemző – fogalmaz Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök.

A járványügyi megszorítások ellenére hétről hétre lelkesítő pillanatok fűszerezték idén a homoródújfalvi gyermekek mindennapjait: feltárta és megosztotta kincseit a tulipános láda. Advent harmadik vasárnapján, mielőtt ideiglenesen lecsukták a fedelét, még tartogatott meglepetést.

Az Úr közel van, örüljetek! – hirdeti az adventi koszorún a harmadik gyertya, a decemberi homályban gyarapodó fény. Székelyudvarhelyen, a szombatfalvi Szent György Egyházközség örömvasárnapi fénygyújtásán az emberlét időszerű kérdéseire kerestünk választ: ki és mi az örömem forrása?

Egy olyan évet zár a világ, amikor vélt biztonságunk, emberi építményeink dőlni, omolni látszanak. Lelki tartalmában egyaránt verőfényes, ugyanakkor reménykeltő útravalókban gazdag volt az egykori jezsuita templom és rendház névadójának, Székelyudvarhely első védőszentjének, Szent Miklósnak az ünnepe vasárnap.

Az ajándékosztásban Mikulásként megszemélyesített Mürai Szent Miklós a katolikus és a görögkeleti egyház szentje. Gazdag örökségét igyekezett jóra fordítani.

A 3. században élt vértanú a bányászok, tetőfedők, a mérnökök, építőmunkások védőszentje. A gyulafehérvári főegyházmegyében bányavidékeken ajánlottak istentiszteleti helyeket Szent Borbála védelmébe.

Tizenötödik alkalommal rendezik meg december első vasárnapján a Kárpát-medencei református imanapot, amikor a nemzet határokon átívelő egységéért, valamint a Magyar Református Egyház részegyházaiért szólnak az imakérelmek.

A régi magyaroknak Szent András vértanú apostol emléknapja olyan jelentőségű volt, hogy a hónapot is róla nevezték el. Az e naphoz legközelebb eső vasárnap az egyházi év és az advent kezdete. A magyarság számára kiemelt jelentőségű: zománcképe a Magyar Szent Korona keresztpántján látható.

A házasulandók párt jósló praktikákat űztek; az asszonyok nem sütöttek kenyeret; a férfiak nem szántottak, nem fogták be az igavonókat, és minden korosztály kimulatta magát a kisfarsangot záró, az adventet megelőző Katalin-táncban. Alexandriai Szent Katalin emléknapján az időjárásra is következtettek.

Nyolcszáz év távlatából tekintettek vissza liturgikus emléknapján Árpád-házi Szent Erzsébetre. Aki röpke 24 év alatt megszentelte életét, és olyan példát adott, mely ma is követendő – hangzott el csütörtökön a székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz-plébániatemplomban.