
592 Maros megyei végzős diák nem iratkozott be a képességvizsgára, innen a hiány
Fotó: Haáz Vince
Az első számítógépes elosztás után hatezer szabad hely maradt az ország középiskoláiban. Maros megye a második legtöbb betöltetlen hellyel zárta a kört Bukarest után – több mint félezer középiskolai hely maradt szabadon a székelyföldi megyében.
2025. augusztus 04., 20:592025. augusztus 04., 20:59
2025. augusztus 05., 10:162025. augusztus 05., 10:16
Az oktatási minisztérium közleménye szerint országosan 6606 szabad hely maradt a középiskolákban az idei számítógépes elosztás első, július végi szakaszát követően.
Ezt követi Arad megye 342 és Vaslui megye 255 hellyel. Ugyanakkor Maros megyében maradt a legkevesebb olyan beiratkozott diák, aki még nem jutott be egyetlen intézménybe sem. A 2646 végzős diákból mindössze hét tanuló nem kapott még középiskolai helyet a megyében, őket az augusztusi megyei elosztásnál sorolják be egy-egy intézménybe. Ehhez társulnak még azok a diákok is, akik nem jelentek meg a képességvizsgán, de folytatnák tanulmányaikat.
Székelyföld többi részében nem maradt sok középiskolai hely betöltetlenül:
A 2025–2026-os tanévre szóló középiskolai felvételi második szakasza augusztus 1–19. között zajlik. Ez az időszak azoknak a tanulóknak van fenntartva, akik a mostani évfolyamhoz tartoznak, de nem kerültek be az első körben, vagy korábbi évfolyamokról származnak, de még nem töltik be a 18. életévüket az új tanév kezdetéig. A második szakaszban részt vehet az a 3442 tanuló is, akik nem kaptak helyet az első körben.
Fotó: Haáz Vince
A számítógépes elosztás előtt, a különleges szakaszokban már felvételt nyert több csoport is: országos szinten 13 452 diák különböző művészeti, sport vagy más szakirányú képzésre (vokacionális szakokra) jelentkezett. Továbbá 816 tanuló katonai szakokra, 3027 diák a roma tanulóknak fenntartott helyekre, 2021 tanuló sajátos nevelési igényű (SNI/CES) diákoknak fenntartott helyekre jutott be. Emellett 16 675 tanuló a szakoktatásba iratkozott be – derül ki a tanügyminisztérium közleményéből.
Országos viszonylatban Maros megye a nagyobb megyék közé tartozik a nyolcadikos diákok számát tekintve, ez azt is jelenti, hogy a tanulók nagyon eltérő környezetből és élethelyzetből kerülnek be az oktatási rendszerbe. Ennek következtében
mindkét tagozaton vannak ilyen diákok – magyarázta a Székelyhonnak Antal Levente-Mihály helyettes főtanfelügyelő.
Fotó: Haáz Vince
Maros megyében idén 4209 nyolcadikos tanuló végezte el sikeresen az általános iskolát, közülük 3947-en jelentkeztek a képességvizsgára. A vizsgán végül 2803 tanuló ért el átmenőjegyet. 592 végzős diák nem iratkozott be a vizsgára, többségük román (373 diák), kisebb részük magyar tagozatos (219 tanuló).
„Ez nem azt jelenti, hogy, akik nem iratkoztak képességvizsgára, nem fognak megjelenni pótvizsgán, vagy az osztályfőnök meggyőző munkájának köszönhetően kilencedik osztályban. Valószínűleg meg is fog jelenni egy jelentős részük kilencedikben, de hogy nem mind, az biztos.
– fejtette ki a megye helyettes főtanfelügyelője.
Joggal merül fel a kérdés: mi történik akkor, ha egy szakiskolai osztályba túl kevés tanuló iratkozik be? Valóban előfordulhat, hogy egy-egy osztály nem indul el, vagy egy másikkal összevonják? A megyében például csak két falusi szakiskola működik – Bándon és Rücsön, a többi középiskola városi környezetben található.
Fotó: Haáz Vince
Antal Levente-Mihály úgy fogalmazott, sok helyen gondot okoz a gyerekhiány:
Ez nemcsak a falusi iskolákat érinti, hanem olyan városokat is, mint Segesvár vagy Marosvásárhely, és mind a román, mind pedig a magyar tagozatokon előfordul.
Sok helyen például két osztályt terveztek, de végül csak egy indulhat el a jelentkezők alacsony száma miatt. Ugyanakkor olyan szélsőséges eset nem volt, hogy egyáltalán ne induljon el semmilyen osztály. Sőt, akad pozitív példa is: a szászrégeni Lucian Blaga iskolában, ahol évekig nehézségek voltak a turizmus szakosztály elindításával, idén végül sikerült elindítani a képzést. A helyettes főtanfelügyelő azt is kiemelte, az ilyen nehézségek főként a szakiskolákat érintik, de egyes elméleti osztályok is küzdenek a beiskolázási számokkal.
A Hargita megyei tűzoltók összesen 18 sürgősségi esethez vonultak ki a hét első két napján, miközben 16 Ro-Alert figyelmeztetést is kiadtak a településeken megjelenő medvék miatt.
Két órára felfüggesztik tevékenységüket csütörtökön az ország igazságügyi orvosszakértői és a törvényszéki orvostani szolgálatok munkatársai. A tiltakozó akcióhoz a Hargita Megyei Törvényszéki Orvostani Szolgálat is csatlakozik.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.
A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
Az Európai Unióban 2025-ben 0,1 százalékponttal, 6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Idén áprilisban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének.
szóljon hozzá!