Újabb terepszemle a parajdi sóbányánál, ezúttal már fenyegető környezetben

Paul Bejan, a Partener Industrial Construct Kft. munkapontvezetője újabb lehetőséget biztosított arra, hogy a Székelyhon (és két országos televíziós társaság, a Román Televízió, illetve az Antena-tröszt) ismét a parajdi munkálatok helyszínére, a beomlott sóbányához látogasson. A munkaponton az előző találkozásunkat követően további részletekről beszélt az ottani építkezésekkel kapcsolatban.

Ki kellett hívni a csendőröket

Röviddel szerda délelőtti érkezésünk után máris vita alakult ki a munkatelep bejáratánál, hiszen a közvetlen közelben lakók körbevették a sajtó képviselőit. Azt hangoztatták, hogy a magyar kormánytól kaptak pénzt, de a romántól nem, ezért azt követelték, hogy foglalkozzunk ezzel, hiszen segítség kell nekik. A vita hevében azonban átléptek egy határt:

A hatóság egysége pillanatok alatt a helyszínre érkezett, így szétoszlott a tömeg. A csendőrök a továbbiakban ellenőrzésük alatt tartották a helyzetet: megvárták, amíg lejárnak az interjúk, ezt követően pedig biztosították a sajtó sértetlen távozását.

Egyre feketébb a víz

Terepszemlénk ismét a – Korond-patak ideiglenes elterelése érdekében kiépített – csőrendszer kifolyó részénél kezdődött, ahol most még orrfacsaróbb bűz terjengett, mint egy héttel korábban. A vezetékeken át érkező víz is sötétebbnek tűnt, illetve a ragacsos, fekete színű lerakódások is vastagabbnak hatottak. Utóbbi Bejan szerint állattartásból származó hulladékból alakulhat ki: azaz rothadó szalmából és trágyából. Ez pedig a sószoros felsőbb szakaszáról érkezik.

korábban írtuk

Lángra lobbanó gázok, elbontott gátak és át nem vett munka a beszakadt parajdi sóbányánál – videóval

Nem csak az elterelt Korond-patak bűzlik a beszivárgó szennyeződésektől és a környékén felszínre törő gázoktól, de az is, hogy miért nem vették át a sóbányánál kiépített csőrendszert. Erről és a bánya jövőjéről érdeklődtünk Bukarestben és Parajdon.

Mindemellett a földmunkálatok során előbukkant gumiabroncsokkal, ruhákkal, zsákokkal és műanyagdarabokkal telített szemétlerakóból szivárgó, ugyancsak fekete csurgalékvíz is szennyezi a patakot. A kivitelező dühösen jegyezte meg,

Ez pedig hatalmas környezetvédelmi probléma – húzta alá.

Paul Bejan emlékeztetett, őt feljelentették azért, mert elbontott egy lassító gátat, ami miatt nem tudott dolgozni, és azt állították, hogy emiatt nőtt meg a patak sótartalma. „Egy sós területen elhelyezett vízzáró növeli a patak sótartalmát. Ha lelassul a víz, akkor több ideje van oldani a sót. Ha ott gyorsan átfolyt volna a víz, akkor kevesebb só került volna a patakba. Ez egyszerű kémia” – vélekedett. Hangsúlyozta,

Növelhetik a csőrendszer hatékonyságát

Szakértőkkel közösen jutottak arra a véleményre, hogy betonnehezékekhez erősített láncokkal kell stabilizálni a Korond-patak ideiglenes elterelése érdekében kiépített csőrendszert – magyarázta Bejan. Mint folytatta, ezek a láncok a levegő nedvességtartalma, illetve hőmérséklete függvényében „helyezkednek”, ezért is kell azokat folyamatosan karbantartani. Ők már kétszer is végeztek ilyen munkát a helyszínen az elmúlt időszakban.

Kiemelte, muszáj volt így cselekedniük, hiszen szerződésben vállalták, hogy három évig elvégzik a kiépített csőrendszer karbantartását.

Ezek után arra világított rá a munkapontvezető, hogy a kiépített csőrendszer önmagában nem sokat ér, hiszen az csak tíz köbméter vizet tud elnyelni másodpercenként,

Ez megnöveli a rendszer hatékonyságát és élettartamát is. Felhívta a figyelmet azonban arra is, hogy ezzel csak ideiglenesen oldják meg a problémát. Ő azonban nem hisz abban, hogy megvalósul a patak végleges elterelése, főleg a mostani gazdasági helyzetben. Ennek ellenére azzal nyugtatott, hogy bár hároméves garanciája van az eltereléshez használt csöveknek, azok 20–25 évig is szolgálhatnak, amennyiben sikerül megoldani a túlfolyás kérdését.