Mit találunk a székelyföldi Csomád alatt? – vulkándetektívek válaszolnak

Amint Lukács Réka, az MTA–HUN–REN CSFK Lendület PannonVulkán Kutatócsoport vezetője, tudományos tanácsadó magyarázta, az utolsó kitörés időpontját a Csomád déli peremén végzett feltárásban talált elszenesedett fatörzsmaradványok vizsgálatával (C14-es radiometrikus kormeghatározási módszerrel) határozták meg. Itt azonban nem álltak meg, hiszen arra is kíváncsiak voltak, mikor és milyen aktivitás előzte meg az utolsó kitörést, és ehhez új megközelítésre volt szükség.

A tudományos adatok pedig betekintést adtak a Kárpát-Pannon térség legfiatalabb vulkánjának teljes kitöréstörténetébe.

Lávadómokkal tűzdelt, mesebeli táj

A cirkon kristályoknak tehát meghatározó szerepük volt a Csomád vulkánkitöréseinek feltárásában, sőt abban is, hogy a vulkánkitörések közötti nyugalmi időszakok hosszát megismerjük. Mint kiderült:

• a Hargitához tartozó Piliskén, illetve az Erdővidék felett őrködő Nagy-Murgón kicsit több mint másfél millió évvel ezelőtt fejeződött be a vulkanizmus;

• viszonylag hosszú szünet után aztán új helyen kezdődtek kitörések, csaknem egymillió évvel ezelőtt jöttek létre Málnás és Sepsibükszád lávadómjai, továbbá a Bába-Laposa és a Nagy-Hegyes is;

• ismét több mint százezer év inaktivitás után, 640–580 ezer évvel ezelőtt új lávakitüremkedések történtek: kialakult a Büdös-hegy és Bálványos;

• majd megint több mint százezer évig szunnyadt a vulkáni terület, és körülbelül 344 ezer évvel ezelőtt alakult egy új dóm a mai Tusnádfürdőn, ahol az Apor bástya áll ma.

az aktív kitörési szakaszok között több tízezer év is eltelhet, de arra is van bizonyíték, hogy több mint százezer éves nyugalom után is aktiválódott a vulkán.

Kitörhet-e még a Csomád?

E kérdés megválaszolásához le kell nézni a vulkán alá, azaz meg kell ismerni a vulkáni működéshez vezető okokat, a földkéregben lévő magmatározóban zajló folyamatokat. Ehhez pedig ismét a múlt vulkánkitöréseinek kőzeteit kell faggatni. Egy rövid ideig fennálló magmatározó esetében a cirkon kristályok keletkezése rövid időt fog át. Ezzel szemben, a nagyobb, hosszú ideig létező magmatározókban a cirkon kristályok keletkezésére több tíz- vagy több százezer év is rendelkezésre áll.

A földköpeny olvadásából keletkezett magma először egy mélybeli tározót hozott létre körülbelül 30 kilométerrel a felszín alatt, a földkéreg alsó részén. Innen ismétlődően nyomultak feljebb magmaadagok, és néhány százezer év alatt egy hosszan elnyúló, néhány kilométer vastag tározó jött létre immár a földkéregben, nagyjából 10–15 kilométer mélyen. Ez a magmatározó, ami a Csomád legintenzívebb vulkáni működését táplálta, már jóval a kitörések megindulása előtt kialakult. Ez világosan jelzik a cirkon kristályok keletkezési ideje, többségük ugyanis 150–300 ezer évvel ezelőtt képződött.

Ez azt is jelenti, hogy a magmatározóban mindig volt valamennyi olvadék még akkor is, amikor a felszínen semmi nem történt, látszólagos nyugalom volt. Ehhez az kellett, hogy időszakosan jöjjenek új magmaadagok a tározóba. Amikor egy ilyen „utánpótlás” részben felolvasztotta a magmatározó egy részét, a magma elindult a felszín felé, és lávadómot hozott létre, ritkább esetekben pedig robbanásos vulkánkitörést váltott ki.

Ennek kiterjedését és olvadéktartalmát jelenleg is vizsgálják újabb módszerekkel.

A vulkáni folyamatok megértése a cél

A Csomád vulkán gyomra tehát rejthet magmát. Ettől persze nem kell félni, mert ez általánosnak mondható, a Föld számos részén van magma még nyugalomban lévő vulkáni területek alatt is – hívták fel a figyelmet a szakértők. Fontos megjegyezni, amit a kutatók is megerősítettek, hogy

A nemzetközi kutatások azonban azt is kimutatták, hogy a nyugalmi állapotban lévő vulkánok akár rövid idő alatt aktívvá válhatnak.

habár nem a vulkánok okozzák a légköri szén-dioxid jelentős növekedését. A térségben ma is számos mofetta van, közülük legismertebb a torjai Büdös-barlang; ugyanakkor vizes mofettákban is gazdag a vidék, például az Apor lányok feredője vagy a Csiszárfürdő buborékoló, gázzal telített vizei ma is közkedveltek a fürdőzők, gyógyulni vágyók körében.

– szögezte le Kis Boglárka-Mercedesz –, hiszen itt található a legaktívabb kigázasodási terület, ahol évente minimálisan több mint nyolcezer tonna szén-dioxid jut a felszínre. A nemesgáz izotópos mérések eredményei arra utalnak, hogy e területen egyedülállóan, a feltörő szén-dioxid 60-70 százaléka magmás eredetű, azaz mélybeli magmából származik.

és a hegység két oldalán található fürdőtelepeken (a csíki oldalon Tusnádfürdő, a háromszéki oldalon Bálványosfürdő) kívül számos kisebb népi fürdő is működik vagy működött a környéken: például Nádasfürdő, Tiszásfürdő, Bugyogó, Vallató, Hammas, Timsós. A térség természeti értéke kivételes, a fürdők állapota azonban több helyen elhanyagolt – szerencsére vannak előremutató kezdeményezések, kalákák, amelyek révén ezek a kincsek megmenthetők az utókor számára.