
A hat ezrelékes fertőzési rátájú településeken is visszatérhetnek az iskolába a tanulók, ha osztályukban nincs igazolt fertőzött
Fotó: Veres Nándor
Alig több mint három héttel a vonatkozó minisztériumi rendelet érvénybe lépése után módosította az oktatás módjára vonatkozó járványügyi előírást az Országos Vészhelyzeti Bizottság (CNSU): nem kell áttérjenek az online oktatásra a tanintézetek akkor sem, ha a településen a fertőzési ráta eléri a 6 ezreléket. Ezzel párhuzamosan bevezetnék a nyálból vett minták antigénteszttel történő elemzését az oktatási rendszerben. Fejér Szilárd kémikus-kutató szakmailag elhibázottnak tartja az utóbbi döntést.
2021. október 04., 09:012021. október 04., 09:01
2021. október 04., 09:482021. október 04., 09:48
Folytathatják a jelenléti oktatást a tanintézetekben akkor is, ha a településen a fertőzési ráta eléri a 6 ezreléket – erről döntött csütörtök este az Országos Vészhelyzeti Bizottság (CNSU), egyszersmind felhatalmazva az oktatási, illetve egészségügyi szaktárcát az oktatás módjára vonatkozó közös rendeletük módosítására.

Az országos vészhelyzeti bizottság jóváhagyta felhatalmazta az oktatási és az egészségügyi minisztériumot a közös rendelet módosítására, hogy az iskolákban folytatódhasson a jelenléti oktatás a 6 ezrelékes fertőzöttségi ráta túllépése esetén is.
A CNSU döntése értelmében a település fertőzési rátájától függetlenül folytathatják a jelenléti oktatást a tanintézetek,
A vészhelyzeti bizottság ugyanakkor javasolja a nyálból vett minták antigénteszttel történő rendszeres szűréseket a napközisek, iskolások, valamint az oktatási egységek teljes személyzete esetében. Felhatalmazza ugyanakkor az egészségügyi szaktárcát arra, hogy
Minden diák, aki online tanrendben tanul, mert a településen, ahol él, a fertőzési ráta meghaladta a 6 ezreléket, hétfőtől visszatérhetett a tanintézetbe, amennyiben az osztályában nincs igazolt koronavírus-fertőzött – jelentette be Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter. Nem a gyerekek felelősek a beoltatlan szüleik és nagyszüleik egészségéért, ez éppen fordítva van – érvelt a CNSU döntése mellett a tárcavezető, aki a nyálmintás antigénteszteléssel kapcsolatban megjegyezte, hogy
Maradhatnak a diákok az iskolapadokban. Csak akkor függesztik ezt fel, ha egy közösségben igazolt fertőzés történik
Fotó: Jakab Mónika
Szakmailag nagyon elhibázottnak tartja a nyálmintából végzett gyorstesztelés bevezetésére tett javaslatot Fejér Szilárd kémikus-kutató, a sepsiszentgyörgyi Pro-Vitam Diagnosztikai és Kutatóközpont vezetője. „Egy laikusnak ez még értelmesen is hangzik, hiszen ha többet tesztelnének az iskolákban, hamarabb ki lehetne szűrni a fertőzötteket, és így idejében megállítani a fertőzési láncolatokat. Na de ezt úgy szeretnék elérni, hogy megkérik a Nemzeti Gyógyszerügynökséget, hogy engedélyezze a nyálból végzett gyorstesztek használatát szűrésre.
– írja a közösségi hálón közzétett bejegyzésében a szakember. Ahhoz, hogy nyitva lehessen tartani az iskolákat,
A kémikus-kutató négy pontban foglalja össze, hogy véleménye szerint milyen protokollt kellene kövessenek a magas fertőzöttségi rátájú települések tanintézeteiben:
az első a kötelező lázmérés, nem csak akkor, amikor a gyerek beér az iskolába, hanem az első szünetben is.
a második a tanárok heti rendszerességű PCR-tesztelése orrgaratból vett mintából, függetlenül attól, hogy be vannak oltva vagy nem.
a harmadik a hőemelkedéses diákok vagy tanárok kötelező antigén- vagy PCR-tesztelése.
az utolsó pedig néhány teljes osztály tesztelése, hetente más osztályokat kiválasztva erre, a hiányzó gyerekek számának függvényében (ott kellene tesztelni, ahol a legtöbb gyerek hiányzik). Ez esetben a tesztelésnél elegendő, ha garatból vett mintából gyorstesztelnek (hetente kétszer), vagy PCR tesztelnek (hetente egyszer).
Fotó: Jakab Mónika
Fejér Szilárd arra is felhívja a figyelmet, hogy amennyiben beigazolódik egy fertőzés egy osztályban, nem elegendő áttérni az online tanrendre, hanem
Meglátása szerint így 6 ezrelékes incidencia fölött is biztonságosan lehetne iskolába járni. Ez azonban nem tartana sokáig – fűzi hozzá –, mert
„Ezt kellene megérteni már végre, a több tesztelés végeredménye kevesebb haláleset és kevesebb nyomás az egészségügyön.
Arról nem is beszélve, hogy a megfelelő beoltottsági arány mennyit segített volna ezen a helyzeten, és nem kellene most az iskolák nyitva tartását ilyen veszélyes stratégiával biztosítani” – fogalmazott a kémikus-kutató.
A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.
Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.
Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.
A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.
Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
2 hozzászólás