
A hat ezrelékes fertőzési rátájú településeken is visszatérhetnek az iskolába a tanulók, ha osztályukban nincs igazolt fertőzött
Fotó: Veres Nándor
Alig több mint három héttel a vonatkozó minisztériumi rendelet érvénybe lépése után módosította az oktatás módjára vonatkozó járványügyi előírást az Országos Vészhelyzeti Bizottság (CNSU): nem kell áttérjenek az online oktatásra a tanintézetek akkor sem, ha a településen a fertőzési ráta eléri a 6 ezreléket. Ezzel párhuzamosan bevezetnék a nyálból vett minták antigénteszttel történő elemzését az oktatási rendszerben. Fejér Szilárd kémikus-kutató szakmailag elhibázottnak tartja az utóbbi döntést.
2021. október 04., 09:012021. október 04., 09:01
2021. október 04., 09:482021. október 04., 09:48
Folytathatják a jelenléti oktatást a tanintézetekben akkor is, ha a településen a fertőzési ráta eléri a 6 ezreléket – erről döntött csütörtök este az Országos Vészhelyzeti Bizottság (CNSU), egyszersmind felhatalmazva az oktatási, illetve egészségügyi szaktárcát az oktatás módjára vonatkozó közös rendeletük módosítására.

Az országos vészhelyzeti bizottság jóváhagyta felhatalmazta az oktatási és az egészségügyi minisztériumot a közös rendelet módosítására, hogy az iskolákban folytatódhasson a jelenléti oktatás a 6 ezrelékes fertőzöttségi ráta túllépése esetén is.
A CNSU döntése értelmében a település fertőzési rátájától függetlenül folytathatják a jelenléti oktatást a tanintézetek,
A vészhelyzeti bizottság ugyanakkor javasolja a nyálból vett minták antigénteszttel történő rendszeres szűréseket a napközisek, iskolások, valamint az oktatási egységek teljes személyzete esetében. Felhatalmazza ugyanakkor az egészségügyi szaktárcát arra, hogy
Minden diák, aki online tanrendben tanul, mert a településen, ahol él, a fertőzési ráta meghaladta a 6 ezreléket, hétfőtől visszatérhetett a tanintézetbe, amennyiben az osztályában nincs igazolt koronavírus-fertőzött – jelentette be Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter. Nem a gyerekek felelősek a beoltatlan szüleik és nagyszüleik egészségéért, ez éppen fordítva van – érvelt a CNSU döntése mellett a tárcavezető, aki a nyálmintás antigénteszteléssel kapcsolatban megjegyezte, hogy
Maradhatnak a diákok az iskolapadokban. Csak akkor függesztik ezt fel, ha egy közösségben igazolt fertőzés történik
Fotó: Jakab Mónika
Szakmailag nagyon elhibázottnak tartja a nyálmintából végzett gyorstesztelés bevezetésére tett javaslatot Fejér Szilárd kémikus-kutató, a sepsiszentgyörgyi Pro-Vitam Diagnosztikai és Kutatóközpont vezetője. „Egy laikusnak ez még értelmesen is hangzik, hiszen ha többet tesztelnének az iskolákban, hamarabb ki lehetne szűrni a fertőzötteket, és így idejében megállítani a fertőzési láncolatokat. Na de ezt úgy szeretnék elérni, hogy megkérik a Nemzeti Gyógyszerügynökséget, hogy engedélyezze a nyálból végzett gyorstesztek használatát szűrésre.
– írja a közösségi hálón közzétett bejegyzésében a szakember. Ahhoz, hogy nyitva lehessen tartani az iskolákat,
A kémikus-kutató négy pontban foglalja össze, hogy véleménye szerint milyen protokollt kellene kövessenek a magas fertőzöttségi rátájú települések tanintézeteiben:
az első a kötelező lázmérés, nem csak akkor, amikor a gyerek beér az iskolába, hanem az első szünetben is.
a második a tanárok heti rendszerességű PCR-tesztelése orrgaratból vett mintából, függetlenül attól, hogy be vannak oltva vagy nem.
a harmadik a hőemelkedéses diákok vagy tanárok kötelező antigén- vagy PCR-tesztelése.
az utolsó pedig néhány teljes osztály tesztelése, hetente más osztályokat kiválasztva erre, a hiányzó gyerekek számának függvényében (ott kellene tesztelni, ahol a legtöbb gyerek hiányzik). Ez esetben a tesztelésnél elegendő, ha garatból vett mintából gyorstesztelnek (hetente kétszer), vagy PCR tesztelnek (hetente egyszer).
Fotó: Jakab Mónika
Fejér Szilárd arra is felhívja a figyelmet, hogy amennyiben beigazolódik egy fertőzés egy osztályban, nem elegendő áttérni az online tanrendre, hanem
Meglátása szerint így 6 ezrelékes incidencia fölött is biztonságosan lehetne iskolába járni. Ez azonban nem tartana sokáig – fűzi hozzá –, mert
„Ezt kellene megérteni már végre, a több tesztelés végeredménye kevesebb haláleset és kevesebb nyomás az egészségügyön.
Arról nem is beszélve, hogy a megfelelő beoltottsági arány mennyit segített volna ezen a helyzeten, és nem kellene most az iskolák nyitva tartását ilyen veszélyes stratégiával biztosítani” – fogalmazott a kémikus-kutató.
Két tűzesethez is ki kellett vonulniuk pénteken a Maros megyei tűzoltóknak: Abosfalván háztartási hulladék gyúlt ki, Dédabisztrán száraz növényzet.
A politikai döntéshozóknak az üzengetések és a politikai zajkeltés helyett a strukturális problémák megoldására kellene összpontosítaniuk – közölte pénteken Facebook-bejegyzésében Nicușor Dan.
Felbontják a munkaszerződését azoknak az állami egészségügyi intézményekben alkalmazott orvosoknak, akiket tetten érnek, amint munkaidőben a magánszektorban dolgoznak – jelentette ki pénteken Temesváron Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy Románia tavaly mintegy 50 millió euróval támogatta Ukrajnát egy NATO-n keresztül finanszírozott program keretében.
A kormánynak jövő héten el kellene fogadnia a közigazgatási reformcsomagot és a gazdaságélénkítő intézkedéseket – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.
Tűzesethez riasztott önkéntes tűzoltót bírságolt meg Galați megyében a rendőrség, amiért nem adott elsőbbséget az ugyanahhoz a tűzesethez igyekvő rendőrautónak – közölte pénteken a DCNews.ro hírportál.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az idei év a gazdaság „helyreigazításának” időszaka lesz, és az eddig elfogadott, illetve a következő hónapokban bevezetendő intézkedések hatása az év második felében válhat érzékelhetővé.
Nagyszabású ellenőrzést tartott csütörtökön a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság a térségben: az akció alkalmával 93 bírságot szabtak ki, és összesen 422,72 köbméter faanyagot koboztak el, mintegy 76 ezer lej értékben.
Marcel Ciolacu volt miniszterelnök „durva manipulációnak” nevezte pénteken a statisztikai intézet (INS) 2024-re vonatkozó adatait, és azt állította, hogy a számok utólagos „kozmetikázása” a jelenlegi kormányfő „kétségbeesését” tükrözi.
Az átmeneti technikai recesszió a szilárd alapokon álló gazdaságra való áttérés előre látható és elkerülhetetlen járulékos költségei közé tartozik – közölte pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.
2 hozzászólás