
A hat ezrelékes fertőzési rátájú településeken is visszatérhetnek az iskolába a tanulók, ha osztályukban nincs igazolt fertőzött
Fotó: Veres Nándor
Alig több mint három héttel a vonatkozó minisztériumi rendelet érvénybe lépése után módosította az oktatás módjára vonatkozó járványügyi előírást az Országos Vészhelyzeti Bizottság (CNSU): nem kell áttérjenek az online oktatásra a tanintézetek akkor sem, ha a településen a fertőzési ráta eléri a 6 ezreléket. Ezzel párhuzamosan bevezetnék a nyálból vett minták antigénteszttel történő elemzését az oktatási rendszerben. Fejér Szilárd kémikus-kutató szakmailag elhibázottnak tartja az utóbbi döntést.
2021. október 04., 09:012021. október 04., 09:01
2021. október 04., 09:482021. október 04., 09:48
Folytathatják a jelenléti oktatást a tanintézetekben akkor is, ha a településen a fertőzési ráta eléri a 6 ezreléket – erről döntött csütörtök este az Országos Vészhelyzeti Bizottság (CNSU), egyszersmind felhatalmazva az oktatási, illetve egészségügyi szaktárcát az oktatás módjára vonatkozó közös rendeletük módosítására.

Az országos vészhelyzeti bizottság jóváhagyta felhatalmazta az oktatási és az egészségügyi minisztériumot a közös rendelet módosítására, hogy az iskolákban folytatódhasson a jelenléti oktatás a 6 ezrelékes fertőzöttségi ráta túllépése esetén is.
A CNSU döntése értelmében a település fertőzési rátájától függetlenül folytathatják a jelenléti oktatást a tanintézetek,
A vészhelyzeti bizottság ugyanakkor javasolja a nyálból vett minták antigénteszttel történő rendszeres szűréseket a napközisek, iskolások, valamint az oktatási egységek teljes személyzete esetében. Felhatalmazza ugyanakkor az egészségügyi szaktárcát arra, hogy
Minden diák, aki online tanrendben tanul, mert a településen, ahol él, a fertőzési ráta meghaladta a 6 ezreléket, hétfőtől visszatérhetett a tanintézetbe, amennyiben az osztályában nincs igazolt koronavírus-fertőzött – jelentette be Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter. Nem a gyerekek felelősek a beoltatlan szüleik és nagyszüleik egészségéért, ez éppen fordítva van – érvelt a CNSU döntése mellett a tárcavezető, aki a nyálmintás antigénteszteléssel kapcsolatban megjegyezte, hogy
Maradhatnak a diákok az iskolapadokban. Csak akkor függesztik ezt fel, ha egy közösségben igazolt fertőzés történik
Fotó: Jakab Mónika
Szakmailag nagyon elhibázottnak tartja a nyálmintából végzett gyorstesztelés bevezetésére tett javaslatot Fejér Szilárd kémikus-kutató, a sepsiszentgyörgyi Pro-Vitam Diagnosztikai és Kutatóközpont vezetője. „Egy laikusnak ez még értelmesen is hangzik, hiszen ha többet tesztelnének az iskolákban, hamarabb ki lehetne szűrni a fertőzötteket, és így idejében megállítani a fertőzési láncolatokat. Na de ezt úgy szeretnék elérni, hogy megkérik a Nemzeti Gyógyszerügynökséget, hogy engedélyezze a nyálból végzett gyorstesztek használatát szűrésre.
– írja a közösségi hálón közzétett bejegyzésében a szakember. Ahhoz, hogy nyitva lehessen tartani az iskolákat,
A kémikus-kutató négy pontban foglalja össze, hogy véleménye szerint milyen protokollt kellene kövessenek a magas fertőzöttségi rátájú települések tanintézeteiben:
az első a kötelező lázmérés, nem csak akkor, amikor a gyerek beér az iskolába, hanem az első szünetben is.
a második a tanárok heti rendszerességű PCR-tesztelése orrgaratból vett mintából, függetlenül attól, hogy be vannak oltva vagy nem.
a harmadik a hőemelkedéses diákok vagy tanárok kötelező antigén- vagy PCR-tesztelése.
az utolsó pedig néhány teljes osztály tesztelése, hetente más osztályokat kiválasztva erre, a hiányzó gyerekek számának függvényében (ott kellene tesztelni, ahol a legtöbb gyerek hiányzik). Ez esetben a tesztelésnél elegendő, ha garatból vett mintából gyorstesztelnek (hetente kétszer), vagy PCR tesztelnek (hetente egyszer).
Fotó: Jakab Mónika
Fejér Szilárd arra is felhívja a figyelmet, hogy amennyiben beigazolódik egy fertőzés egy osztályban, nem elegendő áttérni az online tanrendre, hanem
Meglátása szerint így 6 ezrelékes incidencia fölött is biztonságosan lehetne iskolába járni. Ez azonban nem tartana sokáig – fűzi hozzá –, mert
„Ezt kellene megérteni már végre, a több tesztelés végeredménye kevesebb haláleset és kevesebb nyomás az egészségügyön.
Arról nem is beszélve, hogy a megfelelő beoltottsági arány mennyit segített volna ezen a helyzeten, és nem kellene most az iskolák nyitva tartását ilyen veszélyes stratégiával biztosítani” – fogalmazott a kémikus-kutató.
Enyhén melegebb időjárásunk lesz az ilyenkor megszokottnál egészen év végéig, beleértve a karácsonyt is. A négyhetes előrejelzés szerint majd januártól térhetünk vissza a megszokott hőmérsékleti tartományokba.
Köszönetet mondott pénteken a Facebook-oldalán a bukaresti ítélőtábla vezetőségével szembeszálló Raluca Moroșanu mindazoknak, akik támogatják őt és a Recorder dokumentumfilmjében megszólaló Laurențiu Beșu bírót.
A legfrissebb tanulmány szerint Romániának a legnagyobb a medveállománya Európában, 10 600 és 12 700 közötti a barnamedvék száma az országban – számolt be pénteki brassói sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken megtekintette az észak-erdélyi (A3-as) autópálya két Bihar megyei szakaszának – a 26,35 kilométeres Berettyószéplak–Bisztraterebes és a 28,5 kilométeres Bisztraterebes–Bihar – munkálatait.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
2 hozzászólás