
A korlátozások és egyszerűsítések. Előbbiek a rendszer fenntarthatósága, utóbbiak az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés könnyítése érdekében történtek
Fotó: Haáz Vince
Csökkent a biztosításra jogosultak száma, a rövid betegszabadságokra járó táppénz mértéke is, javult az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés, nőttek az egészségbiztosítási pénztár bevételei. Számos változás történt tavaly óta a rendszerben.
2026. július 21., 07:522026. július 21., 07:52
Az elmúlt évben közel negyven olyan törvénymódosítás történt, amelyek közvetlenül érintették az egészségbiztosítási rendszert, és nem mindegyiknek örültek a biztosítottak. Ezek között ugyanis voltak korlátozások, de számos, a biztosítottakat érintő kedvező változást is bevezettek. Karda Istvánnal, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatójával összegeztünk, beszélgettünk arról, hogy a módosításoknak milyen hatása volt.
Az új szabályozások célját a megelőzés erősítése, a krónikus betegek jobb nyomon követése, a modern diagnosztikai és terápiás lehetőségekhez való hozzáférés bővítése, az egészségügyi szolgáltatások digitalizációjának fejlesztése, valamint a közpénzek hatékonyabb és átláthatóbb felhasználása képezte.
a cél is ez volt – mondta Karda István. A megyei egészségbiztosítási pénztár vezetője öt törvénymódosítást említett meg a legfontosabbak között.
Fotó: Jakab Mónika
Ezek egyike a társbiztosított jogállás, illetve az ingyenes biztosításra való jogosultság megszüntetését rendelte el bizonyos személyi kategóriák esetében, valamint bővítette az egészségbiztosítási járulékfizetésre kötelezettek körét. Ennek értelmében tavaly augusztus 1-től a korábbi társbiztosítottak – a saját jövedelemmel nem rendelkező házastársak, valamint az eltartott, jövedelemmel nem rendelkező szülők –
Levonják ugyanakkor az egészségbiztosítási járulékot a 3000 lejnél nagyobb nyugdíjat kapó idősek járandóságának 3000 lejt meghaladó részéből (10 százalékot), a munkanélküli segélyből, a felzárkóztatási minimáljövedelemből (korábban szociális segély), a gyermeknevelési, illetve örökbefogadási szabadságon lévő szülők havi jövedelméből, valamint még néhány más járandóságból.
Ugyanakkor a jövedelemmel nem rendelkezők – például a munkanélküliek és azok, akik semmilyen jövedelemmel nem rendelkeznek – már nem válnak automatikusan biztosítottá.
Egy másik fontos tavalyi törvénymódosítás az általános betegség miatti betegszabadság esetén járó táppénz mértékét a betegszabadság időtartamától tette függővé:
a számítási alap 55 százalékára jogosultak a biztosítottak a legfeljebb 7 napos betegszabadságok esetében,
a számítási alap 65 százalékára 8–14 napos betegszabadság esetén,
legkevesebb 15 napos betegszabadság esetén pedig a számítási alap 75 százalékára.
Fotó: Haáz Vince
Korábban ez az arány mindhárom kategória esetében egységesen 75 százalék volt, tehát
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bérük 55, illetve 65 százalékát kapják meg a betegnapokra az egyhetes, valamint 8–14 napos betegszabadságon lévő munkavállalók.
A 2025-ben bevezetett módosítások több területen javították az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést is:
bővült az ambuláns szakellátásban finanszírozott szolgáltatások skálája,
nagyobb hangsúlyt kaptak a megelőzést és az egészségmegőrzést célzó szolgáltatások,
javult a krónikus betegek folyamatos ellátásának szabályozása,
egyszerűsödtek egyes adminisztratív eljárások,
és javult az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés.
Módosították tavaly a társadalombiztosítási egészségügyi rendszer alapvető jogszabályát, a 2006/95-ös számú törvényt is. Ezek a módosítások többek között az egészségbiztosítási rendszer finanszírozására és az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének feltételeire terjedtek ki.
A törvénymódosítások egy részének hatása már az idei első negyedév végi adatokban látható volt.
A biztosítottak száma az idei májusi adatok szerint 8279-cel csökkent tavaly július óta, 247 307-ről 239 028-ra, főként az ingyenes társbiztosítás megszűnése miatt.

Több mint 50 ezer Hargita megyeinek nincs egészségbiztosítása – ez a kategória növekedett a társbiztosítás megszűnése óta, ugyanis sok érintett nem vált járulékfizetővé. Ám ezzel párhuzamosan az egészségbiztosítási pénztár bevételei mégis nőttek.
Az egészségbiztosítási pénztár egészségbiztosítási hozzájárulásokból származó bevételei viszont 23,6 millió lejjel nőttek ugyanebben az időszakban. Nőtt ugyanakkor összességében is az intézmény finanszírozása, de a bevételnövekedés pontos összetétele, tehát a részarányok még nem ismertek, nőhetett a járulékfizetési fegyelem is; ezekre a kérdésekre csak a bukaresti adatok alapján lehetne pontos választ adni – mondta el Karda István.
Fotó: Haáz Vince
Nőttek a bevételek, de e tekintetben az nem jelenthető ki, hogy kevesebb a biztosított, ám akik szerepelnek a rendszerben, azok több járulékot fizettek, tehát nem állítható, hogy közvetlen összefüggés lenne a kettő között – magyarázta az intézmény vezérigazgatója.
számos más módosítás pedig az egészségügyi szolgáltatásokhoz, különösen az országos egészségügyi programok szolgáltatásaihoz való hozzáférés könnyítését, summázta az elmúlt időszak törvénymódosításainak célját.
A megyei egészségbiztosítási pénztár vezetőjének tájékoztatása szerint múlt év végére az intézmény által az egészségügyi ellátásra fordított kiadások rekordértéket értek el. A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár több mint 762 millió lej bevételt kezelt tavaly, míg
A rendelkezésre álló források döntő részét egészségügyi szolgáltatások, gyógyszerek, orvostechnikai eszközök, országos egészségügyi programok, kórházi ellátások és táppénzek finanszírozására fordították.
Fotó: Haáz Vince
A családorvosok közel 780 ezer konzultációt végeztek, a szakrendelőkben több mint 431 ezer szakorvosi vizsgálatot és egyéb egészségügyi szolgáltatást nyújtottak, míg az egészségbiztosítási pénztár csaknem 695 ezer laboratóriumi és képalkotó vizsgálatot finanszírozott. A kórházakban több mint 51 ezer fekvőbeteg-ellátást végeztek, az egynapos kórházi ellátások száma pedig meghaladta a 82 ezret.
Az országos egészségügyi programokra fordított összeg meghaladta a 150 millió lejt, amelyből a legnagyobb támogatás az onkológiai, a dibétesz- és dialízisprogramokra jutott. A cukorbetegeket ellátó országos programban közel 15 ezer beteg, míg az onkológiai programban több mint kétezer páciens részesült korszerű kezelésben – tájékoztatott a megyei intézmény vezetője.
Folytatódott ugyanakkor a hozzáférés bővítése az innovatív gyógyszerekhez, a ritka betegségek kezeléséhez, valamint a folyamatos vércukorszint-monitorozó rendszerekhez, és tovább erősödött a szolgáltatói hálózat is.
Fotó: Veres Nándor
A pénztár 2025-ben 374 szerződést és szerződésmódosítást kezelt, bővült a fogászati ellátások finanszírozása, fejlődtek az otthoni betegápolási szolgáltatások, és több év kihagyás után ismét elérhetővé vált a nem sürgősségi egészségügyi betegszállítás.
és több forrás jutott a paraklinikai szolgáltatásokra is – közölte Karda István. Azt is elmondta, az intézmény saját működési költségei továbbra is nagyon alacsony szinten maradtak, és az összes kiadás kevesebb mint egy százalékát tették ki.
Az egészségbiztosítási pénztár munkatársai tavaly 117 ellenőrzést végeztek az egészségügyi szolgáltatóknál, gyógyszertárakban és kórházakban, a közpénzek felhasználását vizsgálva, és a visszafizetésre megállapított összegeket teljes egészében sikerült behajtaniuk.
Riasztást rendeltek el csütörtökön reggel az egyik costinești-i strandon, miután a turisták egy drón maradványait fedezték fel a tenger vizében, nagyon közel a parthoz. A hatóságok most intézkednek.
A Nuclearelectrica csütörtök reggel megkezdte a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorának ellenőrzött leállítását.
Szabadlábon védekezhet az a sofőr, aki kedd este Brassó belvárosában a járdára hajtva három turistát gázolt el – közölte a brassói ügyészség.
A hadsereg radarrendszere csütörtökön 1 óra 27 perckor drónokat észlelt az ukrán–román folyami határ közelében, az ukrajnai Izmajil térségében. A román légierő két F-16-os vadászgépe felszállt a Borcea 86-os légibázisról – közölte a védelmi minisztérium.
Társulási szerződést készül kötni Felsőboldogfalva és Székelyudvarhely a farcádi és a székelyudvarhelyi Lejtő utcai ivóvízhálózat bővítése és felújítása érdekében. A beruházásra pályázati forrást keresnének, az útfelújításról pedig csak később lehet szó.
Van elég tartalék az országos villamosenergia-rendszerben a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorának leállása után kieső áram pótlására – tájékoztatott szerda este az energiaügyi minisztérium.
Románia túljutott az inflációs csúcson, és az éves infláció ősszel 5,5 százalék körüli szintre, év végére akár 5 százalék közelébe is csökkenhet, ha az új kormány nem hoz árfelhajtó intézkedéseket – nyilatkozta Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó.
Háromnapos rendezvénysorozattal készül a magyar kormány az augusztus 20-i nemzet ünnepre, amelyen rövidebb lesz a tűzijáték a szokásosnál – mondta Magyar Éva kormányszóvivő a programokat ismertető szerdai budapesti rendezvényen.
Rendkívüli ülésen szavazta meg a képviselőház az RMDSZ törvénytervezetét, amely heti 8 tanórára csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
Közel ezer emberrel foglalkoztatnak kevesebbet a háromszéki cégek, mint egy évvel korábban – elemezte a háromszéki gazdaság fő számait a Kovászna megyei Kereskedelmi Kamara elnöke, Edler András.
szóljon hozzá!