Ki az úr a mezőn: a gazda vagy a vadász?

Este 10 óra már jócskán elmúlt, amikor autójukkal hazafele indultak a mezőről. Az egyik út menti vadászlesnél azonban valaki puskára szerelt lámpával világított, azaz

Itt megjegyeznénk, hogy „lámpás” puskával csak rókára, sakálra és – rendkívüli esetekben – vaddisznóra szabad vadászni.

A meglepett gazdák folytatták útjukat, nem látván értelmét a vitának, ám mielőtt elérték volna a Kézdivásárhely és Ozsdola közötti országutat, hirtelen egy szürke, bukaresti rendszámú terepjáró vágott elébük a sötétből, meggátolva tovább haladásukat. Az abból kiszálló, vadászruhát viselő illető igencsak magas lóról folytatta a korábban elkezdett vegzálást, fittyet hányra azokra az érvekre, hogy ő tulajdonképpen a gazdák földjén korlátozza őket a szabad mozgásban. Arra a kérésre, hogy bár mutatkozna be, csak annyit válaszolt:

B. R. ekkor, érzékelvén, hogy valamiféle visszaélés esete forog fenn, tárcsázta a 112-őt. Hamarosan érkezett is két rendőr, ám az utat elálló vadász, aki időközben a zöld zubbonyt „rendőrség” feliratú golyóálló mellényre cserélte, félrehívta őket, és előbb hármasban beszélték meg a dolgot, anélkül, hogy magát az esetet jelentőt a közelükbe engedték volna. Nemcsak, hogy nem álltak szóba vele, hanem a társait is kiszállították az autójából, amit aztán alaposan át is kutattak.

Miután nem találtak semmi érdemlegeset, a hozzáállásuk is megváltozott. B. R. három társát egyikük hazaszállította, mert addigra éjfél is elmúlt, ne üljenek ott fölöslegesen, a másik pedig az időközben hozzájuk érkező terepjárót állította meg, amelyben a korábban „fegyverrel világító” vadász többedmagával tartózkodott. Kiderült, hogy

Mentőt kellett hívni

Emberünket egy telefonon odahívott barátja vitte (volna) haza, de útközben az autójuk lerobbant, és B. R., akinek az átélt bánásmód annyira „felvitte a pumpáját”, hogy rosszullét környékezte, újból hívta a 112-őt, ezúttal mentőt kérve. A sürgősségen az orvosok 160/90-es vérnyomást mértek nála, majd hazaengedték. A kézdivásárhelyi kórház kapujában az előző riasztáskor is helyszínre érkező rendőrök vártak rá, kérve, menjen be velük a rendőrségre jegyzőkönyvet írni.

Bent ismét megjelent a terepjárós vadász, ezúttal rendőr-egyenruhában, és közbeszólásaival minduntalan megpróbálta befolyásolni a kollégáit, illetve a panasztevőt, de kevés sikerrel. A jegyzőkönyvből végül feljelentés született. A panasztevő ügyvédet fogadott, kifogásait a belügyminiszternek is elküldte a tárca honlapján szereplő e-mail-címre. Úgy véli, hogy

Ugyanakkor azt is megengedhetetlennek tartja, hogy vadászok csak azért akadályozzanak meg gazdákat földjeik művelésében vagy akár őrzésében, mert ők éppen vaddisznót akarnak elejteni. Azt mondja, ilyen esetben előbb értesíteni kell az érintetteket, és bizonyára jól tudja, hiszen korábban maga is a szóban forgó területet bérlő, Țara Bârsei (Barcaság) nevű vadásztársaság tagja volt. Állítása szerint éppen az ilyen „rendellenességek”, etikai kihágások miatt hagyta ott őket, megelégelvén, hogy a falubeliek sokat panaszkodnak rájuk.

A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján nem körvonalazódnak olyan körülmények, amelyek egy feltételezett fegyveres fenyegetésre utalnának az észlelt személyek bármelyikével szemben.

Pontosítjuk, hogy a kézdivásárhelyi rendőrségen az egyik, a rendőrök által igazoltatott személy feljelentést tett lehetséges fölényeskedő, visszaélő magatartás miatt, amit továbbítottak az illetékes ügyészséghez, hogy kivizsgálják és megállapítsák a teljes tényállást.”