A kormányfő előadásában kiállt a polgári Magyarország eszménye mellett, és kitért a Fidesz-KDNP veszprémi időközi választási vereségére is, amellyel kapcsolatban azt kérte híveiktől: „legyünk ismét észnél, ne üljünk a babérjainkon\".

Orbán Viktor a mintegy 45 perces beszédét azzal kezdte – utalva olyan „okoskodó” elemzőkre, akik a polgári Magyarországot politikai terméknek tartják –, hogy kiállt a polgári Magyarország eszménye mellett, kijelentve: „mi egy kereszténydemokrata alapokon álló néppárti közösség vagyunk, amelynek eszménye, vezércsillaga a polgári Magyarország”. „Nem hiszem, hogy a következő száz évben változás lenne ebben” – fűzte hozzá.

Az MTI tudósítása szerint Európa helyzetével kapcsolatban a miniszterelnök arról beszélt, hogy a kontinens ma olyan kérdésekkel szembesül, amelyekre lehetetlen „a liberális multikulturalizmus\" keretében válaszolni. A legfontosabb kérdések közé sorolta, hogy be lehet-e fogadni azokat az embereket, akik közül sokan nem hajlandók elfogadni az európai kultúrát, vagy eleve azzal a szándékkal jönnek, hogy lerombolják azt. Megakadályozhatjuk-e, hogy visszatérjen a hidegháború szelleme, és Oroszország ismét az ellenségünk legyen?

„Nekünk, magyaroknak lehetséges-e kiállni Ukrajna függetlensége, a kárpátaljai magyarok biztonsága, Magyarország energiabiztonsága és gazdasági érdekei mellett egyszerre?” – tette fel kérdéseit a kormányfő. Szerinte Magyarország választott vezetőinek ezekre a kérdésekre elkötelezett európai uniós és NATO-tagként kell válaszokat adni úgy, hogy az ország biztos hely maradjon egy bizonytalan világban. Ehhez szuverén és kezdeményező külpolitika kell – tette világossá álláspontját.

Kifejtette: 2010-ben, amikor Magyarország még a gazdasági túlélésért harcolt, csak alkalmazkodó és követő külpolitikát folytathatott – Martonyi János akkori külügyminiszter vezetésével –, 2014-re azonban megváltozott a helyzet, Magyarország gazdasági sikertörténet lett, és új külpolitikai doktrínát hirdetett: kezdeményező külpolitikába kezdett, „fiatal, tehetséges és ambiciózus embereket dobtunk a mélyvízbe\".

A kormányfő szerint vannak dolgok, amelyeket érdemes megtartani „az előző korszakból\", például a demokráciát, annak is lehetőleg „jelző nélküli formáját\". Ugyanakkor el kellett engedni mindent, ami csődöt mondott. Utóbbiak közé sorolta a neoliberális gazdaságpolitikát, a megszorítások politikáját, a multikulturális társadalom „téveszméjét\" – még mielőtt menekülttábort csinált volna Magyarországból – és a liberális társadalompolitikát, amely nem ismeri el a közjót, és elutasítja a keresztény kultúrát.

A kormány elengedte „a politikai korrektség dogmáját\" is – folytatta Orbán Viktor, aki szerint a magyar ember természeténél fogva politikailag inkorrekt, „vagyis még nem veszítette el a józan eszét\", „nem a duma érdekli, hanem a tények, eredményeket akar, nem elméleteket, munkát akar és olcsó rezsit\".

A kabinet gazdaságpolitikájával kapcsolatban a miniszterelnök valódi gazdasági áttörésnek nevezte, hogy a magyar gazdaság évtizedek után tavaly először nem külföldről felvett hitelekből kezdett el növekedni. Úgy látja, többről van szó, mint jó kormányzásról, egy nép vált nagykorúvá pénzügyi értelemben. Szerinte a gazdasági rendszer fenntartható, ami növeli annak az esélyét, hogy az ellenzékiek „még hosszú ideig árulhatják a petrezselymet a bálteremben\".

A következő három év célját, küldetését Orbán Viktor úgy jelölte ki – azon túl, hogy a szocialisták ne térjenek vissza –, hogy az a mindennapi keményen dolgozó emberekről és családjukról szóljon. A magyar társadalom nem lehet többé olyan hely, ahol az egyes emeletek között nincs közlekedés, a keményen dolgozó magyarok százezreit is be kell engedni a polgári társadalomba – fogalmazott.

A kormányfő beszéde végén értékelte a vasárnapi veszprémi időközi választást, kiemelve: régóta nem fordult velük elő az, mint most, hogy simán veszítettek. Orbán Viktor azt mondta, akár nézhetnék a dolog előnyös oldalát is: ha egy független jelölt győzelmet arathat, az azt jelenti, a választási törvény jó és működik. „A demokráciával sem lehet komolyabb baj, ha ilyesmi előfordulhat, a sajtószabadságról nem is beszélve, mert anélkül hogyan győzhetett volna a független, szocialista jelölt” – fogalmazott. A Fidesz-elnök azt mondta, híveik nem jelentéktelen része nem állt ki mellettük, minden bizonnyal elégedetlen velük, ezért valószínűleg több egyeztetésre, megegyezésre és több konzultációra lesz szükség a jövőben.

Orbán szerint, ha nem lesznek észnél, még azok fogják őket korrupcióval vádolni, akik szétlopták az országot. „A végén azok fognak arrogánsnak nevezni bennünket, akik a képébe vágták az egész országnak, hogy kormányzás helyett hazudtak éjjel-nappal; a végén még a kommunista milliárdosok fognak urizálásról beszélni, és azok hullatnak krokodilkönnyeket a szegényekért, akik elvették a nyugdíjakat, a fizetéseket, és munkanélküli segélyezetté tették a magyar emberek százezreit” – mondta. „Legyünk ismét észnél! Ne üljünk a babérjainkon! Tápászkodjunk fel a karosszékeinkből, mielőtt késő lenne!” – kérte pártját és annak híveit Orbán Viktor, hozzátéve, hogy csak akkor lesz polgári Magyarország, ha mindenki dolgozik érte, akinek az fontos.

Orbán Viktor szerint polgári demokráciákban nincs végleges győzelem, csak a kommunisták gondolkoztak így. „A demokráciában minden nap meg kell küzdeni a bizalomért és elismerésért” – hangoztatta. Úgy fogalmazott: a polgári demokráciáért csak együtt lehet harcolni és nem egymás ellen, mert egységben az erő, mert egy a tábor, egy a zászló. „Jó reggelt, Magyarország! Jó reggelt, magyarok!” – zárta beszédét a szokásostól eltérő fordulattal a pártelnök-miniszterelnök.