A tavalyi évhez képest csak a Bukaresti Egyetem javított pozícióján, 50 helyet lépve előre „a vállalkozói szférával és a külföldi hallgatókkal kialakított jó kapcsolatainak köszönhetően”, így bekerült a világ legjobb hétszáz felsőoktatási intézménye közé, míg a BBTE, a temesvári és a iaşi-i egyetem továbbra is az utolsó száz között szerepel. Tavaly azonban mind a négy hazai felsőoktatási intézmény száz pozíciót lépett hátra a 2012-es rangsorhoz képest.

A Quacquarelli Symonds által készített rangsor összeállításához egyebek mellett a tudományos kutatásokat, az oktatás minőségét, a lediplomázott hallgatók munkaerőpiacon való elhelyezkedését és a nemzetközi kapcsolatokat veszik figyelembe. Az egyes egyetemeket más nívós felsőoktatási intézmények szakemberei értékelik.

Magdalena Platis, a Bukaresti Egyetem rektorhelyettese úgy vélekedett: a fővárosi intézmény idei helyezése ösztönzi őket a további fejlődésre. Mint kifejtette: elsősorban a munkaerő-piaci elvárásoknak kell jobban megfelelniük, emellett bővíteniük kell nemzetközi kapcsolataikat.

Marilen Pirtea, a Temesvári Nyugati Tudományegyetem rektora úgy fogalmazott: valóban sokat számít a rangsor összeállításánál a külföldi intézményekkel való együttműködés, amely ugyanakkor növeli a hazai egyetem versenyképességét és európai projektekhez való hozzáférését.

Soós Anna, a BBTE rektorhelyettese elmondta: tapasztalataik szerint a külföldi hallgatók bevonzásának és kutatási eredményeiknek köszönhetik, hogy ebben az évben is felkerültek a listára. Az intézményvezetők úgy vélik: a fejlődéshez, valamint a nemzetközi megítélésben történő előrelépéshez elengedhetetlen, hogy az állam a mostaninál nagyobb mértékben finanszírozza a felsőoktatást és a tudományos kutatásokat.

A rangsor élén egyébként a Massachusettsi Műszaki Egyetem (Massachusetts Institute of Technology – MIT) áll, az első tíz pozíciót pedig egyesült államokbeli és nagy-britanniai felsőoktatási intézmények foglalják el. A második helyen a Cambridge-i Egyetem, a harmadik helyen pedig az Imperial College London áll, míg a negyedik és ötödik pozíciót a Harvard és az Oxford foglalja el.

Magyarországról ugyancsak négy felsőoktatási intézmény került fel a listára: a Szegedi Tudományegyetem, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem – mindegyik a rangsor utolsó 250 egyeteme között szerepel.

Európai uniós szinten Franciaországból került be az összeállításba a legtöbb felsőoktatási intézmény, ezt követi az Egyesült Királyság, Németország és Spanyolország.