A legfrissebb összesítések szerint Nepál területén 3218-an haltak meg a szombati földrengésben és 6538-an sérültek meg. A fél nappal korábbi, vasárnap esti hivatalos katmandui tájékoztatás még 2430 halottról szólt.

Mintegy kilencven ember halt meg a szomszédos Kínában és Indiában. A hivatalosan megerősített adatok szerint a földrengés következtében a Mont Everesten elindult lavinákban 18-an lelték halálukat.

A Himalayan Times című nepáli napilap azt írta hétfőn, hogy a földrengés áldozatainak a száma elérheti akár a nyolcezret is. Az újság a helyszínen tevékenykedő mentőcsoportok és a katasztrófa következményeinek felszámolását irányító helyi illetékesek beszámolói alapján közölte ezt a becslést.

A 7,9-es erősségű szombati földrengés volt a legsúlyosabb ilyen katasztrófa Nepálban az utóbbi nyolcvanegy évben. Az első, pusztító erejű földmozgást több, ugyancsak erős utórengés követte. A természeti csapás leginkább a fővárost, Katmandut sújtotta, ahol több mint ezren haltak meg. Súlyos károk keletkeztek a főváros központi történelmi negyedében. A romba dőlt épületek között van az UNESCO világörökségi listáján szereplő, a 19. század első felében épült, kilencemeletes Darahara-torony.

Helyszíni beszámolók szerint a mentőcsapatok és a helybéliek második napja megállás nélkül kutatnak a romok között rekedt esetleges túlélők után, de az idő előrehaladtával egyre csökken a remény az életben maradtak megtalálására. A helyi hatóságok szerint a mentésben résztvevők a végletekig kimerültek.

Szerte Nepálban falvak százai kénytelenek magukról gondoskodni, nincs sem áramszolgáltatás, sem vízellátást, és nem nyitottak ki az élelmiszerboltok sem. A helybéliek a szabad ég alatt töltötték az éjszakát, mert otthonuk vagy megsemmisült, vagy életveszélyessé vált a földrengések következtében. Számos ország jelentette be eddig, hogy küld vagy küldött már segélyt és mentőcsapatokat a bajba jutottakhoz. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) negyvenezer embernek elegendő gyógyszert továbbított Nepálba.

Török Zsolt nem tud lejönni az 1-es táborból

Legkevesebb 14 hegymászó meghalt a Mount Everesten, de egyáltalán nem biztos, hogy nincs több áldozat még a hó és az összedőlt sátrak alatt. Általában május második felében van olyan időjárás, amikor meg lehet próbálni a csúcstámadást. Ezekben a napokban nagyjából ezren már az akklimatizáció miatt a hegyen vagy a hegy közelében voltak.

Az alaptábor több mint 5 ezer méteres magasságban található, amelyet részben maga alá temetett a hatalmas lavina hóval és jégdarabokkal. A jég és a hó nagyrészt a Khumbu-gleccserről zúdult le, amelyen keresztül vezet a csúcsra tartó út.

Az aradi mászó, Török Zsolt már nem az alaptáborban, hanem az 1-es táborban élte át a földrengést. Épségben van, csakhogy nem tud lejönni onnan. A lavina ugyanis a Khumbu-gleccserről levitte a serpák által kiépített utat, amelyet most újra meg kellene építeni. Körülbelül 100-an lehetnek fent, ennyi embert helikopterrel nem tudnak lehozni, ezért most azt ajánlották mindenkinek, hogy várjon. Lehet, hogy napokat kell 6000 méteres magasság fölött tölteniük.