– Mindenek előtt tisztázzuk: miben áll a Magyar Erasmus lényege?

– Ha komolyan gondoljuk, hogy a Kárpát-medencének egységes felsőoktatási térnek kell válnia, akkor az két dolgot jelent: egyrészt az intézményrendszerben olyan szinergia megvalósítását, ami lehetővé teszi, hogy mindenütt el lehessen érni a társadalmi-gazdasági szempontból fontos képzéseket, másrészt pedig a hallgatói mobilitás kérdését. Ez a fajta átjárhatóság azonban nemcsak a hallgatók szempontjából fontos, hanem az oktatók tekintetében is, hiszen sok esetben az intézmény akkreditálása a megfelelő tudományos minősítéssel rendelkező oktatók létszámán műlik. A 2016 februárjában elindítandó, egyelőre Magyar Erasmus névvel illetett program keretében a magyarországi oktatók állásuk feladása nélkül tanítani tudnak különböző, más országbeli oktatási intézményekben, s így akkreditációs segítséget tudnak nyújtani mindaddig, míg ki nem termelődik helyben a szükséges tudományos létszám. Olyan intézményi együttműködést tervezünk, amely révén garantálni tudjuk, hogy a magyarországi egyetemek mindenhová elviszik a legfontosabb és szükséges képzéseket. Ugyanakkor semmilyen képzést nem finanszírozunk magyar állami pénzből, amely rossz konkurenciához vezetne, s elszívná a hallgatókat a Kárpát-medencében.

– Az ördög azonban rendre a részletekben rejtőzik, esetünkben a megvalósítás részleteiben. A partnerországok hogyan fogadnak egy ilyen kezdeményezést?

– Eltérőek a tapasztalataink. A szlovák oktatási miniszterről például egészen jókat mondhatok, egyenesen támogatta, hogy mi vigyünk egyetemi oktatókat a révkomáromi Selye János Egyetemre. Hasonló együttműködésben reménykedünk a román partnerekkel is, hiszen ha már mi fizetjük a cechet, akkor legalább ne tiltsanak. E tekintetben persze számon kérhető az a hallgatói és oktatási mozgásszabadság is, amely számomra az egyik legfontosabb uniós jog. Ha a dolog nem működik, arra találták ki a kétoldalú tárgyalásokat, hogy tető alá hozzuk a megegyezést. Ebben természetesen a nagypolitikának is lehet szerepe, amit viszont csak egy erős Magyarország lesz képes eljátszani. Olyan gazdasági-kulturális-politikai-diplomáciai teljesítménnyel kell előrukkolnunk, amit senki sem hagyhat figyelmen kívül.

A teljes interjú az Erdélyi Napló július 30-án megjelenő 30. lapszámában olvasható.