A televíziókat a helyszínen tartózkodó szemtanúk tájékoztatták. A francia-német válogatott labdarúgó-mérkőzés helyszínének közeléből robbanásokat jelentettek, Francois Hollande köztársasági elnököt kimenekítették a helyszínről, és nyomban a belügyminisztériumba indult válságtanácskozásra.

Először 21 óra 20 perckor, majd egy perccel később rövid és éles robbanást hallottak a francia-német válogatott labdarúgó-mérkőzés szurkolói. A nézők nem estek pánikba, de a meccs lefújása után több száz rajongó özönlött a pályára, hogy biztonságos helyet keressen.

„Biztonságosabbnak éreztük a pálya közepén, mert nem volt világos, hogy mi történhet odakint” – magyarázta egy szurkoló a hírügynökségi jelentések szerint. Egy másik azt mondta: hallották a két nagy durranást, de eleinte azt hitték, petárdáznak a stadionon kívül. Egy fiatal szurkoló arról számolt be, hogy amikor elhagyták a stadiont rendőrségi szirénákat hallottak, és futva hömpölygő tömeget láttak. „Vonatra tudtunk szállni, de a Gare de Nord-nál (Északi pályaudvar) a rendőrőrök azzal vártak, hogy el kell hagyni a környéket, és azóta itt vagyunk az utcán. Nem tudom, hogyan jutunk haza” – mondta a fiatalember.

A belvárosi X. kerületben, a Le Petit Cambodge nevű étterem környékén is dördültek lövések, majd az onnan nem messze található Bataclan nevű koncertterem előtt, később pedig a rue Charonne környékén is. A koncertteremnél ismeretlenek túszokat is ejtettek. A Bataclan koncertteremben, ahol az amerikai Eagles of Death Metal játszott, az egyik néző két embert látott, akik automata fegyverekkel kezdtek lőni.

„A tömeg elindult az ajtók felé. A lépcsőházak hamar megteltek, mert a legtöbb ajtó zárva volt. Végül az ablakon jutottunk ki” – mondta a túlélő, akit egy közeli lakásba fogadtak be, amíg a rendőrség meg nem érkezett. „Nem értettük mi ez, csak lövéseket hallottunk” – mondta egy másik szemtanú, aki rögtön a földre vetette magát a lövések hangjára.

A CNN kora reggeli jelentése szerint a hat különböző helyszínen zajlott támadások során 153 ember vesztette életét, legtöbben, 112-en a Bataclan színházban. Nyolc támadó is meghalt, többen közülük elmenekültek.

Rendőrfőnök: valamennyi támadó meghalt

A francia rendőrség feltételezése szerint a pénteki párizsi lövöldözések és robbantások valamennyi elkövetője meghalt. Michel Cadot, a párizsi rendőrség vezetője szombaton elmondta: annak ellenére, hogy úgy gondolják, a terroristák mind halottak, a hatóságok keresik a merénylethullám esetleges további közreműködőit.

Rendkívüli állapotot hirdetettek Franciaországban

Egész Franciaország területére rendkívüli állapotot hirdetett Francois Hollande francia elnök, és bejelentette a határok lezárását. Hollande példátlannak nevezte a Párizst ért terrortámadásokat, és közölte, hogy a francia főváros körül mozgósítják a katonaságot.  Az elnök azt is elmondta, hogy a biztonsági erők megrohamozták a támadások egyik helyszínét.

Párizsi főügyész: több szálon indult vizsgálat

A belbiztonsági, a terrorellenes és a bűnügyi hatóságok is vizsgálatot indítottak a párizsi terrortámadások ügyében – jelentette be a francia főváros főügyésze, Francois Molins szombat hajnalban. Leszögezte, hogy csak a vizsgálatok végén derül ki pontosan, mi is történt a támadások helyszínén.

FRISSÍTÉS:

Hollande: az Iszlám Állam követte el a merényleteket

Az Iszlám Állam dzsihadista szervezet által elkövetett háborús tettnek nevezte Francois Hollande francia államfő a párizsi merényleteket. „Ami tegnap történt Párizsban és Saint-Denisben az háborús tett, és a háborúval szemben egy országnak a megfelelő döntéseket kell meghoznia” – mondta szombaton a köztársasági elnök a védelmi tanács ülését követő rövid televíziós beszédében. „Egy terrorista hadsereg, az Iszlám Állam által elkövetett tett az ellen, ami mi vagyunk, egy olyan szabad ország ellen, amely az egész világhoz szól” – tette hozzá Francois Hollande. „Egy külföldről előkészített, megtervezett tett, külföldi segítséggel, amelyet a nyomozásnak kell felderítenie. Teljesen barbár tett” – fogalmazott a francia elnök.

Francois Hollande bejelentette, hogy háromnapos nemzeti gyászt rendel el az országban. „Ebben a nagyon fájdalmas, súlyos és hazánk számára döntő időszakban egységre, összefogásra, a hidegvér megőrzésére szólítok fel” – mondta az államfő, aki azt jelezte, hogy „Franciaország kíméletlen lesz az Iszlám Állam barbárjaival szemben”.

Beszéde végén a köztársasági elnök közölte, hogy hétfőre összehívta a parlament két házának együttes ülését, a kongresszust Versailles-ba.

Félárbocra engedték az Európai Unió zászlaját

Az Európai Bizottság épületénél félárbocra engedték szombat délelőtt az Európai Unió zászlaját a Párizst ért terrortámadás miatt – derül ki a testület egyik szóvivőjének az egyik közösségi oldalon közzétett üzenetéből. Európa szolidáris Franciaországgal – írta Natasha Bertaud.

Jean-Claude Juncker, a brüsszeli testület vezetője még hajnalban részvétét fejezte ki a francia elnöknek. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pedig azt írta: a Franciaország elleni támadás merénylet egész Európa ellen.

„Franciaország a terrorizmus elleni harc frontvonalába került, de Franciaország nincs egyedül. Ez a harc egész Európa harca, és mindenkié a szabad világban”– fogalmazott a lengyel politikus. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke szombaton közleményben ítélte el a támadásokat. „Párizst egy éven belül ismét brutális támadás érte. A terroristák a nyugati civilizáció szívébe akartak kést döfni. Rettegést, félelmet és megosztottságot akarnak, de Európa egységes a terrorizmussal szemben... Elszántságunk, hogy megvédjük a szabadságot, az egyenlőséget és a demokráciát, erősebb, mint valaha” – szögezi le a német politikus.

Az Iszlám Állam vállalta magára a párizsi támadásokat

Az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista terrorszervezet vállalta magára a Párizsban elkövetett merényleteket szombaton nyilvánosságra hozott hivatalos közleményében. Az arab és francia nyelven, francia keltezéssel kiadott dokumentum szerint a „kalifátus” nyolc harcosa robbanó mellényekkel és gépfegyverekkel felszerelkezve hajtotta végre a támadásokat különböző helyszíneken a francia főváros szívében. Párizst a „feslettség és bűn fővárosának”, valamint az „európai keresztesek zászlósának” nevezték a közleményben.

Az „alapos tanulmányozás után kiválasztott” célpontok közül megnevezték a Stade de France stadiont, ahol a támadás alatt a „francia és német keresztesek csapatainak mérkőzése folyt, Franciaország félkegyelműjének, Francois Hollande-nak a jelenlétében”. A tetthelyek között említették a Bataclan rendezvénytermet, ahol a szöveg szerint „a bálványimádók százai gyűltek össze az erkölcstelenség és fajtalanság báljára”.

Ugyancsak megnevezték Párizs tizedik, tizenegyedik és tizennyolcadik kerületeit, amelyekben egy időben hajtottak végre támadásokat. Az öngyilkos merénylőkről szólva a dzsihadisták arra kérték Istent, „fogadja be őket a vértanúk közé, és minket is küldjön utánuk”.

„Tudja meg Franciaország, és mindenki, aki ugyanazon az ösvényen jár mint ők, hogy továbbra is a lista élén maradnak az Iszlám Állam célpontjai között. A halál bűze mindaddig nem hagyja el orrukat, ameddig a keresztes hadjárat élén haladnak” – áll a közleményben. „Sértegetni merészeltétek (Mohamed) prófétánkat, büszkélkedtetek az iszlám ellen Franciaországban viselt háborútokkal és a kalifátus földjén élő muzulmánok ellen repülőgépeitekkel végrehajtott csapásaitokkal, amelyekből semmilyen hasznot nem húztatok Párizs bűzös utcáin és sikátoraiban”. „Ez a támadás csupán az első zápor és egyben figyelmeztetés volt azok számára, akik (egyáltalán) hajlandóak arra, hogy levonják a tanulságot” ebből a leckéből – áll a dzsihadista szervezet közleményének végén.

Szíriai útlevelet találtak az egyik öngyilkos merénylő holtteste közelében

Szíriai útlevelet találtak a párizsi Stade de France stadion közelében elkövetett robbantások egyik öngyilkos merénylőjének holtteste közelében – közölték szombaton rendőrségi források. Az egyelőre nem állapítható meg, hogy a személyi okmány az elkövetőhöz tartozott-e. Az útlevelet az egyik elkövető holtteste közelében találták – közölte egy forrás alapján több francia televízió és internetes portál.

Egy másik rendőrségi forrás szerint a szíriai útlevelet a Bataclan koncertterem átvizsgálása során találtak meg a nyomozók. Itt legalább 82 embert ölt meg négy terrorista, akik közül hárman felrobbantották magukat, amikor a kommandósok ostrom alá vették az épületet, egy merénylőt pedig a rendőrök lőttek le. A szíriai szál a nyomozók egyik feltételezése a források szerint, akik a külföldi titkosszolgálatokkal szoros együttműködésben dolgoznak a bizonyítékok feltárásán.

Egy rendőrségi forrás szombaton elmondta, hogy a merénylők első ránézésre kiválóan kiképzett, harcra elszánt emberek voltak. A szemtanúk nagyon fiatal és magabiztos emberekként írták le őket.

A nyomozás során nagyon hamar felmerült a kérdés, hogy a támadók kaptak-e kiképzést a dzsihadisták által felügyelt területeken Szíriában, de a nyomozásnak ezen kezdeti elemeit a források szerint még pontosítani kell.

A francia hírtelevíziók szerint egyelőre semmi nem ismertes a támadók személyazonosságáról, s a DNS-minták alapján történő azonosításuk akár több napig is eltarthat, miután a nyolc támadóból hét felrobbantotta magát, s emiatt a holttestek erősen szétroncsolódtak.

Két román állampolgár is van a halálos áldozatok között

Két román állampolgár is van a pénteki párizsi terrortámadások áldozatai között – közölte szombat délután a román külügyminisztérium. A román külügyi tárca hozzátette: a párizsi román nagykövetség illetékesei már felvették a kapcsolatot a támadás román áldozatainak családjaival. A külügyminisztérium közlése szerint egy harmadik román állampolgár könnyebb sérülést szenvedett, őt ki is engedték szombat reggel a kórházból.

Sorin Cîmpeanu ideiglenes román kormányfő a belügy- és a külügyminisztérium illetékeseivel tartott szombati tanácskozás után kijelentette, nem kell szigorítani a romániai terrorvédelmi készültségen. Továbbra is a kék színű, elővigyázatossági szintű készültség van érvényben Romániában.

Az ideiglenes miniszterelnök Franciaország bukaresti nagykövetségén rótta le a kegyeletét a párizsi terrorakciók áldozatai előtt. Klaus Iohannis államfő szombaton hivatalos üzenetben fejezte ki a román nép szolidaritását a francia hatóságokkal és a francia nemzettel. Kijelentette: az ilyen „barbár támadások” nyomán a nemzetközi közösségnek „még több határozottságot kell tanúsítania a terrorizmus elleni küzdelemben és az emberiesség értékeinek a védelmében”.