Laura Codruţa Kövesi szerint a DNA egyetlen ügye sem alapul csak feljelentéseken, a nyomozó hatóságnak minden alkalommal más bizonyítékokat is be kell szereznie, amikor bíróság elé állít valakit.

A korrupcióellenes ügyészség vezetője a Magyar Nemzet szombati számában megjelent, Lukács Csaba által elkészített interjúban úgy vélte, ezt a kérdést most csak azért vetik fel sokan erőltetett módon Romániában, mert egyes, miniszterekre, volt miniszterekre vagy parlamenti képviselőkre vonatkozó ügyek feljelentések alapján indultak el.

Kövesi ugyanakkor elismerte, hogy a DNA ügyeinek több mint kilencven százaléka magán- és jogi személyektől érkezett bejelentések alapján indul, és csak öt százalék hivatalból történő eljárás formájában, ideszámítva a sajtóból szerzett információk vagy a hírszerző szolgálatok bejelentései alapján indított ügyeket is.

„Amikor bíróság elé állítunk valakit, bizonyítékokat kell gyűjtenünk. Például: tanúmeghallgatásokra, bankszámlakivonatokra, technikai-tudományos eszközökkel szerzett bizonyítékokra van szükségünk” – ismertette a 2006-tól Románia főügyészeként, 2013-tól pedig a DNA vezető ügyészeként tevékenykedő Kövesi.

Szerinte a munkatársai tudatában vannak annak, hogy az intézmény függetlenségét a törvény szavatolja, éppen ezért bármiféle nyomásra mindig az ügyek szakmailag megalapozott, tisztességes módon történő és gyakran nagyon rövid időn belüli összeállításával válaszolnak.

„A DNA-ra mint intézményre és néha még az ügyekért felelős ügyészekre is sokszor a nyilvánosság előtt gyakorolnak nyomást, főleg azokban az esetekben, amikor fontos személyek ellen folytatunk vizsgálatot. Voltak olyan ügyeink, amikor médiatröszttel rendelkező üzletembereket vizsgáltunk, és akkor a tulajdonos sajtóján keresztül közvetlenül vagy közvetve gyakoroltak nyomást az intézményre és az ügyészekre. Azt hiszem, az ügyészek bátran tevékenykednek, és az volt a legjobb válaszunk, ha sikerült elítéltetnünk a vizsgált személyeket, mert ez azt bizonyította, hogy az ügyeket jól, a törvénynek megfelelően és az alapvető jogok és garanciák tiszteletben tartásával állítottuk össze” – nyilatkozta a napilapnak a 41 éves főügyész.

Kövesi leszögezte, a DNA-t nem érdekli, hogy nyomozásainak politikai szintű következményei vannak, nem a pártjuktól, hanem a tisztségüktől függően válogatják ki a vizsgálat alá vont politikusokat. A római katolikus egyház ellen a visszaszolgáltatások kapcsán nemrég indult vizsgálat ügyében elmondta, a vádhatóságnak általában nincs hatásköre beavatkozni abba, ahogy egy visszaszolgáltatás történik: a bíróságok döntenek arról, hogy egy ingatlant visszaszolgáltatnak-e.

„Nekünk csak egyedi korrupciós esetekkel volt és van dolgunk, melyek egy adott visszaszolgáltatási üggyel kapcsolatos bírósági eljárásra vonatkoznak. Arra, ahogyan végrehajtottak egy bírói ítéletet, vagy bizonyos visszaszolgáltatási tevékenységben érintett tisztviselők tevékenységére. Mi csak akkor avatkozunk be, és folytatunk vizsgálatot egy bizonyos területen, amikor egy magánszemély által elkövetett korrupciós ügyről van szó. Mi sohasem vádolunk meg egy egész intézményt, ha az intézményből valaki bűncselekményt követ el” – magyarázta Kövesi, hozzátéve: a DNA nem aszerint válogat az ügyek között, hogy az illető személy ortodox, katolikus, román vagy más állampolgárságú.

A Sepsiszentgyörgyön született, nyolcéves koráig a háromszéki megyeszékhelyen élt ügyész bevallotta a Magyar Nemzetnek, hogy magyarul is tud néhány szót, gyerekként ugyanis együtt játszott a magyarokkal. „Barátaim is voltak közöttük, természetes, hogy egymástól sokat tanultunk\" – jegyezte meg a DNA főügyésze, aki leszögezte: nem érdekli a politikai karrier, és cáfolta, hogy államfői ambíciókat dédelgetne.