Az államelnöki tisztséggel való „kacérkodása” óta Klaus Johannis egyetlen közszereplése sem telik el anélkül, hogy ne reagáltatnák az erdélyi magyar önrendelkezési törekvésekre. Így történt hétfőn este is, nem sokkal azután, hogy a liberálisok (PNL) és a demokraták (PDL) által életre hívott Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) vezetői bejelentették: a nagyszebeni polgármestert indítják a novemberi elnökválasztáson.

Johannis az aznap este a Realitatea hírtelevíziónak adott interjúban újfent leszögezte, hogy nem híve az etnikai alapú területi autonómiának, sőt szerinte ilyen közigazgatási egység sohasem valósul meg Romániában.

„Ha valaha megvalósul a régióátalakítás Romániában, akkor az csakis közigazgatási szempontok alapján történhet. Etnikai alapon nem lehet kialakítani a régiók határait, mert nem vezet eredményre, ha a közigazgatási régiók határai egybeesnek az etnikai határokkal” – jelentette ki a stúdióban ülő újságírók kérdésére válaszolva Nagyszeben szász polgármestere.

Johannis azt sem rejtette véka alá, hogy az egységes román nemzetállam híve, hozzátéve: ez az álláspontja politikusként és magánemberként is. A moderátor kérdésére, miszerint a romániai magyarokhoz hasonlóan miért nem igényelnek területi autonómiát az erdélyi szászok is, a PNL elnöke úgy válaszolt: azért, mert a közösség lélekszáma rendkívül alacsony. „De a szászok akkor sem kértek autonómiát Erdélyben, amikor sokan voltak” – tette hozzá a politikus.

A Romániai Német Demokrata Fórumot tizenegy éven keresztül irányító Klaus Werner Johannis válasza alapján az a következtetés vonható le, hogy nem ismeri vagy szándékosan elhallgatja a saját közössége történelmével kapcsolatos valóságot. Az igazság ugyanis az, hogy a szászok évszázadokon keresztül területi-közigazgatási önrendelkezéssel rendelkeztek Erdélyben, amit az 1224-ben II. András magyar király által kibocsátott Andreanum alapozott meg.

A kiváltságlevél rögzítette, hogy a szászok az adót nem egyénenként, hanem közösségként fizették a királynak, a föld a szászok közös tulajdona volt, közigazgatási szempontból területeiket vármegyékre osztották, amelyeknek élén a király által kinevezett ispán állt.

Ezeket a kiváltságokat Mátyás király megerősítette és kiterjesztette a Szászföld egészére, ennek köszönhetően született meg az erdélyi szász univerzitás vagy szász egyetem, a közösség önkormányzati szerve, amely évszázadokra meghatározta a kiváltságolt területen élő szászok életének kereteit és egyetlen közigazgatási-jogi egységgé olvasztotta össze őket.

Amellett, hogy az univerzitásnak közigazgatási, törvényhozói, bíráskodási, gazdasági és politikai-döntéshozó jogköre volt, és egyedül a királynak volt alárendelve, az egyetem szabályozta a mindennapi élet kérdéseit is; ezen felül a szászok feletti ítélkezés kizárólag a szász egyetem illetékességi körébe tartozott. Nem mellékesen a szász önkormányzat oly erős volt, hogy törvény írta elő: szász városokban csak németek vásárolhattak házakat, ennél fogva csak ők kaphattak polgárjogot, az egyetem élén pedig Szeben polgármestere és Szeben szék királybírája állott.

Băsescu, az igazodási pont

Határozottan cáfolta kedden Johannis az Antena 3 hírtelevízió állítását, miszerint a politikus a napokban titkos megbeszélést folytatott Traian Băsescu államfővel. A csatorna arra alapozta információját, hogy lefilmezték a szebeni polgármester gépkocsiját az egyik elnöki protokolvilla közelében.

Johannis leszögezte: az Egyesült Államok nagykövetségének birtokában lévő ingatlanban nem nyilvános találkozón vett részt, amelyet Duane Butcher, az amerikai diplomáciai képviselet ügyvivője hívott össze mandátuma lejárta alkalmából. Johannis manipulációnak nevezte a sajtóhírt, leszögezve: utoljára 2008-ban találkozott személyesen Băsescuval. Victor Ponta kormányfő és a PSD számos vezető politikusa kedden úgy nyilatkozott: az államfői posztért harcba szálló német politikus állásfoglalásai olyanok, mintha „Băsescu írta volna őket”.