Megerősítést nyert továbbá az a kiszivárgott információ is, miszerint a munkáltató dönti majd el, hogy megtartja-e cége nyereségeként a borravalót, vagy visszaosztja azt alkalmazottainak. Mindkét esetben 16 százalékos jövedelemadót kell egyébként fizetni, hacsak nem mikrovállalkozásról van szó, ezek esetében ugyanis 3 százalékos adókulcsot alkalmaznak.

Mint ismeretes, nem válik kötelezővé a borravaló, csupán arról szól a mostani rendelkezés, hogy amennyiben a vendég díjazni kívánja a szolgáltatást, akkor jelezheti, hogy mennyit hagyna pluszban, ez az összeg pedig külön nyugtán jelenne meg.

Arról, hogy az intézkedés mikortól lépne hatályba, szerdán hivatalos közlés nem érkezett, kedden késő délután viszont Corina Martin, a Romániát Népszerűsítő Turisztikai Egyesületek (FAPT) elnöke – miután a témában egyeztetett a pénzügyminisztérium illetékeseivel – arról beszélt, hogy „május elsejétől, ha borravalót akarunk hagyni, akkor ezt törvényes keretek között fogjuk megtenni, látható módon, a nyugtán”.

A szakember éppen ezért úgy véli, az intézkedés hatalmas előrelépést jelent a romániai vendéglátásban. Mint emlékeztetett, három évvel ezelőtt éppen az általa vezetett szervezet kezdeményezte a borravaló megadózását, azonban – mint most mondja – sem az ágazat, sem pedig a politikum nem volt felkészülve egy hasonló lépésre.

Enyhül a bezárási szigor

Corina Martin ugyanakkor üdvözölte, hogy tisztázták az Országos Adóhatóság (ANAF) ellenőrzéseinek keretét is. Amint arról több ízben is írtunk, a Ponta-kabinetnek mielőbb rendeznie kellett a borravaló kérdését, miután az adóhatósági fokozott ellenőrzések nyomán több vendéglátó-ipari egységre is harminc napra pecsét került, miután pluszösszegeket találtak náluk.

Mint kiderült, a legtöbb esetben a pincérek és bárosok által kapott borravalóról volt szó, azt azonban az ellenőrök nem tudták megmondani, hogyan kellett volna eljárni a pluszösszegekkel, hogy ne kerüljenek bajba. A kormány ezt követően döntött úgy, hogy 16 százalékos adót vet ki a borravalóra is.

A pénzügyminisztérium honlapján közzétett rendelettervezet ennek jegyében azt is előírja, hogy munkába állás előtt fel kell írni, hogy a munkatársaknál mennyi készpénz van, hogy követni lehessen a befolyó pluszösszegeket. Erre különleges nyilvántartást alakítanak ki. Erre azért van szükség, mivel az ellenőrök az új rendelkezések hatályba lépését követően megnézhetik, hogy az egyes alkalmazottaknál mennyi pénz van.

Ha a pénztárgépbe bevezetett összeg 1 százalékánál kisebb összegről van szó, ami azonban nem haladja meg a 100 lejt, akkor az adóellenőrök megrovásban részesítik a vállalkozást. Az 1 százaléknál nagyobb, ám 100 lejt meg nem haladó különbség esetében 2000 és 5000 lej közötti pénzbírságot rónak ki. Ha a pénztárgépbe be nem vezetett összeg a regisztrált 1 százalékának kisebb, de 100 és 1000 lej között mozog, akkor 10-15 ezer lej közötti bírságra kell a működtetőnek számítania.

Az 1 százalékot meghaladó különbségeknél viszont a bírság 20 ezer lejre rúg, az egység forgalmát is felfüggesztik 30 napra abban az esetben, ha két év leforgása alatt másodszor is hasonló kihágást tapasztalnak az ellenőrök. Ha a különbség nagyobb, mint 1000 lej, de 1 százalék alatt marad, akkor a bírság 20-25 ezer lej, ha pedig meghaladja az 1 százalékot, akkor a 30 ezer lejes bírság mellé 2 éven belüli második kihágás esetében 30 napra bezárják az egységet.

A kormány számításai szerint a borravaló megadózásából idén 154 millió lej folyik majd be az államkasszába, jövőre 300 millió lej, 2017-ben 319 millió lej, 2018-ban pedig 338 millió lej, vagyis az összeg 3,5 év alatt meghaladja az 1 milliárd lejt.

A pincérek máris aggódnak

Arról, hogy a munkáltatók hány százaléka osztja majd vissza a borravalót alkalmazottainak – akiket mostanig megilletett az összeg –, nem készült felmérés. A Krónika által megkérdezett pincérek viszont egyértelműen azt mondják, nekik nem tetszik az intézkedés, mivel többnyire minimálbérért dolgoznak, s a vendégektől kapott pluszösszegek fontosak mindennapi megélhetésük szempontjából.

„Nem hiszem, hogy a tulajdonosok visszaosztják a pénzt, ha egyszer bekerül a kasszába. Ha mégis megteszik, akkor is csak egy részét adják vissza. Ilyen körülmények között pedig nem éri meg a szakmában maradni” – fejtette ki kérdésünkre egy neve elhallgatását kérő székelyföldi pincér, aki már negyven éve dolgozik a vendéglátásban.

Felidézte, mindig csak minimálbért kaptak, de ha a vendég elégedett volt, akkor havonta még ugyanannyit meg lehetett keresni a borravalóból. Mint kifejtette, amúgy sincsenek túl jó tapasztalataik a tulajdonosokkal, hiszen előfordult, hogy egy nagyobb rendezvény után a szervezők átadtak neki egy összeget, hogy osszák szét a pincérek között, de ők nem minden esetben kapták azt meg. Kérdésünkre hozzátette, feketén viszont nem merné elvenni már a borravalót, hiszen bármikor lecsaphatnak az ellenőrök, és a pluszpénz az állásukba kerülhet.

Ugyanakkor lehet a vendégek is kétszer meggondolják, hogy hagynak-e majd borravalót, hiszen – mint röpke körkérdésünkből kiderült – legtöbben a pincér hozzáállását díjazzák a 10-15 százaléknyi plusszal.