A módosítások minden bizonnyal a kötvények drágulásához vezetnek majd, az illetékesek azonban a kártalanítás minőségének javulását és a jelenleg rendkívül veszteséges biztosítási piac stabilizálódását remélik az intézkedésektől, amelyek elmondásuk szerint így az ügyfelek érdekeit is szolgálják.

A tervezet egyik lényeges előírása, hogy a társaságoknak bizonyos fokú fizetőképességgel, azaz szavatoló tőkével, tartalékalappal kell rendelkezniük, hogy biztosan fedezni tudják az esetleges károkat. A tartalékalap, vagyis az elvárt fizetőképesség mértékét a biztosítók meglévő fizetőképessége, valamint a minimális fizetőképesség aránya szerint határoznák meg: ennek az értéknek a mostani 1 helyett legalább 1,3 százalékosnak kellene lennie.

Az ASF ugyanakkor arra kötelezné a társaságokat, hogy a kötelező biztosítási kötvényeken tüntessék fel a jutalékot mind abszolút értékben, mind pedig annak a teljes árhoz való viszonyulását. A tervezet hatálybalépését követően a felügyeleti hatóság visszavonja a kötelező gépjármű-biztosítás megkötéséhez szükséges engedélyt azoktól a társaságoktól, amelyek nem teljesítik a feltételeket .

Több tízezer panasz érkezett tavaly

Biró Albin, az ASF tagja a Krónikának elmondta: a felügyeleti hatósághoz tavaly csak a kötelező gépjármű-biztosításokkal kapcsolatban mintegy 20 ezer panasz érkezett, ezt próbálják most a nem túl népszerű tervezettel orvosolni. Mint rámutatott: már rég próbálnak módosításokat bevezetni a piacon, és nem biztos, hogy a nyilvánosságra hozott elképzeléseket – amelyeket két–három hétig lehet véleményezni – ezúttal végig tudják vinni.

Biró szerint a szavatoló tőke növelésének ötlete vitatható, mert ugyan a társaságok tartaléka nagyobb lesz, de bevételük nagy része a tartalékalapba folyik majd be, és nem a jövedelmet növeli, így ez után nem fognak adózni. A szakértő arról is beszámolt, hogy a tervezet egy másik pontja szerint a meghirdetett díjakat hat hónapig nem módosíthatnák a társaságok, elmondása szerint ugyanis a jelenlegi módszer alapján a biztosítónak csak értesítenie kell a hatóságot, két nap múlva pedig már elő is rukkolhatott az olcsóbb díjszabással.

A hatóság a közvetítők, brókerek közvetítési díját is szabályozná: az eddigi 14 – kirívóbb esetekben 25 százalék – helyett 10 százalékban határoznák meg a juttatást. Ezt a módosítást viszont a Versenytanács támadhatja meg, hiszen a szabadpiacon nem lehet az árakat intézményesen szabályozni, ezt a kereslet-kínálat határozza meg.

Lőrincz Lehel, a háromszéki Transilvania Brókertársaság ügyvezetője ezzel kapcsolatban a Krónikának úgy nyilatkozott: a közvetítési díjat nem lehet szabályozni, hiszen azoknak a biztosítóknak, amelyek brókerek nélkül, interneten keresztül értékesítik kötvényeiket, alig vannak költségeik. „A kötelező gépjármű-biztosítást pedig nem lehet kizárólag online értékesíteni, hiszen például a vidéken élők hozzászoktak ahhoz, hogy az ügynök ellátogat hozzájuk, figyelmezteti őket, amikor lejárt a kötvényük. Sok háztartás telefonnal sem rendelkezik, a harmadik szomszéd számát adják meg, amikor az adatokat elkérjük” – fejtette ki Lőrinczi.

Rendkívül veszteségesek a hazai biztosítók

Biró Albin arra is felhívta a figyelmet: a kötelező gépjármű-biztosítást nyújtó társaságok immár hat éve 140–142 százalékos veszteséggel dolgoznak, az alacsony díjak miatt pedig a kártalanítás minősége is vitatható. A szakember az osztrák piaccal párhuzamot vonva kifejtette: Ausztriában a gépkocsi biztosítása 350–360 euróba kerül, a balesetek előfordulási esélye pedig 5 százalékos, tehát statisztikailag minden száz autó közül öt karambolozik.

Ehhez képest Romániában az RCA átlagosan 100 euróba kerül, a balesetek valószínűsége pedig 10 százalékos. „Az osztrák biztosítóknak a romániai összegnek hétszereséből kell kártalanítaniuk. Romániában a száz eurós díjnak megfelelő a kártérítés színvonala is: a biztosító keveset fizet, késik, állandóan alkudozik” – magyarázta Biró Albin.

Megszüntetnék a dömpingárakat

Az ASF javaslatainak előzménye, hogy Mişu Negriţoiu, az ASF elnöke június elején arról beszélt: a biztosítótársaságoknak a továbbiakban felelősségteljesen kell megnyilvánulniuk, és nem gyakorolhatnak többé dömpingárakat. Negriţoiu szerint a rendkívül magas forgalmazói és eladási költségek strukturális problémát jelentenek a biztosítási piacon.

„A társaságok költségeik 40 százalékát forgalmazásra és eladásra költik, ez túlságosan nagy összeg. Emiatt összességében az ágazat kiadásai több mint száz százalékkal haladják meg a bevételeket. A piac tehát veszteséges, ezt többnyire tőkeinfúzióval pótolták, de az eljárást nem lehet a végtelenségig folytatni” – magyarázta az ASF vezetője. Hozzátette: az ágazatnak fenntarthatóvá kell válnia, lojális, méltányos és megalapozott eladási praktikákat kell alkalmaznia, s igen komolyan oda kell figyelnie a költségekre, szerinte ugyanis a piac már nem bírja el a kiadásokat.

Bírálatában Negriţoiu szégyentelenül magasnak nevezte a társaságok által nyújtott kedvezmények értékét, meglátása szerint elfogadhatatlan, hogy ezek elérik a kötvények átlagos díjszabásának felét. „Nem normális, ami történik, ez egészségtelen kereskedelmi gyakorlat, hosszú távon fenntarthatatlan üzlet. A piacon jelen vannak jó játékosok is, amelyek azonban nem képesek túlélni a többi szereplő által alkalmazott agressziót” – mutatott rá a tapasztalt visszásságokra az ASF elnöke.

Mint részletezte, a kötelező gépjármű-biztosítási piacon jelen lévő egyes társaságok piramisjátékot űznek a likviditás kapcsán – néhány kötvénynek köszönhetően egyik napról a másikra túlélnek, fedezni tudják ideiglenes szükségleteiket, ami azonban hosszú távon nem elég. „Ügyfeleink nem lehetnek elégedettek a károk kifizetése nyomán, ismerve a jelenlegi árszinteket” – vonta le a következtetést Negriţoiu.

Az ASF elnöke múlt hónap elején azt is bejelentette: az általa vezetett hatóság ellenőrizni fogja a kötelező gépjármű-biztosításokkal is foglalkozó társaságokat – azt vizsgálják majd, hogy a cégek hogyan képezik biztosítástechnikai tartalékaikat. „Azt a lehetőséget is fontolgatjuk, hogy a továbbiakban közvetlenül beleszólnánk a költségek szintjébe, például referenciaértékek meghatározásával” – tette hozzá az ASF-elnök.

Nehezen indult az év a társaságoknak

A romániai piacon egyébként tavaly a gépkocsi-biztosítások (RCA, CASCO) a kötvények 65 százalékát tették ki. Az általános biztosítások – amelyek közé az RCA is tartozik – piaca ugyanakkor elérte a 6,49 milliárd lejt, ami 0,56 százalékos növekedést jelent a 2012-es adatokhoz viszonyítva. A hazai RCA-piacon a három legnagyobb játékos ebben az évben az Euroins Románia (466,31 millió lej), a Carpatica (413,81 millió lej) és az Astra biztosítótársaság (403,09 millió lej).

Tavaly augusztusban a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság megtiltotta az Euroins társaságnak, hogy kötelező gépjármű-biztosításokat kössön, egy hónappal később azonban az ASF visszavonta a szankciót, mivel a cég kijavított bizonyos hibákat. A hatóság ugyanakkor idén áprilisban jelentős, 490 millió lejes tőkeemelésre kötelezte az Astra biztosítót – az átszervezést a KPMG tanácsadó cég hajtotta végre.

A hatóság indoklása szerint a tőkeemelésre azért volt szükség, mert a több mint 3 millió ügyféllel rendelkező, piacvezető társaság nem lett volna képes fedezni a tömeges kárigényeket egy rendkívüli esemény bekövetkezte esetén. Az Astrának ezzel párhuzamosan egyéb gondjai is adódtak az év elején: a hazai autójavító műhelyek bojkottálták a társaság működését – nem vállalták az Astránál biztosított gépkocsik javítását, tapasztalataik szerint ugyanis a társaság több ízben elmulasztott fizetni

Az év több más, jelentős piaci részesedéssel rendelkező biztosítótársaságok számára is nehezen indult: néhány hónapja az ASF a Carpatica átszervezését is elrendelte, amelynek nyomán a társaság vezetőségének kell hatékony stratégiát kidolgoznia. Januárban ugyanakkor őrizetbe vették, majd előzetes letartóztatásba helyezték Ilie Carabulea üzletembert, a Carpatica tulajdonosát korrupció gyanúja miatt. Az Omniasig biztosítótársaság ellen azért indítottak eljárást, mert a cég törvénytelen módon kötött meg számos fakultatív lakásbiztosítást.

Nem kell bebiztosítani a vályogházat?

Módosítani készül a kormány a kötelező lakásbiztosításról szóló törvényt a napokban bekövetkezett árvízi helyzet miatt. Liviu Dragnea fejlesztési és közigazgatási miniszter csütörtökön bejelentette, a miniszterelnök kezdeményezésére megvizsgálják, mi a megoldás a be nem biztosított lakóingatlanok esetében, az olténiai árhullám során tönkretett házak többsége ugyanis ilyen. Dragnea szerint a jelenség nem véletlen, mivel a biztosítótársaságok ódzkodnak szerződést kötni a vályogból épült ingatlanok tulajdonosaival. Különben a kormányfőhelyettes már tavaly úgy vélekedett, hogy mentesíteni kell a vályogkunyhókban élőket a természeti csapások – földrengés, földcsuszamlás, árvíz – elleni kötelező lakásbiztosítás alól.