A szociáldemokrata párti (PSD) európai parlamenti képviselő tudatta: abszolút elsőbbséget élvező feladatként tekint arra, hogy maximálisan hozzájáruljon az új bizottság céljaihoz a munkahelyteremtés és a növekedés beindítása terén.

Kérdésre válaszolva arra is kitért az MTI beszámolója szerint, hogy az uniós költségvetésből származó minden eurót hatékonyan kell felhasználni, hogy a legnagyobb pozitív gazdasági hatást lehessen a pénzekkel elérni. A meghallgatást angolul kezdő, majd a kérdésekre anyanyelvén válaszoló Crețu úgy vélekedett, hogy ehhez arra van szükség, hogy a tagállamokkal „jó minőségű” operatív programokról sikerüljön megállapodni.

„Ha ínség van tagállami közpénzekből, akkor egyszerű a képlet: a jó operatív programok több munkahelyet és nagyobb növekedést jelentenek” – fogalmazott a román kijelölt biztos, aki jelenleg az EP egyik alelnöke.

Kérdésre válaszolva Crețu komoly problémának nevezte, hogy az évek alatt 23,4 milliárd euró fizetési hátralék halmozódott fel Brüsszelben, egyre nagyobb a rés a kötelezettségvállalások és a kifizetések között. A román politikus azt mondta: felveti majd a problémát a biztosi testület, az úgynevezett kollégium ülésén, emellett arra kérte az EP-képviselőket, hogy támogassák a bizottság által javasolt pótköltségvetéseket.

A fideszes Deutsch Tamás arról kérdezte Corina Crețut, hogy ahogy korábban, úgy a 2007 és 2013 közötti finanszírozású periódus pénzeinek felhasználására rendelkezésre álló időszak is meg lesz-e hosszabbítva, illetve hogyan tervezi a biztos felgyorsítani a tagállamok operatív programjainak elfogadását.

Crețu a pénzek elköltésének hatékonyságát hangsúlyozta, mint mondta: az uniós források közpénzek, és arra kell ügyelni, hogy minden tagállam hatékonyan és a lehető legnagyobb mértékben felhasználja a rendelkezésére álló forrásokat. Crețu hangsúlyozta: jó programokra kell pénzt költeni, és kicsit aggasztja, hogy a pénzek lehívásánál a sebesség a minőség rovására mehet.

Több kérdést is kapott a kijelölt biztos a regionális pénzek makrogazdasági feltételekhez kötéséről, amire Crețu azt válaszolta, hogy a tagállamoknak végre kell hajtanuk a vállalt strukturális reformokat.

Mint mondta, korábbi problémák miatt a szankcionálás lehetőségére szükség van, de a pénzek felfüggesztése egy rendkívüli lehetőség, és erről nem egyik napról a másikra születik meg a döntés, vagyis az érintett tagállam előtte többször is világos jelzést kap.

Egy képviselő a tagállamoktól elvárt önerő felmutatásával kapcsolatban kérdezte a román politikust arról, hogy lehet-e ezt a kérdést kedvezően rendezni azon régiók érdekében, amelyek a pénzügyi fegyelemmel kapcsolatos elvárások miatt nem tudják kigazdálkodni azt a pénzt, amelyet nekik maguknak kellene előteremteniük az uniós projektekhez, illetve lehet-e arról szó, hogy ez ne számítson bele a hiányba.

Crețu világossá tette, hogy arról, hogy mi számít bele a hiányba és mi nem, csak a szakminiszterek tanácsa dönthet, ő biztosként nem. A román politikus komoly problémának nevezte, hogy egyes tagállamok azért ne tudjanak uniós forráshoz jutni, mert a költségvetési fegyelem miatt nem tudják hozzátenni a maguk részét a társfinanszírozott projektekhez.

A stabilitási és növekedési paktum költségvetési előírásait be kell tartani, de van a rendszerben rugalmasság, fiskális mozgástér, és ki kell használni a dokumentum nyújtotta kereteket – vélekedett Corina Crețu.

A regionális politikáért felelős biztosi tisztség az egyik legbefolyásosabb poszt az Európai Bizottságban, amely a legnagyobb költségvetéssel rendelkezik, a 2014 és 2020 közötti időszakban ugyanis az Európai Unió közel 352 milliárd eurót szán a kohéziós és régiófejlesztési politikára.

Mint arról beszámoltunk, a Romániának jutó biztosi tisztség kapcsán heves belpolitikai vita alakult ki Bukarestben. Victor Ponta miniszterelnök néhány hete azzal kérkedett, hogy személyesen sikerült kialkudnia Creţu számára a régiópolitikai posztot. Az Euractiv portál ugyanakkor egy olyan listát hozott le, amelyen Creţu a jóval jelentéktelenebb humanitárius segélyezésért felelős biztosi tisztség várományosaként szerepelt.

Ponta erre azzal vádolta meg Traian Băsescu államfőt, hogy személyesen járt közbe az ellen, hogy Creţu komoly tisztséget kapjon. Băsescu viszont azt mondta: az Euractiv listája csupán tréfa volt, amit Ponta bevett, miközben Románia olyan biztosi tisztséget kap, amely miatt nem kell szégyenkeznie.

Klaus Johannis és Vasile Blaga, a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) két társelnöke ugyanakkor úgy vélte, Corina Creţu európai uniós biztossá való jelölése törvénytelenül történt. Érvként azt hozták fel, hogy a hatályos törvények értelmében a jelöltet előbb a román parlament illetékes szakbizottságainak is meg kellett volna hallgatniuk.

Mint ismeretes, Corina Creţu biztosi jelölése előtt azzal került a figyelem középpontjába, hogy élére állt annak a PSD-s politikai bosszúhadjáratnak, amelynek célja a Románia Csillaga érdemrend visszavonása Tőkés Lászlótól.

Jean-Claude Juncker, az EB megválasztott elnöke szeptember 10-én hozta nyilvánosságra a posztok leosztását, amelyben Creţu neve mellett a régiópolitikai biztosi tisztség szerepelt. A tárca fő feladata a munkahelyteremtés, a versenyképesség növelése, a gazdasági növekedés és az életminőség javulásának előmozdítása. Creţu akkor megtiszteltetésnek nevezte a megbízást, és közölte: készen áll a feladat ellátására.