A tisztségviselők vagyonosodását ellenőrző korrupcióellenes hivatal, a Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) egy tavalyi jelentése szerint Johannis Nagyszeben polgármestereként megsértette az összeférhetetlenségi szabályokat, amikor két, önkormányzati tulajdonban lévő vállalat igazgatótanácsának is tagja volt.

A jelentés ellen Johannis panaszt emelt a gyulafehérvári táblabíróságon, amely első fokon az időközben államfővé választott polgármester javára döntött. Az ANI fellebbezése nyomán az ügy a legfelső bíróságra került.

Keddi ülésén a bírói tanács befogadta az ANI fellebbezését, de az érdemi tárgyalást, amelyre a feleket is beidézik, január 14-ére tűzte ki.

Romániában az alkotmány mentelmi jogot biztosít az államfőnek, arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy ez kiterjed-e a közigazgatási perekre is. Így elképzelhető, hogy a bíróság felfüggeszti Johannis elnöki mandátuma idejére az ellene folyó eljárást, de az sem kizárt, hogy letárgyalja az ügyet és meghozza a jogerős ítéletet.

A legfelső bíróság elnöke egy korábbi nyilatkozatában jelezte: sok más polgármesternek van Johanniséhoz hasonló jogvitája az ANI-val, ezért ezekben perekben meg akarják várni az alkotmánybíróság december 9-ei döntését. Az érintett polgármesterek szerint ellentmondás van a jogszabályok között: olyan törvény is van, amely előírja, hogy szerepet vállaljanak az alárendeltségükbe tartozó közművek igazgatótanácsában. Az egyik polgármester emiatt alkotmányossági óvást emelt, és ha a taláros testület igazat ad neki, akkor megszűnhet az ANI által – Johannis esetében is – megállapított összeférhetetlenség.

Klaus Johannis megválasztott államfő december 21-én veszi át hivatalát: ekkor jár le a tisztségben lévő Traian Băsescu elnök második ötéves mandátuma. A leköszönő államfő korábban azt mondta Johannis összeférhetetlenségi ügyéről: egy demokratikus államban megengedhetetlen, hogy a népakarat helyett a bíróság döntésén múljon, ki legyen az ország elnöke.