A szövetségi elnök hozzátette: aligha találni olyan pártot, amely azért indulna a választásokon, hogy ellenzékbe kerüljön. Minden politikai alakulatnak célja, hogy kormányon legyen, hiszen így van esélye arra, hogy – legalább részben – megvalósítsa politikai programját – számolt be az Agerpres hírügynökség.

Kelemen Hunor Aradon részt vesz a tizenhárom aradi vértanú kivégzésének 167. évfordulója, valamint az emlékükre állított Szabadság-szobor leleplezésének 125. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésen. Az RMDSZ elnöke azt is elmondta, hogy szerinte fontos, hogy Romániának politikai kormánya legyen a parlamenti választások után. Hozzátette: a jelenlegi törvényhozói testület már „semmiféleképpen nem kontrollálja a kormányt”.

Kelemen úgy vélekedett, ha egy kormánynak nincs politikai támogatottsága – ahogyan ez jelen esetében történik –, nem tud eredményesen dolgozni. Hozzátette: a parlament jelenleg nem a törvényhozással foglalkozik, hanem többnyire a kormány által kiadott rendeletekkel, és több mint egy éve semmilyen szempontból nem tudja ellenőrzése alatt tartani a kormányt. „Úgy gondolom, hogy egy parlamentáris demokráciában a kormánynak a parlament ellenőrzése alatt kell állnia, akárcsak a vezető intézményeknek” – mondta Kelemen Hunor, hozzátéve, hogy szerinte a választók egy része már egyáltalán nincs képviseltetve a parlamentben.

Az RMDSZ elnöke a „romániai parlamenti rendszer betegségének” nevezte azt a jelenséget, hogy egyes pártok bejutottak a törvényhozó testületbe, de mára már nem léteznek, mások nem vettek részt a választásokon, most mégis benn vannak a parlamentben. Úgy fogalmazott: vissza kell adni a parlamentnek az őt megillető jelentőséget – ez egyrészt a politikum, másrészt a választók feladata.

„Hogy december 11-e után miként fog festeni a politikai térkép, azt természetesen a választók döntik el, de én remélem, hogy politikai kormányunk lesz, annak ellenére, hogy a mostani parlamentnek sok-sok hibája van, és nem tölti be meghatározott szerepét. Vissza kell adnunk a parlament súlyát, mert másképp nehéz lesz jogállamról és demokratikus döntésekről beszélni. A kevesebb demokrácia pedig a kisebbségek számára sem hoz soha jót” – magyarázta.