Dragoş Petrescu, a vendéglőket képviselő szervezet vezetője kedden elmondta: Romeo Nicolae ANAF-alelnökkel és Dan Manolescu pénzügyi államtitkárral tárgyaltak, reményeik szerint pedig sikerül elérniük, hogy az ellenőrző akció átláthatóbb legyen.

„Elfogadhatatlan, hogy 10–15 lejes különbség miatt legalább 30 napra elrendeljék az egységek ideiglenes bezárását. Javítani kell a rendszert, hiszen egy európai államban nem fordulhatna elő, hogy a kereskedőktől megtagadják a védekezés lehetőségét. Ha az adócsalás elleni főigazgatóság ellenőre ma megbüntet, holnap muszáj lesz bezárnom az éttermet” – panaszolta Petrescu.

Tökéletesíteni kell az előírásokat

Az egyesület elnöke arra is rámutatott, hogy nem mindegyik főigazgatósági ellenőrzés végződött szankciókkal, az ideiglenes bezárásra kötelezett vendéglátó-ipari egységek aránya pedig csökkenőben van, hiszen a tulajdonosok jóval figyelmesebbek lettek. Petrescu elmondása szerint míg néhány héttel ezelőtt egy nap alatt akár 17 vendéglő tevékenységének felfüggesztését is elrendelték, mostanra a szám napi egy–kettőre esett.

„Az eredmények magukért beszélnek, ettől függetlenül azonban tökéletesíteni kell a jogszabályt, hiszen az ellenőrök egy szállodában vagy egy klinikán is találhatnak pluszkészpénzt a számlán feltüntetett összeghez képest. Ilyen esetben bezárják a hotelt, és utcára teszik a turistákat?” – magyarázta Petrescu.

A sajtót hibáztatja az ANAF

Ehhez képest az adóhatóság szerint a botrány kirobbantásában a sajtó a hibás, amely „tévesen mutatja be az adócsalás elleni igazgatóság tevékenységét” azzal, hogy „szelektíven tálalja az eseteket”. Az ANAF közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a kis- és közepes vállalkozások körében folytatott ellenőrző akció csak „az adócsalás elleni harc második vonala”.

„A hatóság legfőbb tevékenysége a szervezett adócsaló bandák utáni nyomozás és eljárás. Tavaly a vizsgált ügyek 90 százaléka esetében egymillió eurónál nagyobb összegű pénzmosásra derült fény” – derült ki a közleményből. A hatóság hangsúlyozta: tévesek azok a sajtóértesülések, miszerint 1–3 lejes különbségek miatt rendelték el vendéglátó-ipari egységek ideiglenes bezárását, ilyesmi nem történt.

A főigazgatóságot ezzel szemben hevesen bírálta Sebastian Bodu, az ANAF volt elnöke, aki szerint a vendéglátó-ipari és kereskedelmi egységek bírságolását és ideiglenes bezárását lehetővé tevő előírás alkotmányellenes.

„Ez pontosan olyan, mintha engem azért büntetnének meg, mert Bukarestből Ploieşti-re egy óra alatt elértem autóval, így feltételezik, hogy túl gyorsan hajtottam. Ez nem így működik, mutassák meg a radar által mért adatokat, és akkor bírságoljanak. Ha felmerül a gyanú, hogy egy egység nem bocsátott ki számlát az eladott termékek után, azt be kell bizonyítani” – magyarázta Bodu, aki 2005–2007 között vezette az adóhatóságot.

„Alkotmányt sért a rendelet”

A jogász végzettségű szakember szerint a szankciókról rendelkező 2014/91-es számú sürgősségi kormányrendelet az alaptörvény két előírását is áthágja. „Az ellenőrök magántulajdont sértenek, amikor a magánvállalkozók gazdasági ügyvitelébe önkényesen beleavatkoznak. Az eljárás ugyanakkor piacgazdasági elveket is sért, hiszen a gazdasági szereplőknek biztosítani kell az állami beavatkozás nélküli tevékenységet” – magyarázta Sebastian Bodu, aki arra buzdítja a megbírságolt egységek illetékeseit, hogy a bíróságon tegyenek panaszt.

Hozzátette: a nyugta kibocsátásának elmulasztása valóban szabályszegésnek minősül, de az, hogy egy pénztárgépben mennyi készpénz van, a gazdasági tevékenység része, és nem tartozik az ellenőrökre. „A készpénztöbblet nem jelent föltétlenül adócsalást. Előfordulhat, hogy az egyik pincér rosszul számolta ki a visszajárót” – magyarázta, fejtette ki az ANAF volt elnöke.

Monica Macovei európai parlamenti képviselő, volt igazságügyi miniszter is arra buzdítja az érintetteket, hogy ne hagyják magukat, és szegüljenek szembe az adóhatósággal, amely szerinte „megöli a kiskereskedőket”. Hangsúlyozta: a „nagy adósokkal”, akik tetemes összeggel károsították meg az államkasszát, senki nem foglalkozik, a hatóság pedig arra sem képes, hogy a jogerősen megítélt kártérítéseket behajtsa.

Az európai képviselő szerint az embereknek utcára kellene vonulniuk. „Akár öten, akár százan vonulnak ki tiltakozni, mindenképpen sikernek számít a megmozdulás. Ha nem figyelünk oda, a hamarosan teljesen eluralkodik rajtunk” – hívta fel a figyelmet Monica Macovei.

Az RMDSZ javaslatokat dolgozott ki

Az ügyben kedden ismét megszólalt Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára is, aki elmondta: a szövetség egy szakértői csoporttal folytatott egyeztetést követően javaslatokat fogalmazott meg az ellenőrzések hatékonyabbá tétele érdekében.

„Elsőként olyan intézkedéseket kellene hozni, amelyek az esetleges szabálytalanságok méretének függvényében határoznák meg a büntetéseket. Mindezt úgy lehetne elérni, ha az adóhatóság kategorizálná a visszaéléseket, ezzel megoldva azt a nagyságrendileg 10 ezer lejes aránytalan pénzbírságot, amelyet az elmúlt időszakban néhány lejnyi tévedésért szabott ki a kereskedelmi egységekre” – fejtette ki a főtitkár.

Az országos ellenőrző akció március 15–20. közötti időszakra vonatkozó adatai szerint egyébként Erdély-szerte Hargita megyében voltak a legszigorúbbak a hatósági alkalmazottak: a székelyföldi megye az ideiglenes bezárások száma és a bírságok értékének tekintetében például Kolozs és Bihar megyét is megelőzte.