A Digi24 hírtelevízió által megrendelt, az IRES által elvégzett közvéleménykutatás szerint Johannis 50,9%-ot, Ponta 49,1%-ot szerzett, a Román Televízió megrendelésére készült CURS-Avantgarde közvéleménykutatás szintén Johannist jelzi az elnöki tisztség győztesének 51,5 százalékkal Ponta 48,5 százalékával szemben. Az Antena 3 által a Sociopolnál megrendelt, 18.30 órára vonatkozó exit poll szerint viszont Ponta győzött 50,9 százalékkal, míg Johannis csupán 49,1 százalékot gyűjtött be, a másik baloldalinak tartott hírtelevízióban, a România TV-ben is Ponta-győzelmet jósolnak, aki a CSCI kutatása szerint 50,72 százalékkal vezet a 19 órakor rögzített adatok szerint. Mindegyik eredmény a statisztikai hibahatárokon belüli.

Este fél tizenegy körül napvilágot láttak az exit pollok 21 órai összesítésének eredményei is, amelyek Johannis javára kezdték billenteni a mérleget. A România TV-s CSCI például a hét órás eredményeivel ellentétben 51 százalékban Klaus Johannist látta már győztesnek. Az IRES-nél (Digi24) nőtt Johannis előnye, 51,6 százalékot mutatott ki esetében az intézet. A CURS-Avantgard (TVR) számai is Johannis javára módosultak, 52,16 százalékot szerzett szerintük a jobboldali jelölt, míg Victor Ponta 47,84 százalékot szerzett. Mindössze a Sociopol (Antena 3) 21 órás adatai hirdették ki továbbra is győztesnek Victor Pontát, de már csupán 50,5 százalékkal a 18.30-as 50,9 százalék helyett.

Elemzők szerint a felmérések Johannis győzelmét vetítik előre, mivel a közvélemény-kutatók nem mérték a külföldi románok választási opcióit, márpedig a diaszpórában toronymagasan vezet a jobboldal államfőjelöltje.

Az exit poll adatok közzététele után Johannis fenomenálisnak nevezte az eredmény alakulását, és igazi hősöknek nevezte az urnák elé járuló választópolgárokat. A két héttel ezelőtti első fordulóhoz hasonlóan ezúttal sem jelent meg rögtön a nyilvánosság előtt Victor Ponta. A szociáldemokraták részéről pedig Liviu Dragnea főtitkár közölte: felmérésük szerint Ponta nagyon kis arányú győzelmet aratott.

Victor Ponta a PSD székházából távozóban este 11 után röviden nyilatkozott a sajtónak, s gratulált a nyertesnek, azaz Klaus Johannisnak. „A népnek mindig igaza van, s ez a normális dolog egy demokráciában. Remélem, megértik azt azok is, akik most tiltakozni akarnak, hisz nincs mi ellen most tiltakozniuk” – fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve: ő és kollégái, amíg még hivatalban vannak, az országot fogják szolgálni.

Bukarestben és több nagyvárosban ezrek vonultak az utcára ünnepelni a választási eredmény-előzetesek látva, kisebb incidensek is történtek.

A Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) 23 óra után tett bejelentése szerint Hargita megyében befejeződött a szavazatszámlálás, s Klaus Johannis itt fölényesen győzött, több mint 79 százalékot szerezve meg.

Részvétel számokban

Az első fordulónál lényegesen magasabb részvétellel zajlott a romániai elnökválasztás második fordulója: a külföldi szavazóköröknél és számos belföldi szavazóhelyiségnél sorok alakultak ki. Hargita és Kovászna megyében, bár magasabb volt a szavazási kedv, mint az első fordulóban, az országos átlaghoz képest jóval kevesebben keresték fel a szavazóköröket.

Délután 13 óráig a voksolásra jogosult 18,3 millió állampolgár 27,22 százaléka járult az urnákhoz a Központi Választási Iroda (BEC) 14.30-kor közölt adatai szerint. Öt évvel ezelőtt 13 órakor 24,01 százalékos volt a részvétel az államfőválasztás második fordulójában, a két héttel ezelőtti első fordulóban pedig 20,78.

A magyar többségű térségek továbbra is sereghajtók: a legalacsonyabb részvételt Hargita (18,43 százalék) és Kovászna (19,01 százalék) megyében jegyezték fel, míg a déli megyékben a jogosultak több mint 30 százaléka már leadta szavazatát.

Délután 16 óráig a voksolásra jogosult 18,3 millió állampolgár 44,5 százaléka járult az urnákhoz a Központi Választási Iroda (BEC) 17.30-kor közölt adatai szerint. A magyar többségű térségek  sereghajtók voltak: a legalacsonyabb részvételt Hargita (30,74 százalék) és Kovászna (32,37 százalék) megyében jegyezték fel. Maros megyében 38,35% ment el ekkor szavazni, ami a negyedik leggyengébb részvételi arány. A déli megyék jártak az élen a részvételben, Ilfovban 53,52%-os volt már az arány, Oltban, Vâlceában, Teleormanban, Argeșben is megközelítette az 50 százalékot.

Este 19 órakor országos szinten a választási részvétel 58,66 százalékra emelkedett. Hargita és Kovászna megye továbbra is a sor végén kullogott, 44,21 illetve 46,43 százalékkal, Maros megye viszont már kikerült a sereghajtó ötösből, 54,28 százalékra ugrott az itteni részvételi arány. Az élen is megváltozott a sorrend és az összetétel, a legjobban teljesítő, eddig déli megyék által kisajított ötösben megjelent Kolozs és Szeben megye 64,66 illetve 63,09 százalékkal a harmadik és a negyedik helyen, Ilfov megye 73,66 százaléka azonban magasan vezeti a mezőnyt, Olt megye 64,82 százaléka a második, Giurgiu 63,01 százaléka az ötödik helyre elég.

Urnazáráskor, este 21 órakor a részvételi arány országosan 62,04 százalékban állapodott meg, ez az adat még nem tartalmazza a külföldi választási körök adatait. Hargita és Kovászna megyében maradt a legalacsonyabb a részvétel, 47,82 illetve 49,87 százalékig emelkedett, Maros megyében a választópolgárok 58,06 százaléka kereste fel a szavazóköröket.

Arányaiban a legtöbben Ilfov megyében mentek el szavazni, 80,17 százalékos részvételt regisztráltak, a második helyre azonban már Kolozs megye kapaszkodott fel 69,56 százalékkal, Olt megyében 67,57, Gurgiuban 67,16, Szebenben 66,61 százaléknyian szavaztak.

Megosztott magyar politikusok

Míg az RMDSZ elöljárói bevallásuk szerint a folytonosság jegyében, a kormányban való részvétel érdekében szavaztak, a szövetség ellenzékének vezéregyéniségei az erdélyi érdekeket szem előtt tartva, a román politika megújulása érdekében voksoltak tegnap, az államfőválasztás második fordulójában.

Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke vasárnap Nagyváradon leszögezte, az erdélyi magyarságnak egységesen Klaus Johannis, a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltje mögé kell felsorakoznia, ennek érdekében pedig az erdélyi érdekeket támogatta voksával. Tőkés szerint „nem az RMDSZ kétkulacsossága és hintapolitikája a követendő példa, hanem a polgári pártok és az értelmiség egyértelmű kiállása Erdély mellett”. „E kiállás összhangban van a keresztény-liberális koalíció támogatásával, a demokratikus román erők választási győzelme ugyanis az 1989-ben megkezdett rendszerváltozás fontos állomása lenne. Nyilvánvaló, hogy a kereszténydemokrata értékrend mellett jórészt elkötelezett erdélyi magyarságnak és politikai képviseletének egy néppárti államfőjelöltet kell támogatnia, nem pedig a nacionálkommunista múlthoz ezer szállal kötődő Victor Pontát” – fogalmazott újságírói kérdésre Tőkés.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, a jólét és a tisztelet érdekében egy erős Romániára szavazott, ahol minden közösség megvalósíthatja álmait, célkitűzéseit. „Bízom abban, hogy az ország gazdasági növekedése nem torpan meg és az országnak olyan államfője lesz, aki a társadalom legfontosabb problémáit szem előtt tartja.

Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Gimnáziumban adta le szavazatát, nyilatkozata alapján annak érdekében, hogy a szövetség folytassa a munkát a Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök-állafőjelölt által vezetett kormányban. „Romániának holnaptól egy új fejezetet kell nyitnia, és remélem, hogy egyúttal az állam különböző hivatalai között, főként az elnöki hivatal és a kormány között, egy jobb, hatékonyabb együttműködés alakul ki” – fogalmazott újságírói kérdésre a szövetség politikusa. Borbély szerint Romániának a mostani instabil belpolitikai helyzetben nagyobb biztonságra és stabilitásra van szüksége. „Egy nemrég elvégzett közvélemény-kutatás értelmében a romániai magyar közösség továbbra is azt óhajtja, hogy ha lehet, továbbra is ott legyünk, ahol a döntéseket hozzák, hiszen hamarosan tárgyalni kell a jövő évi költségvetésről, a parlament megválasztásának törvényéről, amelyet módosítani fognak, a decentralizációról, és lehet, hogy ismét napirendre kerül az alkotmány módosítása” – nyilatkozta Borbély László.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke Temesváron szavazott „Románia erdélyesítésére, valamint a többség és a kisebbség viszonyának normalizálására”.

Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt marosvásárhelyi elnöke a voksolást követően kifejtette: az elnökválasztás második fordulójának igazi tétje, hogy folytatódik-e az 1989-ben elkezdődött folyamat. „Ma eldől, hogy huszonöt év alatt meddig jutottunk a rendszerváltás rögös útján. Azt szeretném, ha ezt minél többen megértenék. Az európai értékrendre, Erdély és Székelyföld jövőjére szavaztam” – nyilatkozta a sajtó érdeklődésére a polgári párt elnöke.

Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke vasárnapi Facebook-bejegyzésében – utalva az alacsony székelyföldi részvételi arányra – aláhúzta, a második fordulóba jutott jelöltek nem próbálták megszólítani az erdélyi magyar szavazókat, ez pedig eldönthette a választás kimenetelét.  
„Azt látom, nagyjából mind a két oldal komoly hibákat követett el e téren. Tanulság lesz a jövőre nézve minden román politikusnak és pártnak” – fogalmazott Borboly.

Pontának kampányoló udvarhelyszéki RMDSZ

Az Erdély.ma portál megtudta, az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének ügyvezető elnöke, Bíró Barna Botond november 10-én egy elektronikus körlevelet juttatott el a környékbeli polgármesterekhez, amelyben arra bíztatta az elöljárókat, hogy „a november 7-ei polgármester-találkozón megbeszéltek alapján” nyomtassák ki és írják alá az ügyvezető által csatolt szöveget, melyben a választópolgárokat arra bíztatják, hogy ne szavazzanak Klaus Johannisra. Bíró Barna Botond arra kérte az udvarhelyszéki polgármestereket, hogy a felhívást sokszorosítsák és szórják a településeken. „Számunkra jó választás csak egy van. Mert az a szász származású román ember, aki a nevét is megrománosította, eleve azzal kezdte, hogy megtagadta saját múltját. Továbbá figyelmen kívül hagyva a történelmi tényeket, meggyőződésesen állítja, hogy autonómia, nemhogy Erdélyben, de még a szász székekben sem létezett” – olvasható többek között az említett felhívásban, amely hosszasan sorjázza „az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának köszönhető” megvalósításokat is. „Közösségünk érdeke, hogy megőrizzük a magyarság érdekképviseletének, az RMDSZ-nek a kormányzati pozícióját, hogy ez által az elkezdett fejlesztéseket folytathassuk, újakat indíthassunk el, hogy rólunk nélkülünk döntést ne hozhassanak” – írja a szövetség felhívásában.  

Rendellenességek Erdélyben és a Partiumban

Több erdélyi településen jeleztek választási rendellenességeket. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) sepsiszentgyörgyi vezetője feljelentést tett a rendőrségen és a megyei választási irodánál a megyeszékhelyi ortodox katedrális egyik nyugdíjas pópája, Corneliu Bujoreanu ellen. A Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) aradi szervezete a Szociáldemokrata Párt (PSD) ellen tette feljelentést, miután kiderült, hogy a Victor Pontát támogató szervezet kampánystábja olyan szórólapokat osztogatott a voksnapon, melynek a tartalma szerint Gheorghe Falcă, a megyeszékhely ACL-s polgármetere a PSD-s államfőjelöltet támogatja. Később kiderült, a szórólapokat a környező településeken is osztogatták. Az ACL Beszterce-Naszód megyében is feljelentést tett amiatt, hogy Oroszborgón több lakó kapujára élelmiszerrel teli csomagokat akasztottak a hajnali órákban. A településnek egyébként szociáldemokrata polgármestere van, az első fordulóban viszont az ACL jelöltje, Johannis nyert a községben.

Tömegek a külképviseletekenél

Több kilométeres sorok alakultak ki, emiatt teljes káosz és nagyfokú elégedetlenség jellemezte a romániai államfőválasztás második fordulóját a külföldön kialakított szavazókörzetekben.

A diaszpórában élő honfitársai előtt tornyosuló nehézségek láttán Traian Băsescu államfő vasárnap este felszólította a kormányt, üljön össze sürgősségi eljárásban, és bocsásson ki rendeletet a szavazási folyamat éjfélig történő meghosszabbításáról.

Bár a két héttel ezelőtti első forduló idején a nyugat-európai, valamint tengeren túli nagyvárosokban tapasztalt tumultus intő jelként szolgált a bukaresti hatóságok számára, a külügyminisztérium mégsem növelte a többnyire nagykövetségeken és konzulátusokon működő 295 szavazókörzet számát.

Ezeknél már a reggel hét órás urnanyitás előtt hatalmas sorok alakultak ki, Londonban és Münchenben például néhány tucat állampolgár már szombaton este „letáborozott” a szavazóköröknél, hogy reggel időben sorra kerüljön.

Mivel a külföldön élő román állampolgárok száma több mint hárommillióra becsülhető, az elmúlt napokban Románia nagyvárosaiban rendezett kormányellenes tüntetések résztvevői követelték, hogy a külügyminisztérium növelje meg a külföldi szavazókörök számát. Ehhez képest Titus Corlăţean külügyminiszter inkább lemondott hivataláról, arra hivatkozva, hogy ez törvénytelen lenne.

Az országos választási iroda viszont cáfolta, hogy jogi akadálya lett volna újabb külföldi szavazókörök létesítésének, sőt számos olaszországi és spanyolországi önkormányzat felajánlotta, hogy szívesen helyet ad szavazóirodáknak. Emiatt sokan azzal vádolták a Ponta-kormányt, hogy szándékosan akadályozza a – többnyire a jobboldalt támogató – külföldön élő románok szavazását.

Kilométeres sorok Londonban, Párizsban

A vasárnapi nap folyamán a választási bizottságok képtelenek voltak tartani a frontot a külföldön élő románok rohamával, emiatt Párizsban, Rómában, Brüsszelben, de Chişinăuban is már dél körül több kilométer hosszúságú sorokban kígyóztak az egyre türelmetlenebb választópolgárok. Az EU mezőgazdasági biztosi tisztségéről nemrég leköszönt Dacian Cioloşnak például közel négyórás sorban állás után sikerült leadnia a szavazatát Románia brüsszeli nagykövetségén.

„Több száz méteres sor alakult ki. Sajnálatos, hogy az embereknek több mint fél napjukat kell áldozniuk arra, hogy éljenek alapvető jogukkal” – írta közösségi oldalán a román politikus. Honfitársai által a közösségi oldalakra feltöltött rögtönzött helyszíni beszámolók szerint Londonban egy bolgár nő elképedt a szavazni vágyó románok tömege láttán, és felkiáltott: „Létezik ilyesmi 2014-ben, Európában?”

Mint az várható volt, az emberpróbáló sorban állás alaposan kifárasztotta, de fel is bőszítette a lakóhelyükről a szavazókörig sok esetben több száz kilométert megtett embereket. Számos nyugati nagyvárosban Victor Ponta-ellenes jelszavakat skandáltak, követelve, hogy a választási bizottság hosszabbítsa meg a szavazókörzetek nyitva tartását, sőt adott pillanatban azt is, hogy ismételjék meg a megmérettetést, ha nem élhet mindenki a választójogával.

A felpaprikázott hangulat miatt Torinóban a román konzulátus munkatársainak hívására az olasz csendőrség nagy erőkkel vonult a helyszínre. A Hotnews hírportál beszámolója szerint ugyanakkor a római nagykövetség előtt egy olasz rendfenntartó azzal biztatott egy nyolcéves, a szüleire váró elcsigázott román fiút: „türelem, a hazádért teszed”.

Türelmetlenség Németországban

Rengetegen állnak sorban a müncheni román főkonzulátus előtt is, hogy szavazhassanak az államelnök-választás második fordulójában: az emberek délelőtt még jó hangulatban várakoztak, viccelődtek ismeretlen társaikkal, délutánra azonban érezhetően türelmetlenebb lett mindenki – mondta el a Krónikának Schultes Gabriella, aki Erdélyből költözött Németországba.

Mint rámutatott: csak a szervezés nevezhető balkáninak, a több órás sorban állás ellenére ugyanis az emberek civilizáltan viselkednek, nem lökdösődnek, fegyelmezetten várnak sorukra. Hangoskodás csak néha, hullámokban tör ki, a szavazópolgárok olyankor kivétel nélkül Victor Ponta miniszterelnők és államfőjelölt, illetve a kormánnyal szembeni ellenszenvüknek adnak hangot.

Gabriella már csaknem hat órája állt sorban, amikor – romániai idő szerint 17 óra előtt – telefonon kollégáink elérték, elmondása szerint pedig még akkor is több ezren várakoztak előtte; körülötte az emberek mintegy húszfős sorokban álltak, a főkonzulátus bejáratánál azonban már ötvenesével várakoztak.

„Az elején egészen gyorsan haladt a sor, de aztán kiderült, hogy nem a folyamatos szavazás miatt haladtunk előre, hanem sokan elmentek a tömeget látva. Egy idő után megakadt a sor, feltorlódtak az emberek, a járda mellett lévő hatsávos útból kettőt le kellett zárni, hogy elférjünk” – részletezte Gabriella. Hozzátette: hivatalos bejelentés nem érkezett arra vonatkozóan, hogy mi történik azokkal, akiknek urnazárásig nem sikerül voksolni. Ugyanakkor olyan híresztelések keltek szárnyra a sorban, hogy a főkonzulátuson mindössze hét pecséttel dolgoznak.

„A formanyomtatványokat ugyan előre kiosztották mindenkinek, de ez nem sokat javít a helyzeten, hiszen úgyis csak odabent lehet ezeket aláírni, és a személyes adatokat a főkonzulátus alkalmazottainak is le kell jegyezniük\" – magyarázta.

Sokan egyébként a 381 kilométerre lévő Prágába, valamint a 442 kilométerre található Udinébe utaztak, ott állítólag néhány perc alatt lehetett voksolni. Gabriella azt is elmondta: arra számított, hogy a főkonzulátusra nagyrészt a helyiek fognak elmenni, de rengetegen érkeztek más városokból.

Sokan azt is elmondták, hogy az első fordulóban nem vettek részt, de látva az akkor kitört botrányt, „csak azért is\" elgondolásból ezúttal kiállják a sort. „A Ponta iránti felháborodás motiválja leginkább az embereket, hogy órákig sorban álljanak – fogalmazott arra a kérdésünkre, hogy mi ösztönöz több ezer embert várakozásra.

Egy szép vasárnapban reménykedett Johannis

A november 2-án lebonyolított első forduló után két jelölt maradt versenyben: egyikük Victor Ponta jelenlegi szociáldemokrata miniszterelnök, a másik pedig Klaus Johannis, az ellenzéki Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltje, Nagyszeben szász polgármestere. Kettejük közül választják meg vasárnap a tíz év után leköszönő Traian Băsescu államfő utódát. Az első fordulóban Ponta a szavazatok 40,44, Johannis a voksok 30,37 százalékát kapta.

A PSD–UNPR–PC-pártszövetség jelöltje, Victor Ponta délelőtt a bukaresti Pia Brătianu-iskolában szavazott. „Ma arra voksoltam, hogy édeasanyáink, nagymamáink egy jobb országban élhessenek, amelyben vigyázunk rájuk. Arra szavaztam, hogy a gyermekeink tanulhassanak, hogy legyen jövőjük Romániában. Azzal a meggyőződéssel voksoltam, hogy 25 évnyi átmeneti időszak után Daciana (Ponta felesége, Daciana Sârbu – szerk. megj.), én, Sorin Oprescu (Bukarest főpolgármestere) és mindenki más nem leszünk egy újabb beáldozott generáció” – nyilatkozta szavazás után a miniszterelnök. 

Ellenfele, Klaus Johannis a nagyszebeni 4-es számú iskolában járult urna elé. „A tisztelet, a gyarapodás Romániájára, egy erős Romániára szavaztam” – fogalmazott a jobboldal jelöltje, aki elmondása szerint izgul, de reméli, hogy „mindenki számára szép nap lesz” ez a vasárnap.

Belföldön 18 ezer 500, külföldön pedig kevesebb mint 300 szavazóhelyiséget rendeztek be. A külföldön élő román állampolgárok számát a bukaresti hatóságok több mint hárommillióra becsülik.

A vasárnapi voksolásra feszült hangulatban kerül sor, miután az első fordulóban sorok alakultak ki a külképviseleteknél és sokan nem tudtak szavazni. A két forduló között az ország nagyvárosaiban kormányellenes tüntetéseket szerveztek, amelyek résztvevői azzal vádolták a szociáldemokrata Ponta-kormányt, hogy szándékosan akadályozza a – többnyire a jobboldalt támogató – külföldön élő románok szavazását.

A demonstrálók azt követelték, hogy a külügyminisztérium növelje meg a külföldi szavazókörök számát, de a külügyminiszter inkább lemondott hivataláról, arra hivatkozva, hogy ez törvénytelen lenne. Az országos választási iroda cáfolta, hogy jogi akadálya lett volna újabb külföldi szavazókörök létesítésének.

Az első részeredményeket hétfő hajnal 2 órakor teszi közzé az országos választási iroda.