Az 1975-ben született Kósa Endre a ’80-as évek elején kezdett jégkorongozni a Csíkszeredai ISK-nál, első és egyben gyermek és ifjúsági korosztálybeli edzője Janovits Endre volt. A 70 éves szakembert kedden a jégpályán értük el, ahol gyerekeknek tartott edzést, az ISK U14-es korosztályú csapatát irányította magyar bajnoki mérkőzésen.

„Megmagyarázhatatlan számomra a történet, nem hiszem el, hogy tanítványommal, későbbi munkatársammal már nem találkozhatok a jégpályán” – mondta Janovits Endre. Első edzője szerint nem volt problémás gyerek, jól nevelt,  példás viselkedésű. „Egy kivételesen tehetséges generáció tagja volt, Adorján, Hozó, Gergely és társai, akikkel minden korosztályos bajnokságot megnyertünk, közülük sokan felnőtt szinten is szép eredményeket értek el, korosztályos, majd felnőtt válogatottak lettek. Endre nagyon szerette a sportot, szerette, amit csinál, mindig élen járt az edzésfeladatok elvégzésében. Nemes lelkű, jóindulatú gyerek volt” – meséli Janovits.

Kósa Endre az általános iskolát a Jégpálya lakótelepi, egykor 9-es számot viselő (ma Liviu Rebreanu) tanintézetben végezte, középiskolai tanulmányait pedig a Márton Áron Gimnáziumban. Ezt követően a bukaresti Testnevelési Főiskola nappali tagozatára járt, közben 1995 és 1999 között a Bukaresti Sportul Studențesc ANEFS csapatában jégkorongozott két csíki társával, Kovács Lászlóval és Moldován Ervinnel együtt.

Moldován fiatalabb Kósánál, egy évvel később került be Bukarestbe a főiskolára, ahol végig szobatársak voltak. „Egyik legjobb barátom volt, az egyetem alatt, és azt követően is. Bukarestben és 2000-től a Sportklub edzőtáboraiban, a kiszállásokon is szobatársa lehettem. Precíz, megfontolt, megbízható csapattárs volt, az öltözőben mindenkivel kijött, a fiatalok és az idősebbek tiszteletét is kivívta. Együtt hokiztunk, közben szabadidőnkben együtt fociztunk a megyei bajnokságban a Csicsói Ezüstfenyőnél. Endre tavaly még az FK Csíkszereda II. csapatának színeiben is pályára lépett. Sokat sportolt, rendszeresen szaladt, idén nyáron részt vett a Tusnád Szupermaratonon is. Hozó után Kósa volt a Sportklub együttesének csapatkapitánya. A sors úgy hozta, hogy fiatal edzőkként is együtt dolgoztunk, közösen készítettük fel a 10 éven aluli kölyökcsapatokat” – meséli meghatódva Moldován Ervin.

Kósa Endre az ellenfelek tiszteletét is kivívta, az ellenfelek soha nem voltak ellenségek a 18-as mezzel játszó csíki hátvéd számára. A közösségi portálokon az ezret is meghaladta a részvétüket kifejezők száma.

Kósa Endre 40 évet élt, jégkorongozóként szinte minden elérhető célt elért, edzőként azonban nagyon számítottak tudására, tapasztalatára. Olvasóink és a csíki hokisport szurkolóinak ezrei nevében osztozunk a család fájdalmában, vigasztalást kívánunk a családnak, szüleinek, testvérének, feleségének és a két árván maradt kislányának.

Nyugodjál békében, Endre!