Mondhatni egy új népbetegség a karácsonyi stressz, a béke és a szeretet ünnepe hektikus, csillogó-villogó, idegpróbáló stresszforrássá változott. A sok feladat, az ajándékvárlás, sütés-főzés, fabeszerzés, takarítás mind erősíti bennünk a szorongást, nem beszélve arról, hogy a karácsonyi dugókban, a zsúfolt nagyáruházakban sem könnyű nyugodtnak maradni.

Bár sokan nem veszik komolyan az ünnepek stresszteremtő szerepét, a karácsonyi stressz korunk egyik valós kórtünete. Szigyártó Adrienn pszichológus arra hívja fel a figyelmet, hogy még Selye János stresszelmélet kutató is külön stresszforrásként kezeli a karácsonyi készülődést, olyan egyéb stresszforrások mellett, mint családtag megbetegedése, halála, válás vagy börtönbüntetés.

„Sok oka van ennek az ünnepi stressznek, de a legnagyobb az, hogy olyan kihívásokat állítunk magunk elé, amelyeket nem tudunk teljesíteni. Például próbáljuk őrizni a hagyományokat, s azt tanultuk, hogy tiszta lakással kell várni a karácsonyt, de régen a tiszta szobából kellett még tisztábbat varázsolni, arról nem is beszélve, hogy nem csak egy háziasszony volt a családban, így meg lehetett osztani a feladatokat. Most azonban egy kaotikus, rendetlen lakást próbálunk minél kevesebb idő alatt teljesen puccba tenni. Nem is beszélve arról, hogy ha belül rendetlenség van bennünk, azzal próbálunk kompenzálni, hogy a lakásban teszünk rendet” – fogalmaz a pszichológus. Szigyártó Adrienn azt ajánlja, hogy ablakpucolás helyett inkább próbáljunk meg belsőleg takarítani, az ünnepi időszak amúgy is az év vége, a számvetések ideje.

A szakember szerint ugyanez történik az ajándékozás terén is, mert szép hagyomány az, hogy ajándékot adunk a szeretteinknek, de régen valami kézzel készített dologgal lepték meg egymást, mi azonban a kommunizmus után úgy érezzük, hogyha vattából és almából készült Mikulás díszíti a fánkat, akkor szegényes karácsonyunk van, és próbálunk a gyermekeinknek is mindent megvenni, ezzel kompenzálva más hiányosságokat.

„Talán több értelme lenne közösen a gyerekekkel készíteni valami karácsonyi díszt, és velük közösen sütni. Nálunk például a karácsonyfát sem az angyal hozza, hanem a gyerekekkel közösen díszítjük, s ennek nagyon jó hangulata van” – mondja Szigyártó Adrienn. Hozzáteszi: ezért vannak ilyenkor a nagy családi veszekedések is, mert stresszesek vagyunk, ugyanis nem reális feladatokat állítunk magunk elé, hanem elérhetetleneket, s az emiatt felgyülemlett idegességünket másokon vezetjük le.

Három gyermekes édesanyaként a pszichológus maga is küzd azzal, hogy kilépjen ebből a karácsonyi stresszhelyzetből. Advent első napján igyekszik feldíszíteni a lakást, a sütésekbe bevonni a családot, a takarítást nem vitte túlzásba, karácsonykor pedig idén először itthon marad a család.

„Az a terv, hogy ágyban reggelizünk, rajzfilmet nézünk, majd közösen díszítjük fel a fát, próbálunk kilépni az ide-oda rohanásból” – mondja a pszichológus. Hangsúlyozza, sokat számít a segítség is, az ő édesanyja például, amikor látta, hogy nincs ideje adventi koszorút készíteni, akkor másnap hozott egy kézzel készítettet neki, az anyósa pedig megfőzte a húslevest és a töltött káposztát, amit így csak elő kell venni a fagyasztóból. „Sokat segít, ha támogat a család, s ha azt látja, hogy nincs megpucolva az ablak, akkor nem azt mondja, hogy ejnye-bejnye kislányom, hanem segít” – összegez a pszichológus.