Hogy mennyire részletes egy betegtájékoztató, az attól is függ, hogy milyen készítményre vonatkozik. A táplálékkiegészítők esetében rövidebbek az útmutatók, de olyan is előfordul, hogy csak a dobozon tüntetik fel a hasznos tudnivalókat, nincsenek olyan szigorú követelmények, mint például a recept nélküli, úgymond OTC gyógyszereknél vagy a receptre kaphatóknál.

Teljesebb, hosszabb tájékoztatók

A receptre kapható gyógyszerek esetében elsőként a készítmény nevét olvassuk el, majd a hatóanyagot és a koncentrációt. „A hatóanyag azért fontos, mert ugyanaz a hatóanyag több kereskedelmi elnevezés alatt jelenik meg, amely lehet külföldi vagy belföldi. Voltak már olyan esetek, amikor valaki visszajött a gyógyszertárba, hogy ő kiváltott egy bizonyos gyógyszert, és nagyon rosszul van, amióta szedi. Rákérdeztünk, hogy még mit vett be, és akkor elővett egy másik készítményt, amely ugyanazt a hatóanyagot tartalmazta. Kiderült, hogy bevette mindkettőt, és ez idézte elő a kellemetlenségeket. Fontos tehát, hogy a hatóanyagot nézzék meg az útmutatóban” – hívja fel a figyelmet a gyógyszerész.

Ezt követően fontos elolvasni a koncentrációra vonatkozó részt, valamint azt, hogy milyen segédanyagokat tartalmaz az adott készítmény. Igaz, ez nem minden esetben van feltüntetve, mert ezzel kapcsolatban nem annyira szigorúak a követelmények. Az útmutató következő pontja arra tér ki, hogy milyen csoportba tartozik az adott gyógyszer. Ez többnyire a szakembereknek szól, hogy tudják besorolni egy új készítmény esetén, hogy milyen csoportba tartozik. Megtalálható továbbá, hogy gyerekek és serdülők használhatják-e a készítményt, és az is, hogy mivel nem lehet együtt használni. Esetenként a hatóanyag nevét vagy a gyógyszercsoport nevét tüntetik fel ennél a résznél.

A használati útmutatóban leírják azt is, hogy milyen esetben nem kell bevenni azt a gyógyszert – itt kitérnek az allergiákra és a gyógyszer jellegzetességéhez tartozó tudnivalókra. Felhívják a figyelmet arra, hogy májcirózis, vesebetegség, cukorbetegség esetén ajánlott vagy sem. Tovább olvasva az útmutatót, megtudhatjuk azt is, hogy milyen esetben kell vigyázni. Az erre vonatkozó felhívások speciális betegségekre vonatkoznak. Feltüntetik továbbá, hogy terhesség vagy szoptatás ideje alatt javasolt-e a készítmény szedése, és azt is, hogy a sofőröknek a reflexeit befolyásolja-e vezetés közben.

Hogyan adagoljuk?

A készítmény adagolására vonatkozó előírások is megtalálhatók az útmutatóban, külön kitérnek a gyerekekre, serdülőkre, felnőttekre. A szakember hangsúlyozza, hogy a gyerekek esetében nem a gyerek életkorát, hanem a testsúlykilogrammot kell nézni bizonyos gyógyszereknél.

„Nagyon sok gyártó már úgy javasolja, hogy kilogrammra alkalmazzák azt a készítményt, mivel nagyon sok a túlsúlyos gyerek. A szülőknek oda kell figyelniük erre, hogy ne azt nézzék, hogy hány éves a gyerek, hanem, hogy hány kilós. Vannak már olyan antibiotikumok, amelyeknél az adagoló fecskendők nem évre, hanem kilogrammra vannak beosztva, de a legtöbb vitaminos szirup prospektusa még az évet tünteti fel.”

Az is megtalálható az útmutatóban, hogy mi történik abban az esetben, ha véletlenül többet vesz be valaki az adott gyógyszerből, vagy ha elfelejtette bevenni. Többnyire azt szokták javasolni, hogy mihamarabb vegye be a beteg a gyógyszert, amint eszébe jut, de ne vegyen dupla dózist, mivel annak – például egy vérnyomáscsökkentő esetében – drasztikus következményei lehetnek. Bizonyos gyógyszercsoportok hatóanyagainál arra is kitérnek, hogy hogyan hagyják abba kezelést, például az antidepresszánsoknál.

„Amire még felhívom a figyelmet, hogy nagyon sokan használnak táplálékkiegészítőt, mert az úgy van a köztudatban, hogy biztos nem árthat. Ez nem éppen így van, a teljesség igénye nélkül említenék két fontosabb készítményt. Egyrészt, vannak azok a készítmények, amelyekben orbáncfű van, ezt stresszoldóként, antidepresszív szerként használják, a másik pedig a grapefruitmag-kivonat. Ez a kettő nagyon sok készítménynek növeli a toxicitását. Gyógyszer szedése esetén jó, ha felfüggesztik ezeknek a készítményeknek az alkalmazását a páciensek. A grapefruitmag szedése krónikus betegségek esetén szedett készítmények esetében rángógörcsöket is okozhat” – hangsúlyozta a gyógyszerész.

Kockázatok és mellékhatások

Balla Katalin rámutatott, amitől a páciensek meg szoktak rémülni, és talán még a készítmény hatásánál is  jobban érdekli őket, az a prospektusok mellékhatás fejezete. A legrosszabb mellékhatás az allergia lehet. Erre mindig felhívják a figyelmet, hogy ha a készítmény alkalmazásának ideje alatt nehézlégzés, mellkasi fájdalom jelentkezik, vagy megduzzadnak a szemhéjak, az arc, az ajkak vagy a nyelv, kipirosodik a bőr, viszkető érzés jelentkezik a fül mögött, a hónaljban, akkor abba kell hagyni az adott gyógyszer szedését, és sürgősségi ellátást kell igényelni.

„A többi mellékhatást kategorizálva sorolják fel. A »gyakori« kifejezés azt jelenti, hogy százból egy és tíz eset között jelentkezhet bizonyos mellékhatás. A »kevésbé gyakori« az ezer személyből egy és tíz közötti. A következő kategória a »ritka«, ami azt jelenti, hogy tízezer felhasználó közül jelentkezhet egytől tízig. Ami »nagyon ritka«, az a tízezer páciensnél kevesebb mint egy. Ugyanakkor leírnak minden olyan lehetséges mellékhatást, amit a kísérletek során tapasztaltak. Lehet vérképmódosulás, vizeletelszíneződés vagy fémes íz érzete a szájban – ezek a kezelés befejeztével teljesen megszűnnek. De a prospektusban minden apró mellékhatás fel van tüntetve, ezért nem kell megijedni, hogy ilyen hosszú a sorozat.”

Elmondta, újdonságnak számít, hogy a jelentkező mellékhatásokat vagy a készítmények használat közben jelentkező minőségi problémáit nemcsak a szakemberek, hanem a páciensek is bejelenthetik egy weboldalon.

Tárolás, lejárati idő

Fontos, hogy elolvassuk azt a részt is az útmutatóból, hogy hogyan kell tárolni az adott készítményt. Tabletták esetében arra kell odafigyelni, hogy felezhető, vagy sem. „Általában a gyógyszercégek nagyon precízen külön gyártják a koncentrációkat. Nem javasoljuk elvágni a gyógyszereket, de vannak olyan tabletták, amelyeket a gyártó behatárol, vonalat húz, tehát felezhetők. A tárolás azért fontos, mert vannak fényérzékeny hatóanyagok, vagy amelyek a nedvességet megkötik a levegőből. Mindegyikre rá szokták írni, hogy hogyan javasolják a tárolást” – mutatott rá a gyógyszerész.

A prospektusban arra is van leírás, hogy milyen kiszerelések léteznek az adott hatóanyagból, valamint azt is feltüntetik, hogy a gyártó cég mikor kapott engedélyt arra, hogy a piacon forgalmazhassa a készítményt. A gyógyszerek esetében az útmutató végén megtalálható az is, hogy mikor volt frissítve utoljára a leírás.

„A nem receptre kapható készítmények esetében hasonló a prospektus. Hiányosság viszont, hogy a táplálékkiegészítőknél nincsenek utalások az összeférhetetlenségről, pedig fontos megnézni, hogy mit mivel társítunk. A gyógyszerek esetében nagyon szigorú szabályok vannak, leírnak mindent, amit tudni kell” – mondta Balla Katalin. Hozzátette, a gyógyszerek lejárati idejét nem a prospektusban, hanem a készítmény dobozán tüntetik fel. Mint mondta, az a tapasztalatuk, hogy a páciensek nagy része elolvassa a használati útmutatókat, odafigyelnek rájuk, és adott esetben rá is kérdeznek a gyógyszertárban, ha nem értenek valamit. Igaz ugyan, hogy interneten is kutakodnak, amelynek a gyógyszerész szerint hátránya is van, mert félreértelmezhetnek bizonyos szakkifejezéseket. Az a biztos, ha megkérdezünk egy szakembert.