Abe Kobo költészettel és mozgáselemekkel az Mstúdióban

A produkciót Gemza Péter magyarországi rendező-koreográfus viszi színre, aki elmondta, olyan mozgásszínházi előadást álmodott, amelyben a szöveg ugyanolyan erővel van jelen, mint a tánc. Az előadás arra keresi a választ, hogy találja meg a határhelyzetbe került ember az élete értelmét. Gemza Péter kifejtette, a darab addig követi a regény cselekményét, ameddig a dramaturgia a két ember változását szemlélteti, a két főszereplő kapcsolatának alakulása az előadás tengelye, ám a falubeliek is felbukkannak. A könyvben vannak hangsúlyos részek, például a szökés-kísérlet, ám ez a színpadi változatból kimarad, hiszen az alapszituációban is benne van, hogy a férfi első pillanattól megpróbál kitörni. A főszereplő tanár egy elszigetelt falu foglya lesz, ahol egy nővel összezárva értelmetlen robotmunkára kényszerül. Eleinte lázad a helyzete ellen, később alkudozni próbál, végül társra lel az asszonyban, és a közös céljaikért küzd. Az előadásban a regény alaptörténete mellett hangsúlyos szerepet kapnak a mozgásszínházi elemek és Pier Paolo Pasolini költészete.

Gemza Péter elmondta, azért tartotta fontosnak a költészet jelenlétét, mert ezt hiányolta a regényből. A könyv azt domborítja ki, mire képes az ember magára utalva, segítség nélkül, ám Gemza olvasatában az ember isteni mivolta nélkül mindez nem lehetséges. Gemza kifejtette, a díszletben és a jelmezben vannak keleties utalások, ám szándékosan nem használtak japános mozgáselemeket, hogy a játékkal hangsúlyozzák a darab üzenetének egyetemességét. Az előadás zenéjét Mezei Szilárd szerezte, a dramaturg Márton Imola, a főszerepeket Veres Nagy Attila és Nagy Eszter játsszák. A bemutatóra  február 10-én kerül sor a Lajtha László Stúdióteremben, a további előadások február 12-én, 13-án és 26-án lesznek.

Komment