Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben közölte a román kormányfővel: a büntető törvénykönyvet módosító sürgősségi kormányrendelet elfogadása veszélybe sodorta a korrupcióellenes küzdelem eddigi eredményeit.
2017. február 19., 14:542017. február 19., 14:54
2017. február 19., 15:242017. február 19., 15:24
A büntető törvénykönyv módosításáról szóló 13-as sürgősségi kormányrendelet veszélybe sodorta a Románia által a korrupció elleni harc terén az elmúlt évek alatt elért eredményeket – jelentette ki Jean-Claud-Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke azt követően, hogy pénteken Brüsszelben Sorin Grindeanu román miniszterelnökkel tárgyalt. Az EB elnöke üdvözölte, hogy a kormány végül hatályon kívül helyezte a jogszabályt, és átláthatóságot kért a továbbiakban elfogadandó intézkedések kapcsán.
A találkozót követően a bukaresti kormány által kiadott közlemény szerint a két politikus „konstruktív\" megbeszélést folytatott. A kommüniké szerint szó esett az igazságügyi reform eredményeinek monitorozását szolgáló Együttműködési és Megfigyelési Mechanizmusról és a korrupcióellenes harcról is. Juncker és Grindeanu megállapodott abban, hogy a további módosítások előtt széles körű egyeztetést folytat a kormány az érintett felekkel, az intézkedések elfogadása pedig demokratikus úton történik majd. „Az átláthatóság és a nyitottság alapvető fontosságú lesz a bizalom és a stabilitás visszaszerzése és fenntartása érdekében\" - szögezte le Juncker.
Az Európai Bizottság elnöke a korrupcióellenes harc folytatására biztatta a román kormányt, és támogatást ígért hozzá. Juncker megismételte: szeretné, ha még a mandátuma lejárta előtt lezárnák a megfigyelési mechanizmust, amennyiben Románia teljesíti a feltételeket, az ehhez szükséges teendőket pedig az EB által a korrupcióellenes küzdelem és az igazságügyi reform eredményeiről összeállított jelentések tartalmazzák.
A találkozót követően Grindeanu újságíróknak azt mondta, nem kapott olyan listát, amelyen konkrétan felsorolnák a teendőket az igazságügyi rendszer működését és a büntető törvénykönyv módosítását illetően, megjegyezte ugyanakkor, hogy Románia pontosítást kér az igazságügyi jelentésben megfogalmazott egyes megállapításokkal kapcsolatosan. Azt is elmondta, hogy figyelemmel követte a Btk.-módosítás miatti utcai tüntetéseket, méltányolta azok békés mivoltát, illetve a tüntetők kreativitását, és leszögezte: megértette az üzenetet, ennek eredménye a 13-as rendelet hatályon kívül helyezése. Hozzátette, a Btk. módosításáról a parlament dönt majd, előtte pedig nem csupán a politikum álláspontját kéri majd ki. Leszögezte, a kormány célja, hogy elhárítsa az akadályokat a megfigyelési mechanizmus lezárásának útjából.
A nap folyamán Grindeanu találkozott Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével is, akit szintén biztosított arról, hogy a kormány folytatja a korrupcióellenes harcot, és ebben együtt kíván működni az európai intézményekkel. Egyúttal arról is tájékoztatta Tuskot, hogy a jelenlegi, külső és belső kihívások fényében Románia célja az EU egységének megőrzése és az integráció elmélyítése, ezért minden, a megosztásra irányuló igyekezet ellen fel kell lépni.
A kormányfő még csütörtökön este Frans Timmermansszal, az EB első alelnökével is találkozott, akit szintén biztosított arról, hogy kormánya folytatja a korrupció elleni küzdelmet, egyben kijelentette: a jövő héten javaslatot tesz az igazságügyi tárca vezetőjének személyével kapcsolatban. Hozzátette: megtörténhet, hogy az illető „politikán kívüli\" személy lesz. A kormányfő azt is elmondta, a napokban több személlyel tárgyalt, köztük olyanokkal, akiknek nagy szakmai tapasztalatuk van, és hétvégén folytatja a találkozók sorozatát. „Nagyon komolyan fontolóra veszem, hogy olyan személyt javasoljak, aki politikailag nem elkötelezett\" – tette hozzá Grindeanu. A Timmermansszal folytatott találkozót követően a miniszterelnök egyben megerősítette a kormány elköteleződését a korrupcióellenes harc folytatása mellett.
Grindeanu azért érkezett Brüsszelbe, hogy megnyugtassa a Btk.-módosítás miatt aggódó európai uniós vezetőket: a kormány nem akarja megtorpedózni a korrupcióellenes harcot. Mint ismeretes, Frnas Timmermans keményen bírálta a kormány lépését, és megjegyezte: az akár a Romániának járó uniós források visszatartását is eredményezheti.
Grindeanu szombaton este a Realitetea hírtelevíziónak nyilatkozva arról beszélt: a kormánytagokkal együtt azért döntöttek a 13-as rendelet hatálytalanítása mellett, mert „a dolgok egészségtelen megosztottság felé kezdtek haladni”. Úgy vélte, a rendeletet nem kommunikálták megfelelően. Azt is elmondta, hogy annak kidolgozásához Florin Iordache igazságügy-minisztert szabad kezet kapott.
Egyébként a Btk.-módosítás miatti kormányellenes megmozdulások a hétvégén is folytatódtak, szombaton Bukarestben ismét gyerekeikkel együtt tüntettek a szülők, vasárnap estére pedig országszerte újabb utcai demonstrációkat hirdettek.
Szavazhat a parlament a 13-as rendelet elutasításáról
Várhatóan eleget tesz a kormányoldal az ellenzék és a tüntetők követelésének, és a parlament elé viszi a büntető törvénykönyv módosításáról szóló, botrányt kavart 13-as számú sürgősségi kormányrendelet elutasításáról szóló törvényt. Liviu Dragnea, a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke Facebook-bejegyzésben közölte: bár álláspontja szerint a 13-as rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló rendelet nyomán a téma lezárható volna, és mások is úgy vélekedtek, hogy nem szükséges a rendeletet a parlamentben megvitatni, mivel már nincs hatályban, a törvényhozás két háza jogi bizottságainak elnökeivel folytatott egyeztetést követően úgy döntött, végigviszik a folyamatot.
„Elfogadjuk a 13-as rendelet elutasításáról szóló törvényt, hogy elejét vegyük a további találgatásoknak” – szögezte le Dragnea. Mint ismeretes, a kormány december 31-én késő este, előzetes bejelentés nélkül fogadta el a vitatott rendeletet, amely többek között enyhítette volna a hivatali visszaélés büntetését, és 200 000 lej értékű károkozáshoz kötötte volna annak bűncselekménnyé nyilvánítását.
Újabb kormányellenes tüntetést szervezett szombaton Budapesten Magyar Péter ügyvéd, Varga Judit volt igazságügyi miniszter exférje.
Nem adja ki Franciaország Romániának a korrupció miatt elítélt Pál herceget: a francia igazságszolgáltatás jogerősen elutasította a szökevény kiadatását – erősítette meg Alina Gorghiu igazságügyi miniszter.
Egy oroszországi olajvezeték felrobbantását jelentette be az ukrán katonai hírszerzés szombaton hivatalos honlapján.
Pénteken találták meg annak a harmadik építőmunkásnak a holttestét, aki a múlt heti balesetben vesztette életét – közölték a hatóságok.
A Moldovai Köztársasághoz tartozó autonóm régió, Gagauzia kikiáltja a függetlenségét, ha Moldova a Romániával való egyesülés mellett dönt – figyelmeztette a moldovai hatóságokat a terület vezetője, Evgeniya Guţul.
Hat ember meghalt, tíz másik pedig megsebesült, miután az orosz erők szombaton a kora reggeli órákban támadást indítottak a Harkivi terület ellen – közölte Ihor Tyerehov, Harkiv város polgármestere a Telegramon.
Az izraeli hadsereg (IDF) elbocsátott két magas rangú tisztet, és megrovásban részesítette egy vezető parancsnokát, miközben elismerte, hogy a Gázai övezetben egy segélykonvojt ért dróncsapás során számos hibát követett el.
A tajvani földrengés halálos áldozatainak száma tizenkettőre nőtt péntekre. A hatóságok földcsuszamlás és sziklaomlás kockázata mellett folytatják a mentési munkát a romok közt – közölték hivatalosan.
A NATO hírszerzési adatai arra utalnak, hogy Oroszország a közeljövőben valószínűleg nem indít nagyszabású offenzívát – jelentette csütörtökön a European Pravda egy névtelenséget kérő NATO-tisztségviselőre hivatkozva.
Három újabb gyanúsítottat vett őrizetbe az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központ elleni terrortámadás ügyében csütörtökön Moszkvában, Jekatyerinburgban és Omszkban.
szóljon hozzá!