A magyar–türk dallamvilág nyomában

2017. február 10., 12:15 utolsó módosítás: 2017. február 10., 18:52

Zenei kapcsolataink kutatói a bartóki alapok nyomán nemcsak közvetlen szomszédaink zenéjében keresik a közös dallamvilágot, hanem egyre távolabbra kalandoznak a keleti és a kaukázusi népekhez. Ennek az irányzatnak az elkötelezett úttörője és meghatározó egyénisége Agócs Gergely, akivel Brüsszelben beszélgettünk.

A magyar–türk dallamvilág nyomában
galéria


Krivánszky Miklós

– Mi késztetett arra, hogy a Kaukázus térségébe indulj?

– Az ősök híradásaira voltam kíváncsi. A honfoglaláskori magyarokról zömében idegenek emlékeznek meg és adnak híradást. Ezek rendszerint olyan krónikások, akik őseink hódításainak elszenvedői voltak, az írott források is az ő szemszögüket tükrözik. Kivéve egyet: Biborbanszületett Konstantin A birodalom kormányzásáról című művében két magyar vezér, Tormás és Bulcsú 948-as követjárásáról számol be, akik világosan megjelölték, hogy a kazár kaganátus területéről érkeztek a magyarok. Ha korábbi kultúrjegyekből próbálunk támpontokat találni, rendszerint visszamegyünk az időben, és ilyenkor sűrű ködben tapogatózunk. Akik az őskutatásban nem a rendelkezésre álló írásos források mentén indultak el, súlyos hibát követtek el, hiszen az időben és térben hozzánk közelebb fekvő források és területek, valamint az ott élt népek leszármazottai olyan párhuzamos elemeket hordozhatnak, amelyek a magyar műveltségben is fellelhetőek.

– A kaukázusi népeknél milyen nyomai maradtak annak, hogy adott időben találkoztak őseinkkel, és a mindennapokban érintkeztek velük?

– E népeknek a körében a minisztertől a pásztorig mindenki számon tartja, hogy a magyarok az ő rokonaik. Valójában ők nyitották rá a szememet a mi szerepünkre a Nyugat keleti szélének történelmében: úgy tekintenek ránk, hogy mi vagyunk az egyetlen keleti nép, amelyik bevonult Európába, ott maradt és erős államot épített. „Ugye, nagy és erős volt a mongol, oszmán, Habsburg vagy a szovjet birodalom, és hol van most?” – kérdik tőlem. „Ti ezer éve tartjátok magatokat, egyedüliként vívtátok meg fegyverrel a kézben a szovjetek ellen a forradalmatokat. Ha a királyaitok nem tartották volna rokonaitoknak a kunokat és a jászokat, vajon beengedték volna őket az országuk területére? Nemcsak befogadták, hanem területet és nemesi kiváltságokat kaptak, ez más keleti néppel nem történt meg Európában, csak nálatok” – sorjázzák találkozásaink alkalmával a történelmi tényeket.

– Mivel találkoztál gyűjtőútjaid során?

– 2016-ban a kubáni nogajoknál gyűjtöttünk többek közt hősénekeket. A mai napig fennmaradtak olyan hősdalok – Kötöny vezér és vitézei –, amelyek a kunok kivonulását mondják el. A Küten batir nir (Kötöny vitéz dala) és a Kürk batir nir (A negyven kun vitéz dala) hősénekekben olyan sorokat találunk, hogy „nem hódolunk meg neked világ disznaja, mongolok rőtszakállú kánja, mert van nekünk egy rokonunk, a magyarok királya, aki majd befogad minket”. Négy gyűjtőutunk során eddig mintegy kétezer dallamot gyűjtöttünk a térségben. Ezekből a karacsájoké, a balkároké és a kumükoké 45–50 százalékban kapcsolódik a magyar dallamvilághoz. A nogajok dalaiban ez az arány jóval magasabb, de végleges adatokat csak a kutatások befejezésével és az eredményeink összegzésével tudunk mondani. A stílusjegyek szempontjából meg kell említenünk a siratókat, az ereszkedő kvintváltó pentatont, a frígzárlatú és kupolás kvintváltó jellegűeket, ami a magyar népzene szinte összes rétegéhez kapcsolódik. Csak a moldovai csángók viszonylatában eddig 140 olyan nogaj dallamot találtunk, amely nagy hasonlóságot mutat.

– Gyűjtöttél az oszéteknél is, ahonnan a mi jászaink érkeztek?

– Még nem, de tervbe vettem ezt is: erre az útra is nagy szükség van, főleg a referenciaanyag szempontjából. Az oszétek alánoknak is nevezik magukat olyan szomszéd népekkel együtt, mint a karacsájok és a balkárok: világos, hogy gyűjtőfogalommal van dolgunk, ahogyan a szkíták és a hunok esetében is. Anyai ágon Kézai alán leszármazottnak tartja a magyarokat. Belár király lányainak elrablása – Hunor és Magor által – a mondai emléke annak, hogy a magyar nép a türkök és az alánok egybeolvadása.

– A zenei párhuzamok mellett más is utal a rokonságra?

– Csak a türkök készítenek nemezszőnyeget: a nogaj nemezszőnyegek motívumkészlete gyakorlatilag megegyezik például a martosi viselet rátétes hímzés készletével. Hasonlóak a szűcsrátétek, a hímzések és a nógrádi gangoszlopfők motívumai is: ez sokkal több annál, hogy itt is, ott is van egy kacskaringó. A motívumok megnevezése terén is sok a párhuzam, a nemezen a vitézkötés neve batir (vitéz), de a borjúfognak nevezett minta elnevezése sem véletlen egybeesés, dédanyám is így nevezte.

– Mi a szándékod az összegyűjtött anyaggal?

– Szeretném közreadni az észak-kaukázusi türk népek zenéjének monográfiáját. A gyűjtés korántsem fejeződött be. A Mazsalisz város környékén élő kumükok, nogajok, karacsájok zenéje még hiányzik, de érdekes lehet a kabard, ingus és csecsen zenei hagyomány is, bár amit eddig hallottam, az más alakzatokat, más zenei megoldásokat mutat.

– Az előadásodon elhangzott, hogy a Bartók Béla által gyűjtött törökországi nomád türkmének dallamaiban hiányzik a perzsa és arab hatás. Milyen párhuzamokra lehet ebből következtetni?

– Amit Bartók megszimatolt – a kevés rendelkezésre álló adat alapján –, az zsenialitását bizonyítja. 83 dallamból olyan arányokra tudott következtetni, amit a későbbi kutatások egyértelműen megerősítettek. Ő is megemlítette az északi törökséget, ahol mi kutatunk. Összevetették a baskir, tatár, csuvas népdalgyűjteményekkel, és helyesen helyezték el a magyar népzene rokonságát inkább a türk és nem a finnugor népek körébe.

– Mekkora az észak-kaukázusi török népek zenéjének feldolgozottsága?

– Nagyon kevés történt eddig. A kumükoktól például 57 kiadott dallam létezik, miközben mi egy hét alatt 144-et rögzítettünk. Ez hasonló a magyar népzenei rendszerhez, hangszeres zenéjük a vokális anyag hangszeres változata. A Kaukázusban a legjobban elterjedt táncdallamok, a „lezginkák”, a magyar dudazene ütempáros motívumaihoz hasonlítanak. Ezt 1911-ben Bartók Béla az elveszett magyar hangszeres zene fragmentumainak tartotta. Utolsó utunkon a nogajoknál jártunk, ahol számtalan moldvai csángó dallamra bukkantunk. Úgy vélem, a kutatás még csak most kezdődik.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.