Fotó: Boda L. Gergely
Átlagosan tizenegy százalékkal csökkentek az árak az élelmiszeripari termékek általános forgalmi adójának (áfa/TVA) csökkentése nyomán, míg az eladott termékek száma 17 százalékkal bővült – derül ki a Nielsen kutatóintézet által csütörtökön közzétett tanulmányból.
2015. július 02., 18:102015. július 02., 18:10
2015. július 02., 20:082015. július 02., 20:08
A megfigyelt kategóriákban átlag 11 százalékkal lettek kisebbek az árak, a viszonteladók és a termelők tehát betartották a fogyasztóknak tett ígéretüket. Az eredmény sem maradt el, a legdinamikusabb termékkategóriák ugyanis épp azok lettek, amelyeknél az árcsökkenés a legjelentősebb.
A kávé esetében például az árak átlagosan 15 százalékos csökkentése az eladott mennyiséget csaknem 25 százalékkal növelte a tavalyi év ugyanezen időszakához képest (június 1-14.) A hús, a sajt, az alkoholmentes italok és a ropogtatnivalók szintén nagyon dinamikus termékkategóriák voltak – áll az intézet közleményében.
A június 1. és 14. között eladott termékek mennyisége 12 százalékkal nagyobb volt, mint májusban, és 17 százalékkal nagyobb, mint a 2014. júniusi adatok.
Amint arról több ízben is írtunk, az élelmiszerek, illetve a nem szeszes italok áfája június elsejétől 24 százalékról 9 százalékra csökkent. A sajtó több ízben is cikkezett azonban arról, hogy egyes nagy üzletláncok az adócsökkentés előtt akár 30 százalékkal is megemelték az élelmiszerek árát.
Akkor Victor Ponta miniszterelnök leszögezte: a kormány nem fagyaszthatja be a bolti árakat, de hozhat olyan alkotmányos és európai intézkedéseket, amelyekkel például igen magas különleges adókat vethet ki azokra a cégekre, amelyek nem viszik lejjebb a fogyasztói árat az áfacsökkentés nyomán.
A nagy viszonteladók egyébként korábban jelezték, a különbséget teljesen átruházzák a fogyasztóra, ami az árak nagyjából 12 százalékos csökkenését jelenti. A Versenytanács eközben arra figyelmeztette a viszonteladókat, hogy országos szinten ellenőrzi majd, hogyan alakulnak az árak a csökkentés után, hogy kiderüljön, az intézkedés hatása hosszabb időre fennmarad-e.
Április elsejétől Belgiumban havi 2029,88 euróra nő a minimálbér, és ezzel ötre nő azoknak az európai uniós országoknak a száma, ahol a havi bruttó minimálbér meghaladja a 2 000 eurót – írja az Euractiv.
Sürgősségi rendelettel törölte csütörtökön a kormány a 2022/22-es számú sürgősségi rendeletbe foglalt termelő-fogyasztói „napfényadót”, és módosított az energiaárak korlátozásának rendszerén.
A kormány fenntartja az energiaár-sapkákat, de módosít az árplafonokon a fogyasztók javára – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Elfogadta a bukaresti parlament, hogy 25 ezer lejig terjedő fogyasztási kölcsön esetében legtöbb az összeg kétszeresét kérheti vissza ügyfelétől a hitelező. Eddig olyan esetek előfordultak, hogy a felvett összeg akár hatszorosát kellett visszafizetni.
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség tavaly az EU-ban 31,8 euró, az euróövezetben pedig 35,6 euró volt, míg 2022-ben az EU-ban 30,2 euró, az euróövezetben pedig 34 euró – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
A Romániai Fuvarozók Szövetsége (COTAR) szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztása „senkinek sem segít”, de ami az árstop után következik, az „felér majd egy katasztrófával”.
A pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg június 30-áig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztását; az erről szóló tervezetet már közvitára bocsátották – jelentette be Marcel Boloş tárcavezető.
Bár Románia példásan betartja az orosz kőolajtermékek behozatalára vonatkozó EU-s előírást, az orosz kőolaj „tisztára mosásáról” közismert Indiából és Törökországból nagyságrendekkel nőtt a behozatal tavaly.
Románia 2022-höz képest egy helyet rontva a 44. volt 2023-ban az életminőség és a társadalmi jólét tekintetében a vizsgált 170 ország kedden közölt rangsorában.
A közalkalmazotti és a versenyszférában egyaránt látványosan, 34 százalékról 41 százalékra nőtt 2002 és 2021 között a nők aránya a romániai intézmények és vállalatok vezetőtestületeiben – derül ki a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!