A versenytanács által kiszabott bírság miatt 30 millió lejes veszteséggel zárta a tavalyi évet a román posta, amely több éves veszteséges működés után 2014-ben könyvelt el először nyereséget – közölte vasárnap az Agerpres hírügynökség alapján az MTI.
2016. június 26., 15:212016. június 26., 15:21
2016. június 26., 15:342016. június 26., 15:34
Alexandru Petrescu vezérigazgató szerint a legnagyobb hazai munkáltatók egyikének számító állami vállalat 2015-ben is 3,5 millió lejes nyereséggel zárta volna az évet, ám az illetékes hatóság szerint a 2010-2012-es időszakban megsértette a versenyszabályokat, ezért 33 millió lejes bírságot szabtak ki rá. A cégvezető közölte, a büntetést megfellebbezik a bíróságon, de annak összegét tartalékolniuk kell.
A jelenleg 25 ezer alkalmazottat foglalkoztató szolgáltatót a privatizáció reményében állami szerződésekkel, költséglefaragásokkal, több ezer ember elbocsátásával próbálta egyenesbe hozni a bukaresti kormány, de másodszori próbálkozásra sem sikerül értékesítenie a cég többségi részvénycsomagját: tavaly az egyedüli érdeklődő, a belga Bpost is elállt a vásárlástól.
A vállalat az utóbbi évtizedben elveszítette a csomagküldő piaca több mint 90, és a levélkézbesítési piac 30 százalékát, viszont továbbra is a román posta kézbesíti a több mint ötmillió romániai nyugdíjas havi járandóságát, ami árbevételének legnagyobb részét (36 százalékát) jelenti. A cég a pénzátutalások, internetes kereskedelem és biztosítások terén próbálja erősíteni piaci pozícióit.
Petrescu elmondta, bár a postahivatalok számát 7100-ról 5700-ra csökkentették, a román posta továbbra is csaknem a teljes lakosság (több mint 19 millió ember) számára nyújt postai szolgáltatásokat, 7,5 millió címet lefedve. Az állami vállalatot 75 százalékban a távközlési minisztérium birtokolja, a többi 25 százalék a kommunizmus idején elkobzott ingatlanok tulajdonosainak kárpótlására létrehozott Proprietatea pénzügyi alapé.
Április elsejétől Belgiumban havi 2029,88 euróra nő a minimálbér, és ezzel ötre nő azoknak az európai uniós országoknak a száma, ahol a havi bruttó minimálbér meghaladja a 2 000 eurót – írja az Euractiv.
Sürgősségi rendelettel törölte csütörtökön a kormány a 2022/22-es számú sürgősségi rendeletbe foglalt termelő-fogyasztói „napfényadót”, és módosított az energiaárak korlátozásának rendszerén.
A kormány fenntartja az energiaár-sapkákat, de módosít az árplafonokon a fogyasztók javára – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Elfogadta a bukaresti parlament, hogy 25 ezer lejig terjedő fogyasztási kölcsön esetében legtöbb az összeg kétszeresét kérheti vissza ügyfelétől a hitelező. Eddig olyan esetek előfordultak, hogy a felvett összeg akár hatszorosát kellett visszafizetni.
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség tavaly az EU-ban 31,8 euró, az euróövezetben pedig 35,6 euró volt, míg 2022-ben az EU-ban 30,2 euró, az euróövezetben pedig 34 euró – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
A Romániai Fuvarozók Szövetsége (COTAR) szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztása „senkinek sem segít”, de ami az árstop után következik, az „felér majd egy katasztrófával”.
A pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg június 30-áig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztását; az erről szóló tervezetet már közvitára bocsátották – jelentette be Marcel Boloş tárcavezető.
Bár Románia példásan betartja az orosz kőolajtermékek behozatalára vonatkozó EU-s előírást, az orosz kőolaj „tisztára mosásáról” közismert Indiából és Törökországból nagyságrendekkel nőtt a behozatal tavaly.
Románia 2022-höz képest egy helyet rontva a 44. volt 2023-ban az életminőség és a társadalmi jólét tekintetében a vizsgált 170 ország kedden közölt rangsorában.
A közalkalmazotti és a versenyszférában egyaránt látványosan, 34 százalékról 41 százalékra nőtt 2002 és 2021 között a nők aránya a romániai intézmények és vállalatok vezetőtestületeiben – derül ki a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia adataiból.
szóljon hozzá!