A javaslat értelmében a bérkorrekciókat 2016 augusztusától alkalmaznák, az új fizetési rendszert 2017 augusztusától, a teljesítmény alapján meghatározott bónuszokat pedig 2018 januárjától adnák.

Kinek mennyi járna?

Így a szaktárca tervei szerint a közoktatásban egy gimnáziumi végzettséggel rendelkező tanító vagy óvónő karrierje elején 1480 lejt kapna, az első két év során pedig fizetése legtöbb 1843 lej lehetne. 1990 lejes alapfizetése lenne eközben annak, aki már legalább negyven éve tanít, és amennyiben végleges az állása, akkor az összeg 2265 lejre nőne. A felsőfokú végzettséggel rendelkező tanár kezdő fizetésére 1650 lejt javasolnak, ami az 5-ös fokozat elérésével 2055 lejre nőne.

A közoktatásban a legnagyobb fizetés 3662 lej lenne, amihez több mint negyvenéves szakmai tapasztalat szükséges. Az egyetemi tanárok fizetése 2178 lejtől indulna a tanársegédek körében, a negyven éve tanító tanárok pedig 6866 lejt vihetnének haza. Az egyetemi vezetők is nagy fizetést kaphatnának a tervezet értelmében, egy tanszékvezető alapfizetése 7172 lej lenne, a dékáné 7586, a rektor munkáját pedig 8732 lejjel honorálnák. Az elszigetelt településeken tanítóknak az alapfizetés 20 százalékáig terjedő bérpótlék járna. A speciális tanintézetekben tanítók fizetése 15 százalékkal nőhet, amennyiben hatályba lépnek a most közzétett tervek. A munkaügyi minisztérium számításai szerint az új terv 1 milliárd lejt vonna el a költségvetésből.

Sanitas: ez nem béremelés

Közben az egészségügyben dolgozókat tömörítő Sanitas szakszervezet – mintegy reagálva arra, hogy a tanügyisek felrótták nekik, hogy béremelésben részesülnek – a hétvégén közölte, „az egészségügyben nem béremelést, hanem a fizetésrendszerben nyolc éve fennálló méltánytalanságok orvoslását harcolták ki\". Mint Vasile Neagovici, a Sanitas Kovászna megyei elnöke pénteki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, 2008 óta a 17-es számú miniszteri rendelet alapján emelték a béreket, a jogszabály a fizetések alsó és felső határát is megszabta, így például egy asszisztens bére havi 1000 és 1380 lej között lehetett.

A különböző intézmények akkori anyagi lehetőségeik függvényében döntötték el, hogy a határértéken belül mekkora fizetést adnak alkalmazottaiknak, így például a kovásznai szívkórházban az adható legmagasabb bért hagyták jóvá, míg a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórházban egy középértéket. Az évek során az alapfizetésre kiszámolt emelések következményeként a különbség tovább növekedett, a kormány viszont nem hagyta jóvá, hogy utólag egységes szintre emeljék a béreket. Neagovici azt mondja, az elmúlt időszakban szervezett tüntetések, tárgyalássorozatok eredményeként ezt sikerült kiharcolni, így most az egész rendszerben egységesen mindenki megkapja a legmagasabb bért, ami például a sepsiszentgyörgyi kórházban dolgozó asszisztensek esetében 500 lejes növekedést jelent.

A szakszervezeti vezető szerint a rendelet az egész közszférára érvényes lesz, például a gyermeknevelési szabadságon lévő alkalmazottakra nem vonatkozott a béremelés, ám az ígéretek szerint minden munkakörben lévő, azonos végzettséggel rendelkező közalkalmazott ugyanakkora alapfizetést kap. Neagovici elmondása szerint Dacian Cioloş kormányfő megígérte, hogy az emelésre pénzügyi forrásokat is biztosítanak.

„A kormány ígéretei szerint június elsején elfogadják az erre vonatkozó jogszabályt. Ha nem tartják be az ígéreteiket, június 15-ére nagyszabású tiltakozást tervezünk, és elkezdjük az aláírásgyűjtést a sztrájk kirobbantására\" – szögezte le Neagovici. Emlékeztetett, hogy a javadalmazáskülönbségek kiküszöbölése csak egy követelés a tizenegy pontos listájukon, a többiről – mint a bruttó hazai termék (GDP) 6 százalékát kitevő finanszírozás az ágazatnak, az alkalmazási tilalom teljes feloldása, az ügyeleti és más pótlékok rendezése, a 25 százalékos béremelés – a következő időszakban tárgyalnak a döntéshozókkal.

Júliustól jön az emelt gyed

Dragoş Pâslaru munkaügyi miniszter arról biztosította a hétvégén a kismamákat, hogy az eredeti elképzeléseknek megfelelően július elsejétől hatályba lépnek a gyermekgondozási díj (gyed) kapcsán tervezett módosítások, így ettől az időponttól már nem lesz felső határa a havi járandóságnak. Mint a Pro Tv egyik műsorában elmondta, a jogszabály alkalmazási módszertanát a napokban nyilvánosságra hozzák, és közvitára bocsátják. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az új rendszer azokra a kismamákra is érvényes lesz, akik fizetés nélküli szabadságon vannak, vagy már visszatértek dolgozni.

Arra a kérdésre, hogy miből finanszírozzák a nagyobb járandóságot, Pâslaru azt mondta, hogy a költségvetés kiigazításakor irányoznak majd elő pénzt erre a célra. „Amíg nincs kész a jogszabály, és nincs meg a büdzsékiigazítás, csak valószínű. Ne feledjük el, hogy ezek a pénzösszegek azokkal a pénzekkel vannak versenyben, amelyeket azért kell kiadnunk, mivel a parlamentben különféle, többé-kevésbé mókás dolgokat fogadnak el. Ez komoly kérdés, a természetes szaporulatról, munkahelyteremtésről van szó\" – fejtette ki ugyanakkor a munkaügyi miniszter.