Mint hangsúlyozták, elégtelennek tartják, amit a Cioloş-kabinet ígér, elutasítják a javaslatot, és készek utcára vonulni. „Újfent azt tapasztaljuk, hogy a kormány leértékeli azoknak a munkáját, akik a megyei tanácsokban és polgármesteri hivatalokban fejtik ki a tevékenységüket. Ezeknek az alkalmazottaknak több mint a fele minimálbérrel egyenlő vagy ahhoz közeli bruttó fizetést kap minden hónapban” – hívja fel a figyelmet a közigazgatásban dolgozókat tömörítő országos szakszervezeti szövetség (FNSA) keddi közleménye. Valer Suciu elnök közölte, a szakszervezetiek a tiltakozó megmozdulásoktól és tevékenységük beszüntetésétől sem riadnak vissza.

Amint arról beszámoltunk, egy nappal korábban kudarcba fulladtak a tanügyi szakszervezetek és a munkaügyi minisztérium képviselői közötti egyeztetések, mivel az oktatásban dolgozók érdekeit védőknek nem tetszett a kormány javaslata. Éppen ezért ma tiltakozó felvonulást tartanak Bukarest utcáin, az ország valamennyi megyéjéből várnak tanárokat, szülőket, diákokat, legalább 15 ezer résztvevőre számítanak.

Közben kedden a Mediafax hírügynökség birtokába került a kormány legutolsó javaslata, amit hétfőn a tanügyi szakszervezetek lesöpörtek az asztalról. A kiszivárgott dokumentum értelmében 4946-ról 5153-ra, tehát 207 lejjel nőne egy első fokozati vizsgával rendelkező tanár bruttó bére, az első fokozati vizsgával rendelkező tanítóké pedig 3080-ról 3234-re, tehát 154 lejjel emelkedne. A tervezetben említett példa szerint egy első fokozati vizsgával rendelkező, 25 és 30 év közötti, felsőfokú végzettségű tanár alapfizetése 2405 lej (ez magában foglalja a három korábbi fizetésemelést is). Ehhez adódik hozzá az érdemfokozat (601 lej), az osztályfőnöki járandóság (301 lej), a szakmában töltött időért járó pénz (826 lej), a vidéki ingázásért járó kompenzáció (241 lej), így áll össze a bér, amelyhez hozzáadódik kétféle pótlék, és alakul a bruttó fizetés 4946 lejre.

A kormány által javasolt verzióban az alapfizetés már 3056 lej, ebben már benne van a szakmai tapasztalat díja. Ez nő az összes felsorolt pótlékkal együtt 5153 lejre, ami 207 lejjel több, mint amit most keres egy első fokozati vizsgával rendelkező tanár. Az I. fokozatú tanítók esetében – 22–25 év közötti, középfokú végzettségű – 1792 lejről indul a számítás, ehhez jön az érdemdíj – 448 lej –, az osztályfőnöki pótlék – 224 lej –, és a szakmai tapasztalat díja – 616 lej –, így lesz az alapbér 3080 lej.

A javasolt változtatások értelmében 2352 lej az alapfizetés, ehhez adódik az 588 lejes érdemdíj és a 294 lejes osztályfőnöki pótlék – így lesz a tanítói bér 3234 lej, ami 154 lejjel több a jelenleginél. A rendelettervezet szerint ugyanakkor a kezdő pedagógusok fizetése átlag 16 százalékkal nő.
Mint ismeretes, eddig csak az egészségügyben dolgozókat tömörítő szakszervezetek mondták azt, hogy elégedettek a kormány bérezési rendelettervezetével – igaz, a többi közalkalmazott rendszerint fel is rója nekik, hogy ők a kabinet aktuális tervei szerint lényegesen nagyobb béremelésben részesülnek. Az egészségügyben dolgozókat tömörítő Sanitas szakszervezet szerint azonban az egészségügyben nem béremelést, hanem „a fizetésrendszerben nyolc éve fennálló méltánytalanságok orvoslását harcolták ki”.

Vasile Neagovici, a Sanitas Kovászna megyei elnöke szerint ugyanakkor a rendelet az egész közszférára érvényes lesz. Neagovici lapunknak korábban úgy nyilatkozott, Dacian Cioloş kormányfő megígérte, hogy az emelésre pénzügyi forrásokat is biztosítanak. „A kormány ígéretei szerint június elsején elfogadják az erre vonatkozó jogszabályt. Ha nem tartják be az ígéreteiket, június 15-ére nagyszabású tiltakozást tervezünk, és elkezdjük az aláírásgyűjtést a sztrájk kirobbantására” – szögezte le Neagovici.