Fennmaradásáért küzd a Domo

Fennmaradásáért küzd a Domo

A kényszervégrehajtás ellen küzd az elektronikus termékeket árusító, Szarvadi Loránd üzletember által 1994-ben alapított Domo üzletlánc, amely ellen augusztus végén indult csődeljárás – számolt be az Economica.net gazdasági hírportál. 

Kőrössy Andrea

2015. október 08., 16:272015. október 08., 16:27

2015. október 08., 16:502015. október 08., 16:50

A kényszervégrehajtást a Domo üzleteiben júliusban több ellenőrzést is végző országos adóhatóság (ANAF) rendelte el szeptember elsején, a vállalat pedig fellebbezett a döntés ellen. A cég egyébként az online kereskedelem térhódításával magyarázza pénzügyi helyzetének fokozatos romlását, amely miatt augusztusban kérte a fizetésképtelenségi eljárás elindítását.

Több millió lejes elmaradást halmoztak fel

A bukaresti első kerületi bíróság által tárgyalt kényszervégrehajtási ügy iratcsomója szerint júliusban a Domo üzleteiben a Kovászna megyei adóhatóság végzett ellenőrzéseket, amelyek keretében a vállalat 2009 és 2015 közötti tevékenységét vizsgálták. Az ellenőrök megállapították, hogy a Domónak 5,4 millió lejt (1,9 millió eurót) kellene fizetnie a pénzügyi hatóságnak, ebből körülbelül 4,6 millió lej az említett időszakban le nem rótt általános forgalmi adó (áfa/TVA), több mint 506 ezer lej az ezután felgyűlt késlekedési kamat, 293 ezer lej pedig a késés miatt felszámolt bírság.

Az összeg kifizetése ellen óvást nyújtott be az üzletlánc, szeptember elsején azonban a brassói kényszervégrehajtási hatóság a Domo több ingóságát és ingatlanját is lefoglalta, ennek nyomán mintegy 4,3 millió lejt hajtottak be. A hatóság többek között a cég kézdivásárhelyi és egy Bákó megyei épületét, valamint egy târgoviştei villát és földterületeket foglalt le.

A vállalat a bukaresti bíróságon fellebbezett a döntés ellen, mert „törvénytelennek és megalapozatlannak” tartotta a kirótt pénzbírságot, az adóhatóság pedig szerintük részrehajlóan járt el. A Domo szerint ugyanakkor azért is indokolt lenne a kényszervégrehajtás felfüggesztése, mert az üzletláncot több beszállítója is átverte: egyes cégek például fiktív tranzakciókról kötöttek szerződést annak érdekében, hogy ne kelljen eleget tenniük adóügyi kötelezettségeiknek. Az érvelés szerint az elektronikai bolthálózat tényleges pénzügyi helyzetének megállapításakor nem szabad figyelmen kívül hagyni ezeket az eseteket.

Átszervezést terveznek

A Domo annak nyomán kérte saját maga ellen a csődeljárás elindítását, hogy erre több beszállító, köztük a Samsung is felszólította. Az ügyben a Kovászna megyei törvényszék hozott ítéletet, amely úgy döntött: mivel az üzletlánc célja az átszervezés, ezért csődeljárási biztos felügyelete alatt folytathatja tevékenységét. Alexandru Ştefanescu, a vállalkozás eladási menedzsere az Economica.net-nek elmondta: mivel még nincs pontos nyilvántartásuk a kintlevőségeikről, korai lenne arról beszélni, hogy hogyan képzelik el az átszervezést, illetve a cég jövőbeli tevékenységét.

A szakember ugyanakkor nem kívánt nyilatkozni az ANAF által elrendelt kényszervégrehajtásról. A hírportálnak azonban Sigmund Klein, a Domo részvényeseinek tanácsadója még augusztusban elmondta: a tervek szerint hat üzletet alakítanak át és brandelnek újra, az új elnevezés a Family Home Concept lesz, a cég pedig a bolt online változatát is elindítja – a familyhomeconcept.ro honlapot már július közepén bejegyezték.

Alig tizenkét boltjuk maradt

A Domo a 2000-es években volt a csúcson, amikor körülbelül 200 üzletet működtetett, és szorosan a piacvezető Altex nyomában járt. A vállalat 2009-ben kezdett mélyrepülésbe, amikor 14 év után először veszteséget jegyzett, amelynek értéke nettó 5,2 millió lej volt, üzleti forgalma pedig 726 millió lej, ami 17 százalékos visszaesést jelentett az egy évvel korábbi adatokhoz képest.

Később az üzletlánc egyre veszteségesebb lesz, 2013-ban a hiány elérte a 48,5 millió lejt. A Domo azzal magyarázza a visszaesést, hogy az online elektronikai boltokkal nem tudták felvenni a versenyt, emiatt egyre több üzletet kellett bezárniuk – idén áprilisban már csak tizenkét boltot működtettek és 36 személyt foglalkoztattak.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. március 28., csütörtök

Bővül a 2000 eurós minimálbért biztosító országok klubja, máshol csak álom az 1000 eurós szint

Április elsejétől Belgiumban havi 2029,88 euróra nő a minimálbér, és ezzel ötre nő azoknak az európai uniós országoknak a száma, ahol a havi bruttó minimálbér meghaladja a 2 000 eurót – írja az Euractiv.

Bővül a 2000 eurós minimálbért biztosító országok klubja, máshol csak álom az 1000 eurós szint
2024. március 28., csütörtök

Eltérnek a vélemények arról, csökkenni fog-e a villany- és gázszámlánk

Sürgősségi rendelettel törölte csütörtökön a kormány a 2022/22-es számú sürgősségi rendeletbe foglalt termelő-fogyasztói „napfényadót”, és módosított az energiaárak korlátozásának rendszerén.

Eltérnek a vélemények arról, csökkenni fog-e a villany- és gázszámlánk
2024. március 28., csütörtök

Marad a „sapka” az energiaárakon is, de módosításokra készül a kormány

A kormány fenntartja az energiaár-sapkákat, de módosít az árplafonokon a fogyasztók javára – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.

Marad a „sapka” az energiaárakon is, de módosításokra készül a kormány
2024. március 27., szerda

Megállj a kamatnak: a kisebb fogyasztási kölcsönök legtöbb kétszeresét fizettethetik vissza a hitelessel

Elfogadta a bukaresti parlament, hogy 25 ezer lejig terjedő fogyasztási kölcsön esetében legtöbb az összeg kétszeresét kérheti vissza ügyfelétől a hitelező. Eddig olyan esetek előfordultak, hogy a felvett összeg akár hatszorosát kellett visszafizetni.

Megállj a kamatnak: a kisebb fogyasztási kölcsönök legtöbb kétszeresét fizettethetik vissza a hitelessel
2024. március 27., szerda

Romániában és Bulgáriában a legalacsonyabb a munkaerőköltség európai uniós összevetésben

Az átlagos óránkénti munkaerőköltség tavaly az EU-ban 31,8 euró, az euróövezetben pedig 35,6 euró volt, míg 2022-ben az EU-ban 30,2 euró, az euróövezetben pedig 34 euró – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.

Romániában és Bulgáriában a legalacsonyabb a munkaerőköltség európai uniós összevetésben
2024. március 27., szerda

Katasztrófa következhet a kötelező biztosítás ársapkájának meghosszabbítása után a fuvarozók szerint

A Romániai Fuvarozók Szövetsége (COTAR) szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztása „senkinek sem segít”, de ami az árstop után következik, az „felér majd egy katasztrófával”.

Katasztrófa következhet a kötelező biztosítás ársapkájának meghosszabbítása után a fuvarozók szerint
2024. március 27., szerda

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás ársapkájának meghosszabbítását kéri a pénzügyminisztérium

A pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg június 30-áig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztását; az erről szóló tervezetet már közvitára bocsátották – jelentette be Marcel Boloş tárcavezető.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás ársapkájának meghosszabbítását kéri a pénzügyminisztérium
2024. március 26., kedd

Az orosz import leállt, de az orosz olaj „tisztára mosásáról” ismert Indiából jóval több üzemanyagot hoz be Románia

Bár Románia példásan betartja az orosz kőolajtermékek behozatalára vonatkozó EU-s előírást, az orosz kőolaj „tisztára mosásáról” közismert Indiából és Törökországból nagyságrendekkel nőtt a behozatal tavaly.

Az orosz import leállt, de az orosz olaj „tisztára mosásáról” ismert Indiából jóval több üzemanyagot hoz be Románia
2024. március 26., kedd

Bulgáriában is jobb, mint nálunk: romlott az életminőség és a társadalmi jólét Romániában

Románia 2022-höz képest egy helyet rontva a 44. volt 2023-ban az életminőség és a társadalmi jólét tekintetében a vizsgált 170 ország kedden közölt rangsorában.

Bulgáriában is jobb, mint nálunk: romlott az életminőség és a társadalmi jólét Romániában
2024. március 25., hétfő

Egyre nagyobb arányban kerülnek nők vezető pozícióba Romániában

A közalkalmazotti és a versenyszférában egyaránt látványosan, 34 százalékról 41 százalékra nőtt 2002 és 2021 között a nők aránya a romániai intézmények és vállalatok vezetőtestületeiben – derül ki a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia adataiból.

Egyre nagyobb arányban kerülnek nők vezető pozícióba Romániában