Az elképzelés szerint nem lehetne kilakoltatni az Első otthon hitelből vásárolt ingatlanból az adósságot felhalmozott klienseket, hanem abban az esetben, ha kényszervégrehajtásra kerül sor, az állam vásárolná meg a lakást, az ügyfél pedig bérlőként élne ott tovább, és jogosult lenne a visszavásárlásra. Daniel Zamfir azzal indokolta a jogszabálytervezetet, hogy az Első otthon keretében vásárolt ingatlanokat nem lehet „beváltani” a hitelcseretörvény alapján, azaz nem lehet odaadni a banknak az adósság eltörlése fejében. A képviselő így az új tervezettel az ebbe a kategóriába tartozó ügyfeleknek is védelmet biztosítana.

A lakásügynökségnek fizetne bért az ügyfél

A dokumentum előírja: a pénzintézet által küldött, a kényszervégrehajtásra vonatkozó felszólítás kézhez kapása után 15 napon kell jeleznie az eladósodott ügyfélnek, hogy bérlőként továbbra is az ingatlanban maradna. Ebben az esetben az országos adóhatóság (ANAF) – amely az állam által garantált ingatlanokat elárverezi – leállítja a kényszervégrehajtást, a lakást pedig eladja az Országos Lakásügynökségnek (ANL).

Az ügynökségnek kötelessége azon az áron megvásárolni a lakást, amennyi a hátramaradt, ki nem fizetett hitel értéke. A továbbiakban az ügyfél – a volt tulajdonos – öt évre szóló bérleti szerződést köt, a havi részletet pedig az ANL-nek fizeti, a bérleti díjat pedig évente a kormány határozattal szabja meg. Öt év elteltével a bérlő visszavásárolhatja az ingatlant a lakásügynökség által kifizetett, az infláció mértékével kiigazított áron.

Alacsony a rosszul teljesítő hitelek aránya

A hat éve elindított Első otthon program keretében az állam – amely a kölcsön felére vállal garanciát – összesen 39,5 millió lejt fektetett be a projektbe. Romániában az Első otthon programmal igénylik az ingatlanhitelek többségét. A rosszul fizető kliensek aránya ugyan alig 0,3 százalékos volt júniusban, de ez 0,1 százalékos emelkedést jelent a három hónappal ezelőtti statisztikához képest – közölte az Economica.net hírportál a programot lebonyolító garanciaalap adataira hivatkozva.

A kedvezményes hitelprogram rendkívül népszerű, az év elején az állam által elkülönített keret rendszerint néhány hónap alatt elfogy. A kormánynak idén már május 18-án 500 millió lejjel kellett növelnie a keretet, miután a megnövekedett kereslet miatt több pénzintézet is jelezte, hogy ebben az évben már nem tud több kedvezményes kölcsönt adni. Ennek nyomán új összegeket kapott az Alpha Bank, a Creditcoop, a Banca Românească, a Transilvania Bank, a Bancpost, a Leumi, a BCR, a BRD, a CEC, a Credit Agricole, a Garanti, az ING Bank, az Intesa Sanpaolo, a Marfin, az OTP Bank, a Piraeus Bank, a Raiffeisen Bank és az UniCredit Bank. Az Első otthon keretében 2009-től mostanáig közel 182 ezer hitelt garantált az állam több mint 3,5 milliárd euró, vagyis 15,6 milliárd lej értékben.