A parlamentnek másodszor kellett voksolnia az adótörvénykönyvről: a júniusban elfogadott első változatot, amely már jövőre öt százalékpontos áfacsökkentést írt elő, Klaus Johannis visszaküldte megfontolásra a törvényhozóknak. Az államfő – a jegybank és az ország külföldi hitelezőinek figyelmeztetése nyomán – óvatosabb költségvetési politikát kért.

Az alsóház egyetlen módosítással szavazta meg csütörtökön a dokumentumot: a képviselőház költségvetési bizottsága szerdán egy új előírást foglalt bele az adótörvénykönyvbe, miszerint a helyi önkormányzatok 2016-tól ötszáz százalékkal emelhetik az elhanyagolt épületekre és a megműveletlen földterületekre kivetett adót. Ezt Dan Manolescu pénzügyminisztériumi államtitkár kezdeményezte.

A múlt heti pártközi megállapodásnak megfelelően a törvény végső változata 2017-re halasztja az üzemanyagra kivetett 7 eurócentes jövedéki adó, illetve az ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó eltörlését, valamint az osztalékadó 16-ról 5 százalékra csökkentését, amit a gazdaság élénkítése érdekében terveznek. A kormány szerint így 2016-ban a román államháztartás hiánya nem fogja meghaladni a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékát.

A parlament mindkét háza nagy szavazattöbbséggel fogadta el az adótörvényt a kormányoldal és az ellenzék közötti előzetes megállapodás alapján. A konszenzussal a parlamenti pártok azt kívánták garantálni, hogy Románia adópolitikája ne változzon kormányzati ciklusonként. Az államfő másodszor nem tagadhatja meg a törvény kihirdetését. Mint ismeretes, az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra a kormány egy sürgősségi rendelettel már júniusban mérsékelt, 9 százalékos áfakulcsot vezetett be.

Az új adótörvénykönyvnek nem mindenki örül: a háromszéki vállalkozók azt kifogásolják, hogy az elfogadott változatban több vállalkozóbarát intézkedést elhalasztanak, és tulajdonképpen csak a lakosság szélesebb rétege számára látványos áfacsökkentést alkalmazzák. Mint rámutatnak: halasztották például a 16 százalékos osztalékadó eltörlését, illetve mérséklését, ráadásul az üzemanyagra kivetett 7 eurócentes illeték is hatályban marad, ami hátrányosan érinti a cégeket. Meglátásuk szerint ugyanakkor a négy százalékpontos adómérséklés nem vezet feltétlenül árcsökkenéshez.

Édler András, a Kovászna megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke úgy fogalmazott: csalódott, mivel szerinte a döntéshozók nem az ország érdekeit tartják szem előtt. Úgy vélte: az adótörvénykönyv eredeti formában hatékony eszköz lett volna a befektetések ösztönzésére, az újratárgyalt változat viszont erre már nem alkalmas, nem lesz gazdaságserkentő hatása.

Bagoly Miklós, az ASIMCOV háromszéki vállalkozói szövetség elnöke is úgy véli, az áfa csökkentése elsősorban nem a befektetőket érinti, hiszen ez a könyvelési elem csak a végső felhasználót terheli. A szakértő egyetért azzal, hogy az igazán vállalkozóbarát intézkedés az osztalékadó eltörlése lett volna, hiszen a cégek jelenleg befizetik a 16 százalékos profitadót, majd ha kiveszik a nyereséget, újabb 16 százalékot adóznak, ami tulajdonképpen kettős adóterhet ró rájuk.

Bagoly Miklós a társadalombiztosítási hozzájárulásokat is túl magasnak tartja, a cserébe kapott szolgáltatások minőségéhez és mennyiségéhez viszonyítva. „Az adótörvénykönyvről nem volt megfelelő közvita, hiányzik belőle a stratégiai tervezés, inkább a választásokra való felkészülés jegyében született” – összegzett a vállalkozói szövetség elnöke.