Zárva maradtak a bankok hétfőn, a tőkemozgás felett elrendelt ellenőrzés első napján a pénzügyi szakadék szélén álló Görögországban, míg a válság fertőzésének lehetőségétől megrémült pénz- és tőkepiacokon erős eladási hullám bontakozott ki.

Mindez amiatt történt, hogy a hét végén megszakadtak a tárgyalások az athéni kormány és a nemzetközi hitelezők között, az Európai Központi Bank (EKB) pedig fenntartotta ugyan a görög bankok likviditási támogatását, de a pénteki szinten befagyasztotta a vészhelyzeti likviditási mechanizmusából (ELA) igénybe vehető források keretösszegét.

Így Athénnak nem sok választása maradt, hogy megakadályozza a bankrendszer összeomlását. Az egyre nagyobb méreteket öltő betétmenekítés miatt a görög kormány elrendelte, hogy hétfőtől kezdve hat munkanapra tartsák zárva a bankokat és a tőzsdét. Emellett tőkekorlátozásokat vezettek be, így egyebek között 60 euróban limitálták a helyi kibocsátású bankkártyával naponta felvehető készpénz összegét, és megtiltották az átutalásokat külföldre. A külföldi bankkártyákra a korlátozás nem vonatkozik, azokkal tetszőleges mennyiségű készpénzt lehet felvenni, feltéve, hogy van elég euró a bankautomatában.

Az Európai Unió nagyhatalmainak vezetői hétfőn újfent azt hangoztatták, azt szeretnék, ha Görögország az eurózónában maradna, ezért készek a párbeszéd újraindítására a hitelezők és az athéni kormány között.

Francois Hollande francia államfő szerint még mindig megvan a megállapodás lehetősége, de ez már a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásról július 5-re kiírt görög népszavazás eredményétől függ. Angela Merkel szóvivője hétfőn jelezte, a német kancellár is kész további tárgyalásokra a görög kormányfővel az adósságválság megoldásáról.

Günther Oettinger energiaügyi uniós biztos hangsúlyozta, Görögország még mindig elfogadhatja az euróövezeti tagságának fenntartását biztosító javaslatokat, de a feltételek újratárgyalásáról szó sem lehet. Hozzátette, „nem jönne el a világvége\" akkor sem, ha Athén elutasítja a hitelezők kezdeményezéseit, és emiatt az ország az euróövezet elhagyására kényszerül.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke brüsszeli sajtótájékoztatóján kemény szavakkal bírálta Alekszisz Ciprasz kormányának politikáját, és azt mondta: kicsit elárulva érzi magát, amiért a görögök egyoldalúan megszakították a tárgyalásokat. Azt javasolta a görög választóknak: voksoljanak igennel a népszavazáson. Juncker szerint a görögökkel való tárgyalás során mindent megtettek, hogy valami egyezségre jussanak velük, ezzel szemben a görög fél „önző módon taktikázott, és populista játékot űz\".

„A görögök taktikázása a pókerjátékosok hozzáállásához hasonlít, csakhogy a tárgyalások az Eurogrouppal (az eurós pénzügyminiszterek tanácsa) nem hazug pókerezők játéka kellene, hogy legyen\" – idézte az MTI az EB elnökét, aki arra kérte a görögöket: „ne kövessenek el öngyilkosságot csak azért, mert félnek a haláltól\".

Miközben Juncker szerint a tárgyalások alapját képező, a görögöknek ajánlott csomagban szó sincs nyugdíjcsökkentésről, a Brüsszel által hétfőn nyilvánosságra hozott javaslatokból kiderül, hogy a hitelezők alaposan megreformálnák a görög nyugdíjrendszert. E téren idén a GDP 0,25-0,5, jövőre pedig 1 százalékát kellene lefaragni a kiadásokból, továbbá olyan intézkedéseket javasolnak, amelyek erőteljesen elrettentenek a korai nyugdíjba vonulástól, 2022-re pedig 67 évre emelnék az általános nyugdíjkorhatárt, vagy 62-re annak, aki 40 évig dolgozott.

Jobban büntetné a javaslat, ha valaki korábban megy nyugdíjba a lehetségesnél, emellett a kiegészítő nyugdíjpénztárak csak magánbefizetésekből működhetnének. A javaslat értelmében az államilag garantáltan fizetendő minimális nyugdíjakat 2021-ig a jelenlegi nominális értéken kellene befagyasztani. A dokumentum emellett 4-ről 6 százalékra emelné és a kiegészítő, magánnyugdíjra is kiterjesztené a nyugdíjasok egészségügy hozzájárulását.

A forgalmi adóztatás terén Athénnak évente a GDP 1 százalékának megfelelő bevételnövekedést kellene elérnie, több terméket és szolgáltatást átsorolnának a 23 százalékos áfakulcs hatálya alá, a kedvezményes 13 százalékos kulcs az alapvető élelmiszerekre, az energiára, a szállodákra és a vízre, a legalacsonyabb, 6 százalékos áfakulcs pedig a gyógyszereket könyveket, színházakat terhelné.

Meg kellene szüntetni sok kedvezményt, a többi között a görög szigetvilágban érvényes áfakönnyítést is, a viszonylag magas védelmi kiadásokat 400 millió euróval kellene megkurtítani, csökkentve a hadsereg létszámát és beszerzéseit. A társasági adó kulcsát a jelenlegi 26-ról 28 százalékra kellene emelni, ugyanakkor a már most is érvényben lévő, a 10 méteresnél nagyobb szabadidőhajókra vonatkozó jachtadó kulcsát 10-ről 13 százalékra kellene emelni, a beszedés hatékonyságát pedig javítani kell.