A lapunk által megszólaltatott Kovászna és Kolozs megyei illetékesek rámutattak: az elmúlt időszakban ugrásszerűen nőtt az igény a kisbabákat befogadó intézmények iránt, emiatt egyes városokban már a kezdeményezés előtt intézkedéseket tettek a bölcsődék számának növelése érdekében.

Sepsiszentgyörgyön például már ettől a tanévtől bővítette a hálózatot a helyi önkormányzat: míg tavaly a megyeszékhelyen csak egy bölcsőde működött, szeptembertől már három ilyen intézményt finanszíroznak, igény szerint pedig újabb csoportokat indítanak – közölte a Krónikával Sztakics Éva alpolgármester. A hivatal saját költségvetéséből működteti a bölcsődéket, és arra is lehetőség van, hogy bővítsék az erre szánt pénzkeretet, ezzel is segítve a szülőket, illetve ösztönözve a gyermekvállalást.

Sztakics Éva rámutatott: a városban az elmúlt egy év során gyarapodott az érdeklődés a bölcsődék iránt, mert a szülők megtapasztalták, hogy jó minőségű szolgáltatást kínálnak. A múlt félévben működő egyetlen ilyen jellegű intézményt egyébként ősszel átköltöztették egy európai uniós forrásokból felújított és berendezett műemlék épületbe, ennek nyomán a befogadóképességet is növelték, így már hatvan kisbabát tudnak fogadni.

Az önkormányzat emellett az Állomás és a Csíki lakónegyedben található óvodákban indított egy-egy csoportot, mert a várólistán már több tucat bölcsődéskorú csecsemő szerepelt. A tervek szerint a Csíki negyedben ebben az évben még egy csoportot indítanak a kisbabák számára, ha pedig igény lesz rá, a városközpontban is létesítenek ilyen intézményt. Ezzel egyébként az önkormányzat eleget is tesz a törvénytervezetben szereplő előírásnak, a 2011-es népszámlálási adatok szerint ugyanis körülbelül 55 ezren élnek Sepsiszentgyörgyön. Sztakics Éva azt is elmondta: a bölcsődék általában nincsenek tele, azaz nincs jelen egyszerre annyi csecsemő, ahányat beírattak, mert a kicsik gyakran megbetegszenek, vagy nagyszülők vigyáznak rájuk.

Nagyszerű kezdeményezésnek tartja a tervezetet Török Zoltán Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes is, aki szerint nagy segítséget jelentene a jogszabály. Török lapunknak konkrét példával is szemléltette, hogy mekkora szükség volna további csoportok indítására: Kolozsváron, a Györgyfalvi negyedben található óvodába tíz olyan gyermek jár, aki még nincs hároméves. „Az óvodai oktatás hároméves kor fölött kezdődik. Mi annyival tudtunk segíteni, hogy lehetővé tettük: a legalább a két és fél évet betöltött kicsiket be lehessen íratni az óvodába. De ha egy gyermek csak kétéves, egyszerűen nem hagyhatjuk jóvá, hogy óvodába járjon” – magyarázta a főtanfelügyelő-helyettes.

Mint kifejtette: a szülők részéről óriási az igény, emiatt éppen a héten tárgyaltak arról, hogy a tanfelügyelőség termeket biztosít a bölcsődék számára, de az már az önkormányzatok feladata, hogy alkalmazottakat keressenek, illetve a bérkeretet is nekik kell elkülöníteniük. Mint megtudtuk: vidéken is komoly gondot jelent a kisbabáknak szánt intézmények hiánya, de a városokban is kevés ilyen csoport működik. „Rengeteg szülő panaszkodik, hogy nincs hová vinnie, nincs kire hagynia a kisgyereket. Sajnos a helyek száma is korlátozott, 25–30 helyre hiába érkezik 50–60 kérés” – mutatott rá Török Zoltán.

A törvénytervezet szerint a bölcsődéket külön intézményként, de óvodák mellett is létre lehet hozni. A kiadásokat saját költségvetésből, uniós alapokból, de más forrásokból is lehet fedezni. A többségében független képviselők által kezdeményezett tervezet célja arra ösztönözni a kismamákat, hogy hamarabb visszamenjenek dolgozni. Az Eurostat felmérése szerint 2014-ben a háromévesnél kisebb gyermekeknek csak 3 százalékát vitték bölcsődébe, ez uniós szinten a leggyengébb arány.