A végleges végzésnek a romániai bíróságok portálján közzétett kivonata szerint a bíróság helybenhagyta a prefektus és a városi ügyészség keresetét az önkormányzat ellen, és ezzel megerősítette a nyomozás elindítását a háborús bűnösök kultuszának a terjesztése miatt.

Bokor Tibor kézdivásárhelyi polgármester az MTI-nek adott nyilatkozatában értetlenségének adott hangot a bírósági végzés miatt. Megjegyezte: ez csupán a feszültségkeltést szolgálja, hiszen az önkormányzat visszavonta a Wass Albert utcanévről szóló vitatott határozatát. A polgármester hozzátette: éppen a határozat visszavonása miatt tekintette a rendőrség okafogyottnak az ügyet, és szüntette meg a korábban elindított nyomozást.

Mint arról beszámoltunk, Kézdivásárhely önkormányzata 2015 novemberében egyhangúlag megszavazta, hogy egy addig névtelen utcát Wass Albert íróról és költőről nevezzenek el, 2016 februárjában azonban a prefektus keresete alapján visszavonta a határozatot. A névadást a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi szervezete javasolta, mely egy – a főügyészségnek tulajdonított, de később hamisnak bizonyult – dokumentummal igazolta, hogy Wass Albert nem minősül háborús bűnösnek. Az utcanévadás, majd a név visszavonásának a folyamata párhuzamosan zajlott a HVIM két kézdivásárhelyi vezetője, Beke István és Szőcs Zoltán ellen felhozott terroristavád kivizsgálásával.

Wass Albertet 1946-ban háborús bűnök elkövetése címén távollétében – egy vitatott ítéletben – halálra ítélte egy kolozsvári népbíróság. Azzal vádolták a korabeli román hatóságok, hogy 1940-ben, a magyar hadsereg Észak-Erdélybe történő bevonulásakor parancsot adott több ember kivégzésére. A háborús bűnösök kultuszát tiltó, 2002-ben elfogadott romániai jogszabály értelmében három erdélyi településen eltávolították talapzatáról az író köztéri szobrát.

A 18 ezer lakosú Kovászna megyei város lakosságának 91 százaléka vallotta magát magyarnak a legutóbbi népszámláláson, a 19 tagú önkormányzati testületben ketten szereztek mandátumot egy román párt színeiben.