Albert Zoltán, a Székelyföld Desztináció Menedzsment Klaszter elnöke levélben fordult Anca Pavel-Nedea elnökhöz, melyben felajánlotta: szívesen kijavítják a magyar nyelvű anyagokat, hiszen a hibás fordítások rontják az ország megítélését a magyar piacon. A levélben azzal érvelnek, hogy az elnök asszony a legutóbbi, Nagyszebenben tartott szakmai találkozón elismerte: az ország soknemzetiségű volta előny a turizmusnak.

Albert Zoltán lapunknak elmondta, évekkel ezelőtt már volt rá precedens, hogy a középrégiós turisztikai egyesületnek fordítottak magyarra népsze­rű­sí­tő­anyagokat. A klaszter elnöke rossz példaként egy 35 oldalas magyar nyelvű kiadványt említett, amelyben Erdélyt mindössze négy oldalon mutatják be, a Székelyföldet pedig meg sem említik. Ráadásul az anyag tele van helyesírási hibákkal, magyartalan megfogalmazásokkal, tükörfordításokkal. „Az oldalak, melyeket most a kezedbe veszel a rendelkezésedre teszik az eredeti hagyományok és a helyek rendszerezett adatait, valamint a románok létezését, a kulturális és történelmi szerkezet szerint, mely lehetségessé tette...” – ilyen és ehhez hasonló mondatok szerepelnek a kiadványban.

Albert Zoltán hangsúlyozta, a székelyföldieknek előnyt kell kovácsolniuk abból, hogy jobb hozzáférésük van a magyar piachoz, ráadásul úgy vélte, a kétnyelvűség is kiaknázható. Példaként említette, hogy amikor a Székelyföldre szerveznek Magyarországról autóbuszos kirándulásokat, minden esetben beiktatnak egy pihenőt Nagyszebenben, Gyulafehérváron vagy Segesváron, tehát ezeknek a városoknak az idegenforgalma is profitálhat a kapcsolatból. Ugyanakkor a Moldvába, a kolostorokhoz szervezett kirándulások során a nyugat-európai turisták a Székelyföldön pihenhetnek meg, tette hozzá. Elmondta, egy másik vetülete a román–magyar idegenforgalmi kapcsolatnak, hogy sok székely vállalkozónak van kis vendégháza a Duna-deltában, magyar turistákat visznek oda, sőt többnyire székely idegenvezető segíti a csoportokat, aki románul és magyarul is beszél.