A 120 oldalas dokumentumban, a magyar közösségnek szentelt ötoldalas fejezetben felidézik, hogy a Székelyföldnek autonómiát követelő tüntetőket, a kétnyelvű utcanévtáblák kifüggesztőit és a magyar közösségi jelképek kitűzőit is bírságokkal sújtották, a magyar nyelvhasználatot korlátozó törvénytervezetek kerültek a parlament elé, Klaus Iohannis államfő pedig olyan kijelentéséért fosztotta meg Tőkés László EP-képviselőt állami érdemrendjétől, amely a véleményszabadság keretei közé illeszkedik.

A jelentés magyar közösséggel foglalkozó fejezete – melyet az MTI ismertetett – arra is kitér, hogy a kolozsvári városvezetőség egy Autonómiát Erdélynek feliratú hirdetőtáblát tiltott be, Nagyváradon pedig a székely zászló magántulajdonú épületekre történt kitűzését is törvénytelennek nyilvánították. Az ActiveWatch szerint ezen esetek közös jellemzője, hogy a román hatóságok az – országot egységes és oszthatatlan nemzetállamként meghatározó – alkotmányra hivatkozva próbálják a magyar közösséget megfélemlíteni, szólásszabadságát korlátozni.

A román médiafigyelő szervezet szerint a magyar közösség nyelvi jogokra és területi autonómiára irányuló politikai célkitűzéseit az állam és a sajtó egy része is megbélyegzi, és ezzel megakadályozza, hogy azokról közvita bontakozzon ki. A román törvényeket sok ízben rosszhiszeműen alkalmazzák a hatóságok, amivel a magyar jelképek használatát még a magánszférában is korlátozzák, olvasható a jelentésben.

Az ActiveWatch a hatóságoknak azt javasolja, hogy kezdjenek valós párbeszédet a magyar közösséggel minden őt érintő kérdésről a közös megoldások kidolgozása, az etnikai feszültségek megelőzése érdekében. A szervezet ugyanakkor a sajtót arra figyelmezteti: ellenőrizzenek le minden, a magyar közösséggel kapcsolatos információt, akkor is ha „hivatalos” forrásból származnak, és magyar ügyekben mindig kérjék ki a közösség egy képviselőjének álláspontját is.

A szervezet jelentése szerint egyébként a romániai szólásszabadságot számos egyéb jelenség is csorbítja. A dokumentum szerzői úgy látják, a romániai sajtót a tulajdonosi szféra korrupt finanszírozási mechanizmusok révén jelentős mértékben kiszolgáltatta a politikának, amely így a médiát propagandaeszközként használja, és befolyásolni tudja a közbeszédet.

A Riporterek Határok Nélkül szervezet nemzetközi összehasonlításban a sajtószabadság tekintetében Romániát idén a 49. helyre rangsorolta, ami három hellyel való előrelépést jelent a rangsorban a korábbi évi eredményhez képest.