Stoltenberg szerint szolidaritásra van szükség, mivel Oroszország egyre agresszívabb, megpróbálja megfélemlíteni szomszédait, és erőszakkal próbálja módosítani a határokat. A főtitkár egyúttal méltatta, hogy Románia úgy döntött: 2017-ig a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékára növeli a védelmi kiadásokat, és dicsérte az országot, amiért sikerült leszorítania a költségvetési hiányt, felelős fiskális politikát folytatott, és sikerült gazdasági növekedést elérnie.

Stoltenberg kijelentette: a NATO jelenleg egyetlen tagállamát sem látja fenyegetve, de leszögezte: a szövetség alapszerződésének 5. cikkelyében rögzített kölcsönös védelem mind a szárazföldi, mind a vízi, mind a légi beavatkozásokra kiterjed.

A megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón Johannis leszögezte: a NATO politikája arra irányul, hogy megszilárdítsa az euroatlanti térség biztonságát, ugyanakkor a szövetség nem akar sem konfrontációt, sem fegyverkezési versenyt senkivel. „Továbbra is abban bízunk, hogy minden felelős politikus megérti: egyetlen államnak sem érdeke, hogy egy olyan konfliktus elmélyülésén dolgozzon, amelyet sem gazdaságilag, sem katonailag nem nyerhet meg” – tette hozzá az államfő.

Johannis megerősítette: ahogy azt az ország védelmi stratégiájában is rögzítették, Románia nem csupán kedvezményezettje kíván lenni a szövetség által szavatolt biztonságnak, de maga is aktívan részt kíván venni a biztonság szavatolásában.

Mint kifejtette, eszmecserét folytattak a keleti szomszédság helyzetéről is, ahol – mint fogalmazott – romlott a helyzet. Emellett kitértek az észak-afrikai terrortámadásokra és az ottani humanitárius válságra is. Leszögezte: Románia eltökélt abban, hogy a NATO többi tagállamával együtt részt vegyen a közös akciókban.

Az államfő elmondta: az olt megyei Deveselun kiépítés alatt álló rakétavédelmi rendszer év végéig, a NATO délkeleti haderejének műveleti parancsnoksága pedig 2016-tól lép működésbe.

A NATO-főtitkár a délelőtt folyamán Mircea Duşa védelmi miniszterrel, Gabriel Oprea ideiglenes miniszterelnökkel és Bogdan Aurescu külügyminiszterrel is találkozott, délután pedig az államfő és Mircea Duşa társaságában a Bukarestben kialakítandó NATO-vezénylési központ helyszínére is ellátogatott.

A központban Stoltenberg leszögezte: az nem katonai támaszpont, az ott tevékenykedő szakértők a különböző gyakorlatok megtervezésében vesznek majd részt. Emlékeztetett: a hidegháború óta a NATO a legnagyobb véderőnövelést hajtja végre, amelynek keretében mintegy 40 ezer fősre növelte a gyorsreagálású erők létszámát, emellett a keleti tagállamokban vezénylési központokat hoznak létre.

Duşa a NATO-főtitkárral folytatott találkozón elmondta: Románia fokozza részvételét a szövetség gyors reagálású egységében, és folytatja a vezénylési központ kialakítását célzó munkálatokat. Egyben a védelmi tárca költségvetésének növelését szorgalmazta.