Miközben a balkáni és európai országokban hetek óta napirenden szerepel a menekültáradat ügye, Románia jelenlegi és volt közméltóságai csak most kezdik kifejteni álláspontjukat a témában, és rögtön éles nézetkülönbség alakult ki közöttük.

Victor Ponta kormányfő szerdán közölte, a nemzetbiztonsági ügyekben illetékes Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) fog dönteni a Románia által befogadandó bevándorlók számáról. Noha Leonard Orban államelnöki tanácsadó egy nappal korábban arról beszélt, hogy Románia novembertől fogadja az önként vállalt uniós kvótarendszer szerint elosztott első menekülteket, a miniszterelnök szerint nem rögzítették a migránsok érkezésének időpontját. Ponta azt sem árulta el, mikorra hívják össze a témában a CSAT ülését, hozzátette azonban, hogy a határőrség „foganatosította a megfelelő lépéseket” a Szerbiával közös határon.

Hajszam üzenete: készüljetek!

Meghökkentő jóslatba bocsátkozott a román újságírók elrablásával összefüggésben terrorizmus vádjával elítélt, büntetését Romániában letöltő Omar Hajszam. A börtönből posztolt Facebook-bejegyzésében a szír üzletember arra figyelmeztet, hogy Leonard Orban bejelentésével ellentétben a következő időszakban naponta háromezer szíriai, libanoni és iraki menekült fog Romániába érkezni, számuk pedig fél év múltva eléri a félmilliót. „Nekik szállást, ételt, egészségügyi és szociális ellátást, emberhez méltó körülményeket kell biztosítani. Sokukat nem lehet majd visszatoloncolni a hazájukba, de Nyugat-Európába se mehetnek, emiatt Romániának fel kell készülnie a hosszú távú befogadásukra.”

A kormányfő egyúttal aberrációnak nevezte azokat a nyilatkozatokat, miszerint Romániának le kellene zárnia a határait, és nem kellene menekülteket befogadnia. „Komolyan. De amikor a románok Európába vándoroltak, az tetszett. Romániában kicsi a terrortámadások kockázata, az pedig aberráció, hogy ne építsünk mecsetet Bukarestben vagy ne fogadjunk muzulmánokat, mert terroristák lennének” – fogalmazott Ponta.

A miniszterelnök Traian Băsescu kijelentéseire reagált, miszerint Romániának el kell utasítania a migránsok átvételét más uniós országoktól, mert nem lesz képes integrálni őket, ahogy a „romákat sem tudta integrálni annyi évtizeden keresztül”. A volt államfő a B1 hírtelevíziónak kedden este adott nyilatkozatában leszögezte: semmi sem kötelezi Romániát bevándorlók befogadására, azt pedig, hogy csak két évig kell gondoskodnia róluk, az Európai Unió „szép hazugságának” nevezte.

Arra figyelmeztetett: a menedékkérők befogadása nem pusztán elszállásolásukat jelenti, mert várhatóan „népes családjukat” is maguk után hozzák, biztosítani kell kulturális jogaikat, mecseteket kell építeni számukra és anyanyelvű iskolákat. Băsescu szerint nem szabad, hogy Románia ezt önként magára vállalja, mert nem Románia az, amely a bevándorlókat Európába vonzza.

Úgy vélte: a menekültválsággal Európa saját meggondolatlanságának árát fizeti meg. Mint kifejtette: egyes európai államok siettek katonailag is hozzájárulni az észak-afrikai diktatúrák megdöntéséhez, és nem mérték fel, hogy azok alternatívája a káosz. „Akik az európai demokráciát akarták olyan országokba áthelyezni, mint Líbia, vagy Egyiptom, azoknak most a következményekért is vállalniuk kell a felelősséget” – idézte az MTI a volt elnököt.

Leonard Orban elnöki tanácsadó kedden jelentette be: Románia novembertől fogadja az önként vállalt uniós kvótarendszer szerint elosztott első menekülteket. Románia Olaszországtól és Görögországtól venne át 1705 menedékkérőt, az unión kívüli menekülttáborokból további 80 rászorulót hajlandó befogadni.

Orbán egyébiránt úgy vélekedett, az országot teljesen felkészületlenül érné egy menekülthullám. „A döntéshozó szervekben még részben sem tudatosultak egy bevándorlási hullám következményei. Éppen ezért azt kértük, hogy csak novemberben érkezzenek az első menedékkérők, hogy addig a hatóságok felkészülhessenek” – közölte Klaus Johannis államfő tanácsosa.

Bogdan Aurescu külügyminiszter szerdán úgy vélekedett: nem elegendő kvóták alapján szétosztani a menedékkérőket, mit ahogy az egyoldalú, más európai államokkal összehangolatlan megoldások sem lehetnek szerinte hosszú életűek. A problémát szerinte a „forrásnál” is kezelni kell, az Európai Unió déli szomszédságában, ahol megfelelő választ kell adni a terrorizmus megfékezése, az instabilitással szembesülő államok megerősítése érdekében.