Székelyhon.ro
2014. október 25., szombat; Ma Blanka, Bianka napja van
Rss Facebook oldal Twitter oldal Iwiw oldal Google +1 oldal

Székely házicsoki ipari mennyiségben

2005. 05. 19., csütörtök
Édességgyár a Hargita tövében


Az édességek helyi piacán az utóbbi években jelentős helyet vívott ki magának a házicsoki. Tavaly ilyenkor Színek, ízek, napocskák, tehenek című írásunkban „leltároztuk” fel az udvarhelyi üzletekben kapható házicsokifajták tulajdonságait, s már akkor tudtuk, hogy nem is olyan messze tőlünk, Gyergyóremetén készül a környék legversenyképesebb házicsokija. De mitől „házi”, ha ipari mennyiségben termelik? Az End-Ibo „házicsokigyárat” látogattuk meg tegnap, s rájöhettünk még egyszer, hogy itteni vidéki vállalkozók is kellő hozzáértéssel olyan terméket tudnak piacra dobni és ott tartani, amit minden gyerek és felnőtt szeret.


Gyergyóditrót elhagyva megszokott székelyföldi út vezet Remetére, ahol útbaigazítónk a tejporgyár felé irányít. Mint ismeretes, több évtizede ebben az egységben készítik az ország egyik legjobb minőségű tejporát, kismamák biztos többet tudnának mondani róla. Ebből a „messze földön híres” tejporból egy utcahosszal lennebb készül az End-Ibo házicsoki is.

A 37 éves Laczkó Endre és neje, Ibolya 2000-ben fogtak neki a házicsoki-készítésnek, addig kereskedelemmel foglalkoztak. Könnyen kitalálható, hogy a „márkanév” keresztneveikből jön: a kereskedelem, az eladás a férj dolga, a csoki előállítása, íze, állaga viszont a feleség munkája. Mindkettejük szülei a gyergyóremetei tejporgyárban dolgoztak, ahol a tejporból fagyit és házicsokit is készítettek – a gyerekek tőlük örökölték az élelmiszeripar iránti vonzódást. Egyébként 1990 előtt Hargita megyében csak a gyergyóremetei tejporgyárban állítottak elő házicsokit.


Holland kakaó, keresztúri dióbél

A házicsoki attól házi, hogy otthon is el lehet készíteni kakaóból, tejporból, cukorból és margarinból. „Gyakorlatilag ugyanebből készítjük itt is, csak nagy mennyiségben. Annyi a különbség, hogy a legjobb alapanyagokat használjuk, ami az országban kapható” – mondja mosolyogva Endre. A remetei tejporgyárban azonban nem mindig van akkora tejporkészlet (főleg télen, amikor kevesebb a tej), hogy mindig onnan vásároljanak nyersanyagot a házicsokinak, ilyenkor magyarországi vagy szlovákiai tejport használnak. A cukrot bukaresti nagybeszállítóktól szerzik be, a masszába hollandiai kakaó kerül, a növényi zsír osztrák vagy malajziai – ha úgy vesszük, ez már globalizáció, hogy a székelyföldi házicsokiba ilyen messziről kerülnek bele az alapanyagok. A töltött csokikba mogyoró, kókuszreszelék vagy dióbél kerül – a dióbelet egyébként székelykeresztúri cégtől vásárolják, tehát a házicsokiba kerülő dió itteni fákon terem. A recepteket az elmúlt években dolgozták ki, ezeken sokat kellett alakítani, hogy a termék hosszabb időre is megőrizze minőségét: ne legyen kemény, száradt, íze és állaga legyen jó másfél vagy két hónap után is. A jótállási idő így negyvenöt nap, de ha megfelelően szállítják és tárolják, tovább is eltart, nem penészedik meg.


„A gyereket nehéz becsapni a reklámmal”

Kezdetben egyetlen helyiségben folyt a termelés és a raktározás is, abban az időben még kézzel csomagolták nejlonba a terméket, mellette írták a számlát, de fokozatosan fejlődtek, ma már 29 alkalmazottal dolgoznak, s az épület méretei is megtöbbszöröződtek. Jelenleg nyolc megyében (főleg Erdélyben) lehet remetei házicsokit kapni, a legtöbb End-Ibót Kolozsváron vásárolják. Ami az eladást, forgalmazást illeti, Laczkó Endre szerint két dolognak köszönhető, hogy termékük alig pár év alatt ismert lett, anélkül hogy reklámozták volna: egyrészt régi kapcsolatainak különböző kereskedőkkel, másrészt a házicsoki minőségének. „Egy felnőttet a reklámmal be lehet csapni, de a gyereket nehéz: ha egyszer egy csomagból kibontották, megette, s ízlett neki, akkor legközelebb is azt a csomagot választja az üzletben vagy a cukrászdában” – mondja a tulajdonos, aki ugyanakkor úgy véli, hogy nemcsak a gyerekek ízlését kell eltalálni, hanem mindenkiét, mert tudomásuk szerint az idősebb emberek is szívesen esznek házicsokit. De ma már az árak olyanok, hogy ha az ember otthon készíti el a házicsokit, drágábban jön ki vele, mintha boltban veszi – a remetei csokigyárban ezért is gyártanak ún. kimérős házicsokit, amit nem csomagolnak. A legnagyobb öröm a termelőnek az, ha újabb megyében kezdik forgalmazni termékét, és viszszajelzést kap, hogy ilyen finom termék nem jelent meg az utóbbi években… A forgalmazóktól mindig jön visszajelzés, ennek fügvényében is alakítják a gyártott mennyiséget, illetve a házicsokik méretét, ízesítését. Eszerint többféle, fehér- és barnacsoki létezik, főleg simán, de nápolyszeletek között lévő töltött csoki is van. Terveik között az is szerepel, hogy jövőre még egy részleget elindítanak, ahol puszedlit fognak gyártani.


Egy tonna házicsoki egy nap alatt

A házicsokigyártás folyamata egyszerű: a nyersanyagraktárból nagyobb edényekbe adagolják a tejport, a cukrot és a kakaót, itt összekeverik, ízesítik, majd 50x38 centiméteres táblákba öntik. Ezeket minimum 24 órát állni hagyják, a csoki ezalatt megkeményedik. Másnap kezdődik a táblák felvágása és csomagolása. Egy ilyen tábla felvágásával 30 darab 100 grammos, téglatest alakú csoki készül, ezeket szerkezet a csomagológépbe tolja, amelynek végén szalagon jön ki a polipropilén fóliába csomagolt késztermék. De ha csak 40 grammos kiscsokikat vágnak, akkor nyolcvan darab lesz egy táblából. Egyébként a fehércsoki ugyanolyan masszából készül, mint a barna, csak nem kevernek hozzá kakaót, ugyanakkor rummal vagy vaníliával ízesítik. Laczkó Endre elmondta, hogy öt évvel ezelőtt, az indulásnál napi száz kilogramm házicsokit állítottak elő, a termelés úgy nőtt meg, hogy ma már – ha teljes kapacitással dolgoznak – nyolcszáz kilogramm vagy akár egy tonna terméket is elő tudnak állítani. Ami a tisztaságot illeti, az élelmiszeriparra jellemző nagyon szigorú előírásoknak a házicsokigyár is igyekszik eleget tenni: jól felszerelt öltözők, zuhanyzók vannak, padlócsempe, a látogatáskor nekünk is fehér köpenyt kellett magunkra vennünk, úgy járkáltunk a félméteres, barna és fehér csokitáblák, nápolyilapok, tejporos zsákok között. Ide tartozik az is, hogy Gyergyóremete nemrég a megye legtisztább faluja versenyben a harmadik helyezést érte el – ez a falun észre is vehető, hisz sehol nem látni eldobott szemetet. Házicsoki-csomagolóanyagot sem...

Katona Zoltán


IDŐJÁRÁS

  • Csíkszereda

    MOST
    többnyire borús
    3 °C
    Szombat
    Helyenként felhős
    MIN:
    -4 C°
    MAX:
    2 C°
    Vasárnap
    Helyenként felhős
    MIN:
    -3 C°
    MAX:
    8 C°
    Hétfő
    Derült
    MIN:
    -3 C°
    MAX:
    11 C°
  • Székelyudvarhely

    MOST
    Derült
    8 C°
    Szombat
    Helyenként felhős
    MIN:
    -1 C°
    MAX:
    10 C°
    Vasárnap
    Helyenként felhős
    MIN:
    -2 C°
    MAX:
    11 C°
    Hétfő
    Derült
    MIN:
    -2 C°
    MAX:
    13 C°
  • Marosvásárhely

    MOST
    enyhe
    9 °C
    Szombat
    Derült
    MIN:
    -1 C°
    MAX:
    12 C°
    Vasárnap
    Helyenként felhős
    MIN:
    -1 C°
    MAX:
    11 C°
    Hétfő
    Derült
    MIN:
    -2 C°
    MAX:
    13 C°
  • Gyergyószentmiklós

    MOST
    többnyire borús
    3 °C
    Szombat
    Helyenként felhős
    MIN:
    -4 C°
    MAX:
    10 C°
    Vasárnap
    Derült
    MIN:
    -3 C°
    MAX:
    8 C°
    Hétfő
    Derült
    MIN:
    -3 C°
    MAX:
    9 C°
  • Sepsiszentgyörgy

    MOST
    Borús
    3 °C
    Szombat
    Helyenként felhős
    MIN:
    -2 C°
    MAX:
    4 C°
    Vasárnap
    Helyenként felhős
    MIN:
    -3 C°
    MAX:
    8 C°
    Hétfő
    Derült
    MIN:
    -3 C°
    MAX:
    10 C°

VALUTAÁRFOLYAM

1 EUR 4.4209 RON
1 USD 3.4967 RON
1 GBP 5.6049 RON
100 HUF 1.4325 RON
1 XAU 138.3992 RON
Küldje be programajánlóját!