Az iskolai vallási nevelés igénylésére pénteken jár le a határidő. Szerdáig a megyebeli iskolás gyermekek 79 százaléka számára kérvényezték szüleik a vallásórák folytatását.

Március 6-ig tehetik le az iskolákban a szülők a kérvényeket, ha azt akarják, hogy gyermekük továbbra is részesüljön vallási oktatásban, nevelésben. Mint ismeretes, az alkotmánybíróság korábban az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította a tanügyi törvény azon előírását, amely a hittanórákon való részvétel alóli felmentést szabályozta. Ennek következményeként ezután nem akkor kell kérvényt benyújtani az iskolákhoz, ha a szülő nem akarja gyermekét hittanórára járatni, hanem abban az esetben, ha igényli gyermeke számára az iskolai vallásos nevelést. Az alkotmánybíróság döntése értelmében módosítani kell a tanügyi törvényt, azonban még mielőtt a parlament elkészítette volna javaslatát a módosításra, az oktatási tárca már elrendelte, hogy gyűjtsék össze az iskolák a szülők igényléseit a vallásoktatásra vonatkozóan. Amint azt Bogos Mária, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség római katolikus és protestáns vallásoktatásért felelős munkatársa korábban pontosította, a vallásoktatás előkészítő osztálytól tizenkettedik osztályig továbbra is a törzsanyag része marad, de a szülőknek jelezniük kell, ha szeretnék, hogy gyermekük részt vegyen ezeken az órákon. A most benyújtott szülői igénylések a jelenlegi tanévre érvényesek – közölte érdeklődésünkre a szaktanfelügyelő.

Az iskolákban egy számítógépes programba vezetik be a szülők által a vallásórákért letett kérvényeket, így a tanfelügyelőségen követni tudják az igénylések alakulását. Bogos Mária csütörtökön közölte, szerdáig Hargita megyében a diákok 79 százaléka számára kérték szüleik, illetve gyámjaik a hittanórák biztosítását. Eszerint a mintegy negyvenezer megyebeli diák közül több mint 32 ezer tanuló számára igényelték eddig a szülők a hittanórákat – részletezte a szaktanfelügyelő. Kifejtette, tapasztalataik szerint például egy városi iskolában osztályonként egy-két olyan gyermek van, akik szülei nem fogják kérni a hittanórákat, és több esetben ezen gyermekek családja olyan vallást gyakorol, amely nem szerepel a Romániában elismert 18 vallás között.

Bogos Mária elmondta, az eddigi igénylések alapján már az is kijelenthető, hogy a meghatározatlan időre alkalmazott vallástanárok Hargita megyében nem fogják elveszíteni az állásukat. Az alkotmánybírósági döntés nyomán ugyanis az az aggály is felmerült, hogy ha nem kérvényezi minden, eddig vallásórára járt gyermek szülője a további hitoktatást, akkor állás nélkül maradhatnak pedagógusok. Az egyes tanárok óraszámai viszont esetenként csökkenhetnek – tette hozzá a szaktanfelügyelő. Megtudtuk, Hargita megyében római katolikus vallásoktató számára 52 állás van jóváhagyva ebben a tanévben, az ortodox vallásoktatók számára pedig 17.

A szülők túlnyomó többsége római katolikus vallásoktatást igényelt gyermeke számára. Aurora Parfeni főtanfelügyelő-helyettes egy korábbi összesítést boncolgatva rámutatott, 30.138 letett kérés közül 20.325-ben kértek római katolikus hittanórát, 4523 szülő igényelt ortodox vallásórát, 3245 szülő református vallási oktatást és 1888 szülő unitárius vallási nevelést gyermeke számára. Kisebb, néhány tízes nagyságrendben előfordulnak ugyanakkor olyan kérvények is, amelyekben Jehova tanúi, pünkösdista, baptista, görög katolikus vagy adventista vallási nevelést kértek a szülők gyermekeiknek.

Hogy a vallásoktatást újra kell-e igényelni következő tanév kezdetén, még nem tudni, a várt törvénymódosítás kell tartalmazza az erre vonatkozó információkat.