Felértékelődni látszik a népzene és néptánc Székelykeresztúron, illetve környékén, ahol folyamatosan zajlik az utánpótlás-nevelés, és a Pipacsok igencsak kiveszi részét a város kulturális életéből. László Csabával, az együttes vezetőjével e pozitív jelenségekről és a Pipacsok programjairól, a frissen lezajlott és a tervezett előadásokról beszélgettünk.
2014. október 23., 13:312014. október 23., 13:31
2014. október 23., 13:322014. október 23., 13:32
A székelykeresztúri Pipacsok Néptáncegyüttes a közelmúltban nyolcnapos turnén vett részt, Magyarországon összesen tizenegy helyszínen tartottak előadásokat.
„A június 27-ei székelykeresztúri bemutató után, amely egy nappal a szarajevói merénylet 100. évfordulója előtt volt, idehaza Felsősófalván, Oroszhegyben, Bogdándon (Szatmár megye) adtuk elő a Katonákat. Magyarországi turnénk tulajdonképpen annak köszönhető, hogy volt egy nyertes pályázatunk, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma jóvoltából nyertünk, ahhoz partnert kerestünk, s jól jött, hogy a Földművelésügyi Minisztérium felkért, vegyünk részt olyan koszorúzásokon és megemlékezéseken, amelyeket ők szerveznek, s ahol jelen van a miniszter és más állami tisztségviselők. Mivel ez a mű kiválóan alkalmas a háború borzalmainak az emberi lelkekben a népdal és népzene által tükrözhető és felmutatható ábrázolására, szívesen vállaltuk a kihívást. Kiváló lehetőség volt a csapatépítésre. Főként a fiatalabb, a friss nevelésű tagokat vittük magunkkal, akik középiskolás diákok vagy egyetemi hallgatók, hiszen ők könnyebben mozgósíthatók, nem köti őket a család és a munkahely. Tiszaszentimrén volt a bázisunk, onnan jártunk a különböző településekre – többek között Debrecenbe, Tiszafüredre, Kunszentmiklósra és Budapestre –, de olyan nap is volt, amikor két előadást tartottunk, illetve beiktattunk egy pihenőnapot is” – mondta László Csaba koreográfus.
– Mit mutat be közelebbről a Pipacsok?
– Karácsony környékére, feltételezhetően még az új év előtt elkészül a következő projekt, amely Csokonai Vitéz Mihály 1798-as keltezésű, Dorottya, vagyis a dámák diadalma a fársángon című „örökérvényű epopoea comicájának” színrevitele lesz – az ének, a zene és a tánc eszközeivel, de oly módon, mintha a költő nem Somogyban, hanem Székelykeresztúron vendégeskedve részesült volna az ihlető élményekben, tehát „hazahozzuk” a Dorottyát. Ez előtt is lesznek még megmozdulásaink, hiszen nyertes és esélyes pályázataink vannak egy kétnapos fesztiválra, amelyet november végén szeretnénk megtartani Keresztúron. Olyan együtteseket látnánk vendégül, amelyek a Pipacsokhoz hasonlóan az első világháború eseményeit a néptánc és a népzene eszközeivel dolgozták fel. Ilyen előadása van a Maros Művészegyüttesnek, az ajkai APTE Táncegyletnek, a Nagyvárad Táncegyüttes zenekarának, illetve a segesvári Kikerics Néptáncegyüttesnek.
– Feltételezhető, hogy az utánpótlás-nevelésére is gondolnak. Folyamatos képzés zajlik az együttes háza táján…
– Az elmúlt évtizedek során kialakultak a táncosképzés formái. Mi már óvodás kortól kezdődően végezzük a tánctanítást. Székelykeresztúron három csoportot oktatunk, Rugonfalván egyet. Igencsak felértékelődött a népzene, erős a hangszeres oktatás iránti igény. Számunkra is örvendetes az Udvarhely Néptáncműhely által meghirdetett képzés, melynek során oktató tanárok jönnek Keresztúrra. Segítjük mi is a munkájukat, amiben lehet.
Székelykeresztúron lép fel a Nagyvárad Táncegyüttes
Pénteken délelőtt 10, majd délután 2 órától a Pomádé király új ruhája című gyermekelőadást tekinthetik meg a fiatalok, este 7 órától pedig A villa című előadást mutatják be a keresztúri Művelődési Házban. A Zsidó Ferenc azonos című novellája alapján született táncjáték rendező-koreográfusa László Csaba, a díszlettervező André Csongor, a jelmezeket Juhász-Szép Anna tervezte, a tánckarban pedig több székelykeresztúri fiatal is található. Egy halotti torhoz és a helyhez, illetve az ábrázolt eseményhez és alkalomhoz illő módon a Gyimesek csodálatos zenés-táncos világa tárul a közönség elé a színpadon. Jegyeket elővételben a László Fotónál lehet vásárolni, 9 és 17 óra között.
Múlt év szeptemberében Földes László Hobo megígérte a hálás marosvásárhelyi közönségnek, hogy minden előadását elhozza nekik. Így nem csoda, hogy pár hónap után ismét a Spectrum Színház vendége a Kossuth-díjas előadóművész.
Egressy Zoltán Portugál című darabját tűzte műsorára március végére az évad harmadik nagyszínpadi bemutatójaként a Csíki Játékszín. Az előadást Victor Ioan Frunză rendezi, akivel a Portugálban megmutatott világról beszélgettünk.
A migráció jelenségét feldolgozó új előadását mutatja be szombaton a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház. A teátrum a produkcióval egy kulturális unikumot teremtene.
Székelyföldi turnéra érkezik a budapesti Nemzeti Színház a Vidnyánszky Attila rendezte Tamási Áron Vitéz lélek című előadással. A négyállomásos turné utolsó állomása Csíkszereda, itt március 23-án 19 órától lehet megtekinteni az előadást Csíkszeredában.
Kettős lehetőségre nyílik alkalom egy projekt kapcsán Ferencz Zoltán (Bütyök) számára. A szárhegyi Művészeti és Kulturális Központ művészeti vezetője partnerkapcsolatokat épít, és Litvániában alkot európai képzőművésztársaival április 2–30. között.
Az köztudott, hogy a színházi előadást fotózni nem szabad, de a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház most mégis várja azokat a felvételeket, amelyeket a nézők az előadás alatt készítettek.
A kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság életműdíjjal tüntette ki Albert Ernő sepsiszentgyörgyi néprajzkutatót, a társaság tagját.
Nincs már messze az a pillanat, amikor a Gránátalma Egyesület munkájának eredményét, az úrihímzést hungarikummá nyilvánítják.
Zsúfolásig telt érdeklődővel pénteken este a gyergyószentmiklósi városi könyvtár emeleti nagyterme, ahol Orosz Annabella grafikus illusztrációkiállítását nyitották meg, illetve három, általa illusztrált könyvet is bemutattak.
A Prisma fotóklub női tagjainak alkotásaiból nyílt kiállítás csütörtök délután a Nagy István Művészeti Iskola aulájában Nők fókuszában címmel.
szóljon hozzá!