„Ez van, el kell fogadni” – állapította meg egy udvarhelyi, közel hetven alkalmazottat foglalkoztató, vegyesüzleteket működtető kereskedelmi vállalkozás ügyintézője. Véleménye szerint azokat a vállalkozásokat érinti legérzékenyebben a béremelés, ahol a bevétel és kiadás különbsége nem túl nagy. Igaz ugyan, hogy a kormányintézkedés sok alkalmazottnak több pénzt juttat a zsebébe, azonban a bérkiigazítás nem kis pluszköltséget jelent a munkáltatóknak. Ezért valószínűleg lesznek olyanok, akik rákényszerülnek arra, hogy megváljanak alkalmazottaik egy részétől. Ők jelenleg elemzik, de egyelőre nem tudják, hogyan sikerül megoldaniuk a helyzetet – mondta az üzletvezető.

Krall József, az egyik szombatfalvi kisüzlet tulajdonosa bizakodó. Igaz, hogy januárban kisebb a bevételük, ezért az első hónapban nehéz lesz kifizetniük a megemelt béreket, de úgy véli, hogy a többet keresők többet is költenek, jobb minőségű termékeket engedhetnek meg maguknak, így ez megnövekedett forgalmat is eredményez. Vállalkozásának a módosítás valamivel több mint ezer lejes költségtöbbletet jelent.

„Óriási terhet ró ez a munkáltatóra, hiszen nem lehet csak a minimálbért emelni, mivel a takarító nem kereshet ugyanannyit, mint egy szakmunkás, ugyanakkor a mérnökök és a gépészek fizetése is lényegesen nagyobb kell legyen egy takarítóénál. Kényszerhelyzetben vagyunk, hiszen olyan ez, mint a lavina: ha elindítod a hógolyót, nem áll meg mindaddig, amíg lavina nem lesz belőle” – mondta Gyöngyössy Judit, az 1100 alkalmazottat foglalkoztató udvarhelyi Ikos készruhagyár igazgatója. Ezáltal azok a helyi nagyvállalatok, amelyek a külföldi piacon értékesítenek, nehéz helyzetbe kerülnek, hiszen – mint mondta – négy év alatt hatvanszázalékos bérkiigazítás volt, azonban a külföldi megrendelők ez idő alatt nem módosították a felvásárlási árat, és az euró–lej árfolyamra sincs hatással a béremelés. Azok, akik belföldre gyártanak, kiegyensúlyozhatják a pluszköltséget azzal, hogy megemelik a végtermék árát, azonban az exportőrök ezt nem tehetik meg.

„Amíg a költségeink évről évre nőnek, nem tudjuk növelni az eladási árat, mert nem hajlandók többet fizetni: ha erőltetjük az áremelést, elveszítjük a megrendelőt, hiszen a többi kelet-európai állam konkurenciát jelent. Nekik is van egy meghatározott díjuk, amin eladhatják a termékeiket” – tette hozzá. Más helyi, exportra gyártókkal is egyeztetett, és úgy tudja, némelyikük komoly bajban van, az utóbbi időben nyereségük annyira lecsökkent, hogy az új bérkiigazítás akár veszteség közeli állapotba sodorhatja őket.

„Mi is érezzük, hogy növelni kell a fizetéseket, különben munkaerő nélkül maradunk, hiszen ha külföldön jobban keresnek, oda mennek dolgozni. Nagy a szakadék a nyugati és a hazai bérezés között, azonban tagadhatatlan, hogy a béremelés terhet jelent a vállalkozóknak” – vélekedett Nagy György, az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetségének vezetője. Mivel vendéglátó egységet vezet, leginkább erre a területre van rálátása, és tudomása szerint a hasonló vállalkozásoknál már amúgy is terveztek fizetésemelést. „Úgy állunk hozzá, hogy ezáltal több pénzük lesz a vásárlóknak” – tette hozzá. Véleménye szerint azonban a kormánynak a bérkiigazítással párhuzamosan csökkentenie kellene a kis- és középvállalkozások adóterheit.