Az oklándi unitárius lelkész, Kelemen Levente (képünkön) hozzáállásának, illetve a falu összefogásának is köszönhető, hogy már idén befejezték a parókia bejáratánál álló, kétszáz éves székely kapu restaurálását. Mint a lelkész portálunknak elmondta, a szükséges papírokat idejében benyújtották a Hargita Megye Tanácsa, a Bethlen Gábor Alap és a máréfalvi Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület által meghirdetett pályázatra, de így is akadtak komplikációk az egyeztetések során, ezért a tervezettnél két héttel később kezdődhettek el a munkálatok. A restaurálás nagyjából tíz napot vett igénybe: a munkát a Mihály Ferenc szovátai farestaurátor által felhatalmazott Lurcza Csaba helyi mester végezte el.

Hajdani fényében a kapumatuzsálem

„Első ilyen jellegű munkám volt az oklándi székely kapu, ezért kissé féltem nekifogni, viszont minden nagyon jól sikerült. A munka átvételekor a dicséretek mellett több hasonló felújításra való felkérést is kaptam az illetékesektől” – mesélte Lurcza Csaba. Az eredeti tervek szerint elemeire szedték volna a kaput, ám Lukács Sándor tapasztalt székelykapu-faragó művész ötletének köszönhetően erre végül nem volt szükség. Megemelték viszont az építményt, így két nap alatt sikerült kicserélniük a földben lévő tartóoszlopokat. Továbbá pótolták a hiányzó cserepeket, kicserélték a hibás vaselemeket és az elkorhadt farészeket, illetve faápolóval kezelték le a kaput.

„Nehézséget okozott a helyreállításban, hogy a kapun korábban többször is végeztek hasonló munkálatokat, ám ekkor nem mindig jártak el szakszerűen” – fejtette ki Kelemen Levente, hozzátéve, hogy hasított köveket is vásároltak, amelyeket a bejárat előtt helyeztek el. A múlt szombati Tiszteletbeli Székely-avatásra való tekintettel előző nap a templomudvar kerítését is újradeszkázták az oklándi unitárius gyülekezet és az ünnepség részvevőinek segítségével.

Régészeti leletek

Sófalvi András, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum régésze elmondta, az elmúlt egy évben falkutatást és falképkutatást is végeztek az oklándi unitárius templomban. Ennek eredményeként a Szent László-legendát ábrázoló freskó kis részletére bukkantak, melynek teljes feltárása érdekében további régészeti munkálatokat terveznek. Sejtéseik szerint még egy, az utolsó ítéletet illusztráló festmény is feltárásra vár. A temetőkertben végzett további ásatások során egy még feltáratlan részen sírhelyre is bukkantak, az ott talált csontokat pedig radiokarbonos vizsgálatnak vetették alá, ami megerősítette: a templom a 13. században, a tatárjárás idején épülhetett.