Az egyházközség 2013 tavaszán szembesült a templom farészeit emésztő gombafertőzéssel. A károsodás súlyosságát az elmúlt napokban a gombamentesítés során tapasztalták meg. Vass Zsuzsa helyi unitárius lelkész nagyon szomorúan mondta telefonon, hogy „a kicsi szép templomunk teljesen szét van dúlva”.

Történet

A mai unitárius templom 1837-ben épült egy késő gótikus templom helyére, meghagyva az eredeti tornyot. A belső fafelületek finoman kecses virágmintás festése kiemelkedően szép, karzatmennyezetének alsó felülete festett kazettás. Padlója fenyő hajópadló – a feltöltésbe ágyazott fenyő párnafákra még kovácsoltvas szegekkel rögzítették. A padozat tartógerendáit erre helyezték. Egy deszkán az 1847-es évszám olvasható. A 2005-ös árvíz a templom falait mosta. Gondosan kitakarították, folyamatosan szellőztették, mégis megjelent a gomba. Akkor keresték meg a Magyar Unitárius Egyház főépítészét, Furu Árpádot, majd tanácsára a gombamentesítéssel foglalkozó céget, amikor a többszöri takarítás, termőtestleszedés után újra megjelentek a termőtestek. A könnyező házigomba a padló alatt terjedt, a fal melletti deszkák között bújt elő.

Devescovi József faipari mérnök, faanyagvédelmi szakértő a Székelyhonnak elmondta, a könnyező házigomba kedvező feltételek között a megtámadt faanyagot hamarosan teljes mértékben elkorhasztja. Még a száraz fában is képes életét fenntartani, mert a faanyag lebontásával elegendő vizet termel magának. Igen veszélyes kártevő, mert ha valamely épületben megtelepedett, fonalai és kötegei a falazat legapróbb réseiből áthatolnak a falon, abban továbbterjednek, az eredeti góctól több méterre is megfertőznek újabb területeket, az épület egész faanyagát is.

Helyzetkép

Amikor a szakemberek felmérték a kárt, már minden pályázat határideje lejárt. A következő ciklusban a megyei tanácstól kapott az egyházközség 12 ezer lejt. Úgy tűnt, a templomtér egyharmadát érintette a gombafertőzés, azonban mire sor került a munkálatokra, kiderült, a felééig, az oldalbejárati ajtónál pedig szinte végig. A mentesítést felületi fertőtlenítéssel kezdték, majd a fából készült berendezési tárgyakat eltávolították, megvizsgálták, a fertőzött részeket csonkolták. Az aljzatot és falrészeket fertőtlenítették, hő- és vegykezelték. A falrészeket védőszeres gúzréteggel kenték le. A kibontott feltöltést mészhidráttal kevert sóderrel, homokkal kell pótolni.

Lehetőségek

Nem nagy az egyházközség – összegezte a lelkésznő, sok az idős. El kellett magyarázni az embereknek, hogy minél tovább halogatják, annál rosszabb lesz, és saját házaikra is veszélyt jelenthet a széthordható spóra. A gyülekezet a lelkésznő mellé állt, sokan közmunkáztak vagy terményadománnyal segítettek. A feltöltésnél is sok dolgos kézre lesz szükség. A gombamentesítő szakemberek jótállnak a munkálatokért, de úgy kell eljárni a helyreállítás során, ahogyan ők javasolják. Jó lenne egy külső drénezés, illetve az újravakolást természetes anyaggal kell majd végezni. Hogy deszka- vagy téglapadlót tesznek-e, az a gyülekezet döntésén múlik, ám a szakember utóbbit javasolja a szellőzés miatt.

Péter Zoltán siménfalvi polgármester szavának állt, és megérkezett az első adag kavics. Azt is megtudtuk, szeretnék megőrizni a padokat, hiszen a jelenlegi festékréteg alatt megvannak a korábbi minták. Segítséget vár a nagykadácsi templom. Ha kő, ha homok, ha tégla, akár a padok kiegészítésének munkálata. „Még a kicsi is óriási segítség” – hiszi Vass Zsuzsa.