Fotó: Thomas Campean
Aggodalmát fejezi ki a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete azzal kapcsolatban, hogy az országban engedélyezhetik a génmódosított növények termesztését. A gazdaszervezet vezetője szerint a Hargita megyéhez hasonló, hagyományos gazdálkodást folytató térségek a legveszélyeztetettebbek, ezért az egyesület GMO-mentes szigetek létrehozását szorgalmazza.
2015. március 03., 19:412015. március 03., 19:41
Aggasztja a Romániai Magyar Gazdák Egyesületét (RMGE), hogy az Európai Unió Tanácsa hétfőn arról határozott, minden EU-s tagállam önálló döntést hozhat a genetikailag módosított növények (GMO) termesztésének tiltását vagy engedélyezését illetően. Az RMGE közleményében arra is rámutat, hogy „a hazai nagytermelők érdekeit védő Romániai Mezőgazdasági Termelők Ligája (LAPAR) már közleményt adott ki, amelyben kifejezi: azonnal megkezdik a nyomásgyakorlást a kormányra, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy Románia az elsők között engedélyezze a GMO-k termesztését az egész ország területén”.
Az RMGE azonban veszélyesnek tartja a génmódosított növények termesztését, nemcsak a fogyasztókra nézve, hanem a biodiverzitás szempontjából is, ezért az egyesület arra kér mindenkit, aki felelősen gondolkodik saját maga és a közösség egészségéről, a romániai és főleg erdélyi vidék jövőjéről, hogy gátolja meg a génszennyezés minden formáját.
Noha egészségkárosító hatásuk nem bizonyított, a génmódosítás eredményeképpen a növények olyan méreganyagokat termelnek, amelyek megölik a gombákat és az élősködőket, így minden normális emberben felvetődik a kérdés, hogy ha megeszi a GMO-ból készült terméket, akkor az számára nem ártalmas-e – említette a génmódosított növényekkel kapcsolatos fő aggályok egyikét Sebestyén Csaba, a Románia Magyar Gazdák Egyesületének elnöke. A gazdaszervezet vezetője nagy veszélyt lát abban, hogy a termesztés engedélyezésével a génmódosított növények kiszorítanák az őshonos, illetve nálunk hagyományosan használt fajtákat, ami különösen negatív hatást eredményezne a székelyföldi régióban, ahol hagyományos termelést folytatnak a gazdák. Nagyon sok ember ökogazdálkodásba kezdett, de lehetetlen helyzetbe kerülnek, ha ezek a zónák nem lesznek jól elkülönítve a GMO-t termelő térségektől – magyarázta Sebestyén Csaba, székelyföldi hegyvidéki területeket említve. „Rengeteg veszély leselkedik a vidék gazdálkodására, ami elsőre fel sem tűnik. Attól a pillanattól, hogy megjelennek a génmódosított növények, már nem lehet versenyképesen hagyományos növényeket termeszteni” – fogalmazott a szakember, kifejtve, hogy a GMO-k esetében a vetőmag és a termesztés is olcsóbb.
Azzal kapcsolatban, hogy a Romániai Mezőgazdasági Termelők Ligája (LAPAR) a GMO-k termesztéséért lobbizik, Sebestyén Csaba azt mondta, a LAPAR a nagy mezőgazdasági termelők érdekeit képviseli, és nekik csak a profit számít.
Az RMGE-elnök elmondta, az EU-nak engedélyeznie kellene GMO-mentes szigetek létrehozását, Sebestyén Csaba szerint – függetlenül a GMO-k esetleges Romániai engedélyezésétől – ilyen sziget lehetne a Kárpát-medence, hiszen Magyarország is elutasítja a génmódosított növényeket.
Nagy a biodiverzitás, vegyszermentes a föld
Hargita megye esetében a génmódosított növények megjelenése azért is kockázatos lehet, mert az adottságok miatt is az öko-, illetve biogazdálkodás jelentheti a jövőt az itt élő gazdák számára. A nagyüzemi gazdálkodáshoz képest elmaradott a vidék mezőgazdasága, ám a gazdálkodás jelenlegi formája valószínűleg még így is fenntarthatóbb hosszú távon, mint a nagygazdaságok, amelyek ugyan sokat termelnek, de sok műtrágyát és vegyszert is használnak, amivel sokkal hamarabb tönkreteszik a talajt és a vizeket – nyilatkozta korábban Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője. Akkor adatokkal érvelve elmondta, Hargita megyében a mezőgazdasági területek 88 százalékát az elmúlt több mint tizenöt évben nem érte egy csepp vegyszer sem. Ennek köszönhetően nagy a biodiverzitás, egy négyzetméteren akár 50–100-féle növényfaj is előfordulhat, miközben a nagyüzemi gazdálkodást folytató, sok vegyszert használó országokban olyan területek is vannak, ahol négyzetméterenként mindössze két-három növényfaj található. Hargita megye éppen azért tud sok EU-s agrár-környezetgazdálkodási támogatást lehívni, mert itt még nagy a biodiverzitás.
Nem volt döntőképes a gyergyószentmiklósi önkormányzati képviselő-testület, így harmadszorra is napirendre kell tűzniük a hitelfelvétel ügyét. Ismét elhangzott: ha nem kap kölcsönt a város, beruházásokat kell leállítani.
A Petőfi emlékévhez is kötődve a Föltámadott a tenger történelmi játékfilmet láthatja a gyergyószentmiklósi közönség csütörtökön. Ezzel ünneplik egyben a Magyar Kultúra Napját is.
Földmunkákat végeztet a Monturist kft. a Gyilkos-tó közvetlen közelében, a munkagépek a parti sétányon dolgoznak. A cégvezető szerint erre minden hatósági engedélyük megvan. A városi főépítész szerint ez nem így van, a munkálatokat le kell állítani.
Még pénteken távozott ismeretlen helyre az otthonából a gyergyóalfalvi Király Katalin. Azóta folyamatosan zajlik a keresése, de egyelőre eredménytelenül.
Az év végén írták alá a finanszírozási szerződést, idén kell megvalósuljon az a beruházás, amely révén kevesebb áramfogyasztás mellett több fény világítja majd meg éjszakánként Gyergyószárhegy és a hozzá tartozó Güdüc utcáit.
Kiskorú tört be pénzt és egyéb anyagi javakat keresve egy ipari létesítménybe Gyergyószentmiklóson, azonban a rendőrség rövid időn belül azonosította a tettest csütörtökön – adja hírül a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság.
Két autó ütközött össze egy szabálytalanul történő előzés miatt Gyergyóditrónál csütörtökön délben, mindkét sofőrt a gyergyószentmiklósi kórházba szállították orvosi ellátásra – adja hírül a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság.
Két hónapja vált jogerőssé az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) bírósági bejegyzése, és azóta folyamatosan zajlik az új párt felépítése. Ha ezzel meglesznek, jöhet a felkészülés a jövő évi helyhatósági választásokra. A jelöltállításra is van már tervük.
Az előző évek gyakorlatával ellentétben idén nem lesz lehetőség napi egyszázalékos késedelmi kamat fejében igényelni május 15-e után az egységes mezőgazdasági támogatásokat. Ez újabb ok lehet arra, hogy ne halogassák a kérelmek leadását az érintettek.
Hargita megyében csak a Madarasi Hargita pályáin lehet sízni, annak ellenére, hogy a megye magasabban fekvő vidékein ismét havazni kezdett – tudósít az Agerpres hírügynökség.
szóljon hozzá!