A több mint másfél évtizede, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatósággal partnerségben működő Pro Autist Alapítvány gondozottjai évek óta használják a PECS-módszert, melynek lényege, hogy az autizmussal élők – akik képekben gondolkodnak és jó vizuális képességekkel rendelkeznek – különböző fogalmakat, kéréseket képes kártyákkal fejeznek ki. A kártyákon a kép alatt szöveg is segíti az üzenet megértését, így a betegek beszéd nélkül is könnyebben kommunikálhatnak bárkivel, akár mondatokban is – tájékoztatott Péter Edit, az alapítvány elnöke. Hozzáfűzte, a felsőboldogfalvi központban naponta tevékenykedő, 18 és 26 év közötti fiatalok könnyen elsajátították a kártyák használatát: elegendő volt mindössze két-három alkalommal megmutatni nekik a képeket, és máris tudták alkalmazni. A legnagyobb erőfeszítést a kártyák elkészítése, azok témakörök szerinti rendszerezése és bővítése jelenti.

Napi program képekben

A PECS-módszer bevezetése a beszélni nem tudó fiataloknak nemcsak a külvilággal való értekezést, hanem a térben is időben való tájékozódást, illetve saját napi programjuk megszokását is segítette: a különféle tevékenységeket – például a cipőcserét, ebédet, kézmosást vagy kézműves programokat – jelző kis rajzokat a befogadó központban sorba rendezik és kifüggesztik egymás alá. Ezek a tennivalók elvégzését követően egy kis kosárba kerülnek, így a fiatalok mindig tudják, mi következik. A stabil napi program létfontosságú az autizmussal élők esetében, a legnagyobb gondot számukra a változások okozzák: a váratlan történések akár pánikrohamokat is kiválthatnak belőlük – mondta el Péter Edit, hozzáfűzve, egy fogorvosi vizsgálat vagy egy kirándulás előtt több hetes felkészítésre is szükség lehet.

A képes kártyákat kezdetben az alapítvány dolgozói, foglalkoztatottjaik és a szülők kézzel készítették el, majd egy, a Bethlen Gábor Alaphoz benyújtott sikeres pályázatnak köszönhetően az előző hónapokban a kártyák bővítéséhez szükséges felszerelést – fényképezőgépet, nyomtatót, illetve fóliázógépet – szereztek be, így esztétikusabb vizuális eszközöket tudtak a fiatalok kezébe adni, otthoni használatra is. A módszer sikerességéhez több száz képre van szükség, a készletet ugyanúgy kell bővíteni, akár a szókincset – fejtette ki az alapítvány elnöke, hozzátéve, a kártyák értelmezése személyfüggő is lehet, hiszen például egy szék rajza nem feltétlenül jelenti ugyanazt két autizmussal élő számára.

Bővítenék a tevékenységi kört

A módszer alkalmazását a Pro Autist Alapítvány dolgozói a békéscsabai Aut-pont Autista Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány szakembereitől tanulták meg – mint kiderült, ez hosszú és időigényes folyamat volt. A PECS-rendszert azután szülőkkel és az érdeklődő pedagógusokkal is megismertették, hogy minél jobban megkönnyíthessék a hasonló problémával küzdők életét és tudatosabban fejleszthessék őket. Az autizmussal élő gyermekek esetében ugyanis a szeretet önmagában nem elegendő – vallja Péter Edit, tapasztalatból. Annak érdekében, hogy minél több fiatalt, gyereket tudjanak foglalkoztatni, a továbbiakban bővítenék a lakóházban működő felsőboldogfalvi központot, de terveik között szerepel annak lakóotthonná való átalakítása is, az anyagi források függvényében.