A csapadékos és hűvös gyűjtési szezon miatt rendkívül gyenge lett az idei méztermés, a méhészek veszteségeinek enyhítésére kártérítést fog nyújtani a termelőknek a kormány – jelentette be néhány napja Daniel Constantin mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter. A vonatkozó határozattervezet szerint a kormány úgynevezett de minimis támogatás formájában kívánja kártalanítani a méhészeket, mintegy 4,131 millió lejes pénzkeretből. A kártalanítás legtöbb ötven százalékban fedezné a méhészek által május-júniusban méhtápra költött összegeket, de 75-nél kevesebb méhcsalád esetében kaptáronként nem több mint 4 lej, 75-nél több méhcsalád esetében pedig legfeljebb 7,5 lej.

Az állami kártérítés igényléséről és kiutalásáról egyelőre nincsenek információk, mint azt Haschi Andrástól, a de minimis támogatások kifizetését is lebonyolító Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) vezetőjétől megtudtuk, az intézmény még semmilyen hivatalos tájékoztatást nem kapott a központi APIA-tól a kártalanításokra vonatkozóan.

Sok a hozzá nem értő

A méhészek sem tudnak még semmi pontosat az állami kártérítésről, és bár a segítség mindig jól jön, nem mindig tesz jót – mondta el érdeklődésünkre Ádám József. Az udvarhelyszéki méhészeket tömörítő Örösi Méhész Egyesület elnöke úgy véli, nem vezet jóra az ingyen kapott támogatás. A különféle juttatások miatt felhígult a szakma, nagyon sok a méhész, ami még önmagában nem lenne baj, viszont sok köztük a hozzá nem értő személy, akik nem tudnak mit kezdeni méhállományaikkal, a szakértelem hiánya miatt elhanyagolják azokat, de ha megbetegszenek a méheik, akkor azok megfertőzik a lelkiismeretesen dolgozó termelők méhállományát is – fejtegette a pénzügyi támogatások negatív hatásaival kapcsolatban a szakember. Hozzáfűzte, elég, ha egy adott körzetben csak egy hanyag méhész van, ha a betegség felüti a fejét, az hamar átterjed az egészséges méhcsaládokra is. Noha a mezőgazdaságban a méhészet a legkevésbé támogatott ágazat, a vonzónak tűnő támogatások miatt méhészkedésbe kezdők között olyanok is vannak, akik azzal sincsenek tisztában, mennyi élelemre van szüksége egy méhcsaládnak az átteleléshez – folytatta Ádám József.

Az állami kárpótlással kapcsolatban még elmondta, úgy hírlik, hogy a termelőknek december elejére kell leadniuk kártérítési igényléseiket, így az abból származó pénz legfeljebb jövő évi kiadásaikat enyhítheti, idei veszteségeiket már biztosan nem, hiszen addigra már a méhek beteleltetésén is túl lesznek. Ha a támogatást kártérítésnek szánja a kormány, akkor jóval korábban kellett volna döntést hozni ez ügyben.

Hetvenszázalékos kiesés

A méhészek idén átlagban csak mintegy harminc százalékát tudták megtermelni annak a mézmennyiségnek, amennyit más években szoktak. A kiesés tehát legalább hetvenszázalékos, és emiatt jelentősen, körülbelül harminc százalékkal drágult a méz nagybani ára, és legalább ilyen mértékben a felhasználói ára is: az akácmézet már csak 30–35 lejes kilónkénti áron lehet megvásárolni, de a vegyes méz ára is elérte a 25–30 lejt – mondta el Ádám József.